Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941
6 lenül szükség volt egy középiskolára, hogy a polgárságnak a tanulni* vágyókat ne kelljen más városok iskoláiba küldenie. Ez abban az időben is elég nagy anyagi áldozatot követelt a szülőktől, s amellett megfosztotta a családot attól, hogy az iskolai neveléssel egyidejűleg a szükséges családi nevelést is megadja a gyermeknek. Ezzel a gondolattal városunkban sokan foglalkoztak a szabadságharcot követő években, s végre »polgárnagy« Simay Gergely, kir. tanácsos és a szamosújvá.i »első folyamodású kir. törvényszék« elnöke az 1861. év augusztus 3 án tartott városi közgyűlésen indítványozta, hogy a közgyűlés a régi 4 osztályos iskolát a »majorsági pénztára erején« állítsa vissza. A közgyűlés ezt az indítványt magáévá is tette és egy öttagú bizottságot választott meg az indítványban foglaltak megvalósítására és az arra vonatkozó tervezet elkészítésére. E bizottság alaposan tanulmányozta a szabadságharc idejében megszűnt iskola visszaállításának a módozatait és néhány nap múlva már egy részletesen kidolgozott javaslatot terjesztettek be a város vezetőségéhez. E javaslat 11 pontja érintette mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az al- gimnasium visszaállítását. Röviden összefoglalva: az egyes tárgyakat az országosan megállapítandó tanterv szerint fogják tanítani — a kolozsvári róm. kát. gimnáziumot véve mintául —, s az előírt nyelveken kivül az örmény tanulók részére az örmény nyelvet és irodalmat is előfogják adni. Az igazgató a mindenkori szamosújvári örm. kát. plébános. Az osztályokat az 1. osztálytól kezdve évenként fokozatosan állítják be. A tanári állásokat pályázat útján töltik be. Tanár lehet erre képesített róm. kát. egyházi vagy világi személy, nemzetiségi különbség nélkül. A javaslat a tanári fizetést évi 500 forintban állapítja meg. Ezeken kívül szó volt benne a kinevezések megerősítéséről, a városi tanács felügyelői jogáról, a fegyelmi ügyekről, az iskola fenntartásáról (a város pénztára által). Az iskolaszolga javadalmazását és az iskola fűtését az úgynevezett familiatio-ból (a tanulók által fizetett kisebb járulékokból) fedezték. A városi közgyűlés 1861 aug. 13.-án foglalkozott ezzel a javaslattal, amelyet egyhangúlag elfogadott, csupán csak a tanári fizetést szállította le évi 400 forintra. Erről, valamint Czetz Gergelynek az első latin osztály tanárául való kinevezéséről, a városi tanács 239/85—1861. sz. alatt értesítette Lukácsi Kristófot, mint a városi iskolák igazgatóját. Ugyanezen szám alatt kérte a városi tanács az erdélyi nagyfejedelemség kir. főkormányszékétől az iskola visszaállításáról szóló határozat jóváhagyását, kiemelve, hogy az iskolát a város fogja fenntartani. A kormányszék a 7831/t. 158—1861. sz. rendeletében válaszolt a városi tanács felterjesztésére. Jóváhagyja a tanács határozatát, s kiemelve, hogy a középiskolának nemcsak tudományos, hanem főleg vallásos nevelést kell adnia, ezért elrendelte, hogy erre az iskolára is kiterjesztendő az erdélyi püspöknek, mint az összes erdélyi
