Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
14 királyunk e nyilatkozatot tette: „Szeged szebb lesz, mint volt.“ Ez utóbbi a híres Somogyi-könyvtár, amely nevét Somogyi Károly esztergomi kananoktól kapta, aki 42000 kötetből álló könyvtárát a nagy árvíz után Szeged városának adta. A könyvtár jelenleg 70000 kötetet számlál. E palotában székel a Dugonics irodalmi társaság is. Ennek két kiváló tagját is megismertük Szegeden: Tömörkényi Istvánt és Cserzy Mihályt. Ez utóbbi a szépirodalomban „Homok“ néven inkább ismeretes mindenki előtt, polgári foglalkozása borbélymester. Így lehet a szépet a hasznossal egyesíteni! Felmentünk az 56 m. magas víztoronyba, amelyről betekinthető a Nagy-Alföld eme metropolisa. Innen jól lehetett látni a Maros torkolatát, melynek vizét itt fogadja magába a legmagyarabb folyó, a Székelyföldnek (ahol ered) ölelését hozván magával Megnéztük a Dugonics-terct, amelynek parkozott közepén áll „Etelka“ szerzőjének nemesen egyszerű szobra. A Szt-István-téren emelkedik Kossuth Lajosnak hatalmas monumentuma, amelynek mellékalakjai is igen sikerültek. A szobrot Kossuth Lajos 1849 ik évi utolsó nyilvános beszédének emlékére emelte Szeged város hazafias lakossága. A szobor fölirata e remek beszéd első mondata: „Szeged népe, nemzetem büszkesége!“ Remek részlete Szegednek a Tisza partján elterülő Stefánia-sétány. Igazán könnyen azt képzelheti a szemlélő, hogy Budapesten, a Duna partján jár. Itt vannak még sürü vadszölö-indákkal benőve a régi vár romjai, amelynek bélsejében a szegedi városi tisztviselők köre talált érdekes és kellemes elhelyezésre. E tér egy árnyas parki részletén szemlélhető Ligethy Miklós szobrász-művész remek alkotása: Erzsébet királyné fehérmárvány szobra. A Stefánia-tér melletti Rudolf-térről nyúlik át hatalmas ivezetben a tiszai közúti vashid, amely a folyó balpartján lévő Új-Szegedet kapcsolja Szegedhez. E hidat Feketeházi terve szerint a világhírű Eiffel G. építette, s 1883-ban adatott át a forgalomnak.
