Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1913
12 keresztényül bánnak veletek. Más az, hogy az egész ország végezte Articulo 22. Anni 1655, hogy a rabokat ne hordozzák a jobbágyok azon okból, hogy gyakorta nagy vereségeket tesznek rajtuk etc. A ki pedig közületek rajta tapasztaltatik, hogy ezen ország végzése ellen mégis szekeret ád a török rabok alá (más a keresztény rabok dolga, azoknak Isten kedvéért jót cselekedhettek), tehát az eötvcn forintot megveszem rajta és magát megfogatván vasba veretem. Ennek bétellyesítésére attam ez pecsétes levelemet. Datum Sabariae 15. augusti 1659.“ 20 Folnay tevékenysége azonban korántsem merült ki a vasvári káptalan ügyeinek intézésében s a jáki apátsági birtokok gondos kezelésében. Mint igazi magyar főpap talált időt arra is, hogy — miként erről az országgyűlési határozatok fényesen tanúskodnak21 — a közügyek vezetéséből is derekasan kivegye a részét. Sokoldalú tevékenysége ugyanis összeforrasztotta papi foglalkozását a polgári és hazafiui munkássággal. Hazafiui érzelmét nem is szükséges bővebben magyarázgatnunk. Hisz a mire a nemzet szíve megdobbant, az övét is megrezzentette. Részt vett Vasvármegye s főleg Szombathely városának politikai és társadalmi mozgalmaiban is. S az eszes, finom és ékesen szóló főpapot szívesen fogadták mindenütt s annyival is inkább köztisztelettel és szeretettel vették körül, mivel szombathelyi préposti lakása a megyei és városi értelmiség központja volt. Népszerűségét pedig első sorban a megye gyűlésein tartott magvas beszédei alapították meg. Szavaival ugyanis, a melyeket szomjú vágygyal hallgattak ékesen szóló ajkairól, mindenkit elbűvölt. Ha igaz Longinus amaz állítása, hogy a szónoki fenség a nagy lélek visszhangja, akkor az nagyon is találóan alkalmazható őreá. Szónoki hírnevét élénken jellemzi, hogy mikor gróf Batthyán Ádámné, született gróf Formontin Aurora Katalin holttestét a férje által emelt németújvári klastrom sírboltjába mint végleges nyugvóhelyre szállították át, az ünnepélyes gyászbeszéd megtartására Folnayt mint a Dunántúl legkiválóbb, aranyszájú szónokát kérte föl a gyászba borult grófi család.22 20 Széchényi id. m. 39. 1. 21 Az 1647. évi 45, 70, 91 ; 1655. évi 29, 30, 51. törvényezikk. 22 E gyászbeszéd nyomtatásban is napvilágot látott. A Nagy Pál csepregi plébános költségén megjelent füzetke czímlapja így hangzik: „A Nemzetes,
