Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1913
32 elevensége verte föl a ház csendjét. A jómódú szülők, kik boldog egyszerűségben és visszavonultságban töltötték napjaikat, gyermekeiket gondos nevelésben részesítették s jól tudván azt, hogy vallásos nevelés nélkül a gyermeket az életbe vezetni annyi volna, mint a hajót kormány nélkül a hullámzó tengerre bocsátani, valamennyit először is az Úr félelmére tanították. Különös szeretettel és gyöngédséggel pedig főleg a szelidtermészetű és eleveneszű Andrást, harmadik fiokat, aggkoruk egykori reményét vették körül. Ezt a kiválóan dédelgetett Andrást, miután elérte azt a kort, a melyben a házi nevelésnek véget kellett érnie, már csak a nyilvános iskola látogatásával járó pedagógiai okok miatt is, a gondos szülők a jónevű községi iskolába vezettéka többi falusi gyerekek közé s büszkék voltak reá, hogy az ő Andrásuk küzdötte ki az év végén tartott vizsgán az elsőséget. A kis falusi tanulónak igy legalább egyelőre még nem kellett szülei köréből és a régi nemesi kúriából távoznia, a szülök pedig nem voltak megfosztva attól az örömtől, hogy fogékony és éleselméjű gyermekük fejlődésében szivük egész melegével még éveken át gyönyörködhessenek. András a mokcsai iskolában elvégezvén az elemi osztályokat Kassára került s itt is úgy a hivatalos osztályzatban, mint társai közszeretetében elsővé tudott lenni s mindenkitől elismert fölénye senkiben sem keltett irigy szemet. Szép eszét, ernyedetlen szorgalmát és szigorú fegyelmét tanárai és társai egyaránt dicsérték. Hazánknak ebben a szép felvidéki városában folytatta Mokcsay tanulmányait mindaddig, míg már mint ifjú a pályaválasztás elé került. S ebben, hallgatva a titkosan működő, imádandó Gondviselés hívó szózatára, egy perczig sem habozott. A ritka készültségül és már is gazdag ismeretekkel biró ifjú Jászón, az egri egyházmegye akkori székhelyén 7 jelentkezett s az egyházi pályára szánva magát a papjelöltek sorába lépett. Mint 0 Mokcsán ez időtájt oly jónevű községi iskola működött, hogy még a környék előkelő nemes családjai is szívesen íratták be gyermekeiket növendékei közé. Így pl. a pálóczi Horváth-család naplója szerint: „Anno Domini 1635. die 15. mensis julii adtam (t. i. pálóczi Horváth György) Miklós fiamat az iskolába Mokcsába“. Monumenta Hungáriáé Historica. Írók. XXXI. k. 196. 1. 7 A magyar országgyűlés idevágó határozatátlásd: az 1613. évi 3. tör- vényczikke alatt.
