Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1915
29 Tanulóink nagy része vidéki őstermelő szülők gyermeke lévén, azzal az utasítással bocsátottam őket úgy az előző, mint a mostani nagy szünidőre haza, hogy otthon szülőiknek és község lakóinak legyenek tevékenyen segítségére a föld megművelésében és a termények betakarításában. A háború valamivel közelebb hozta a társadalmat és szülők egy részét az iskolához. Társadalmi jótékonysági mozgalmak és gyűjtések révén sűrűbb lett érintkezésünk a társodalommal; a szülők egy részének azonban minden érdeklődését a megélhetés gondjai és küzdelmei köttötték le, más részük azonban sűrűbben fordult főként igazgatóhoz tanácsért, utasításokért. A háborúnak ifjúságunkra gyakorolt hatása — mint már jeleztem — vegyes, időnként és egyénenként különböző volt. Kezdetben az általános felbuzdulás őket is elragadta, sokban fölkeltette a vágyat, részese lehetni a legendás küzdelmeknek, másokban a legnemesebb altruista érzelmeket váltotta ki. Egyik- másiknak egész érdeklődését lekötötte annyira, hogy csak lassanként tudott visszazökkeni a rendes tanulói munkásság medrébe. Egyes szülők beszélték el, hogy fiaik megérezték a megváltozott idők súlyát és megértve kötelességeiket, lemondottak igényeikről és buzgón támogatják őket megnövekedett háztartási'és gazdasági munkájukban. Viszont más tanulók nem érezvén az apai kéz fékező erejét, hanyatló szorgalommal végezték tanulói munkájukat is. Mi magunk pedig arról győződtünk meg, hogy a háború nagyon, de nagyon megnehezítette az iskola oktató és nevelő munkáját. Speciális helyi jelenségekről a háboruval kapcsolatban alig szólhatunk. Tanulóink számát a háború alig érintette, mert a beállott csekély apadás a párhuzamos osztályok megszüntetésének következménye. Két felső osztályunkban, tanulóink bevonulása miatt, lényegesen csökkent a rendes tanulók száma. A magántanulók számát a háború — ha eltekintünk azoktól, kik katonai szolgálatra bevonulva csak mint magántanulók vizsgázhattak — meglehetősen csökkentette.
