Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941
26 szoktál ja, tehát mindazokat az érlékeket megkapja benne, amire az ifjú lelke vágyik. A rajzzal kapcsolatban a művészetek alkotásaival is megismerkedik. A megértéséhez általános műveltség szükséges. Ennek az ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez. A rajzoktatás nagyrészt hozzájárul a művészi neveléshez, de távol áll tőle, hogy művészt neveljen a tanulóból, mint ahogy azt sokan tévesen hiszik. A rajzórán kapott utasítások és azok pontos végrehajtása közelebb viszi a művészet felismeréséhez. Mert nemcsak a tehetségesek kedvtelése a művészet gyakorlása, hanem olyanoké is, akiknek kifinomult lelke vágyik a szép, jó és a nemes után. Nemcsak a művészet gyakorlásában találunk élvezetet, hanem annak szemlélésében is. Minél finomabb a lelkünk, annál több szépet fedezünk fel benne és ez több élvezetet szerez számunkra. Hogy mindezt a szépet a tanulók magukévá tegyék, az iskola (Spencer megállapítása értelmében) igyekszik a mai kor szellemének megfelelően az ifjú lelkének nevelését tökéletesebbé tenni. Kihasználja az ember vágyódását a szép iránt. Az előadásokhoz szükséges, az eddig elavult csakis tudományos alapon készült szemléltető eszközöket művészi kivitelűekkel cseréli fel. A tantermek és folyosók falait művészi kivitelű képekkel díszíti. A tankönyvek belsejét a gyermek lelkének megfelelő reprodukciókkal teszi változatosabbá. Színdarabok és ünnepélyek rendezése, kirándulás és a természet szépségeinek"fel- tárása, mind a lélek nemesítéséhez vezetnek. Nemcsak a rajztanár, hanem minden szaktanár adhat művészi nevelést tanulóinak. Tantárgyaiba szője bele mindazt, ami kapcsolatban van a művészettel. Eredményesen fel lehet használni a népművészetet, különösen a földrajz, történelem és magyar órákon, ezzel erősíti, nemesíti érzését is. A füzetek, ruházat és tanterem tisztántartása legyen egyik segédeszköz a művészeti nevelés terén. Buzdítsa előadásai keretén belül előforduló művészeti problémák művelésére. Mindezek fejlesztik a tanuló képességeit. A művészeti nevelés új értelmet nyert napjainkban azzal, hogy nemcsak rajzolni tanít, mint a régi iskolák, hanem művészetre, jóra és nemesre nevel. Esztétika, művészettörténet, geometriai és művészi gyakorlat, az ízlés megtestesítése, mind a lélek nevelését célozza. Mondhatjuk, hogy a művészeti nevelés a lélek nevelése. Ki látott durva lelkű művészt? Minden művész finom lelkű, mert csak így tudja meglátni a szépet és jót s csak így tud művészit alkotni. A nevelés nem egyéb, mint a gyermekben meglátni a szépet, jót és a nemeset, ezt ápolgatni és tovább fejleszteni, s ez által művészit alkotni. A tanár is művész, amikor a gyermek lelkében rej'ö értékeket alakítja, gyúrja, dagasztja és a társadalom számára lélekben gazdag
