Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
19 a Balkánon s reá veti szemét Nándorfehérvárra. Hiába volt a sok hősies harc és fényes győzelem, amelyet arattak őseink e helyen a félhold felett, végre is 1521-ben Szolimán szultán elfoglalta. Ettől kezdve majdnem 200 esztendőn át ozmán zászló lengett Belgrád várfokán, mígnem hosszas és gyakori harc után Szavoyai Jenő serege 1717-ben ismét visszahódította. A XVIII. és XIX. század folyamán, a nemzeti átalakulások viharos idejében, a szerbek is megunták a török jármot s az 1867-iki nagy felkelésükkel magukat függetlenítették. Ekkor a hivatalos Törökország végleg kivonult Belgrádból és végre a független Szerbia-fejedelemség fővárosa lehetett. Midőn 1882. márc. 6-án Milán fejedelem magát szerb királlyá proklamáltatta, Belgrád királyi székhellyé lett. A mai Belgrád semmit sem emelkedik felül egy nagyobb vidéki magyar város nívóján, sőt igen sokban elmarad azok mögött. A fokozatos fejlődés és haladás szembetűnik, de egy ország fővárosáról mégis többet tételezne föl az ember. Csatornázása, aszfaltja nincs, utcái rendezetlenek : egy-egy nagyobb és szebb épület mellett szerényen húzódik meg a rozoga viskók kisebb-nagyobb csoportja. Középületei közül a királyi palota (Konak) és a tud.-egyetem a kiválóbbak, de ezek sem imponálók. A minisztériumok helyiségei közönséges bérházak; a parlament épülete (a skupcsina) meg egyszerűen kritikán aluli. Igazán a szánalomérzést kelti föl. Villanyos vasútja és villanyos világítása van. Kevés szobra közül a lovas Miloszé szép. E körül folyt le az utóbbi időben a legtöbb tüntetés Magyarország ellen. A várba be nem juthattunk: erre külön engedély szükséges, no meg öreg este is volt már, amikor odaértünk. Jelenleg a katonai parancsnokság székel benne. Belgrádnak mintegy 80 ezer lakósa van, 40°/0 idegen, 10% zsidó. Útcai élete elég csendes. Nem láttuk azt a hullámzó és lüktető életet, amit egy ország fővárosától elvárnánk. Egy-egy kávéház előtt láttunk némi publikumot tamburás zenekar mellett szórakozni. De mi ez Budapest esti életéhez képesti 2*
