Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

Horvátországba jutva a Dráva völgyén haladunk keresztben át Kaproncza (Koprivnica) és Körös (Krizse- vácz) szab. királyi városok mellett, előbb a Bilo hegységen át, majd a vadregényes Kalnik hegység mentében. Utóbbi városnak már IV. Béla magyar király adta a szab. kir. városi jogot és ez mint Horvátország egyik legrégibb városa, jelentékeny szerepet játszott múltjában s nem egyszer volt nevezetes történelmi események szintere.

A Kalnik hegységet jobbra elhagyva a Száva folyó vidékére jutunk és nehány jelentéktelenebb helységen át a Szljeme hegység felé közeledve déli 1 óra 33 perczkor érkeztünk Horvátország fővárosába, Zágrábba, mint utunk első megpihenő pontjára.

Már messziről föltűnik az erdőkoszoruzta Szljeme lábánál és oldalán elterülő főváros és kies fekvésével a sűrű zöld háttérből kiemelkedő tornyaival, kupoláival és palotái egész sorával elragadó látványt nyújt.

Zágrábban.

A vasúti állomás éttermében elköltött ebéd és rövid pihenés után elindultunk a város megtekintésére. A pályaudvarból kilépve a városnak előttünk teljes szépségében elterülő képe az általános elragadtatás hangjait csalta ajkunkra. Előttünk közvetlen közelben az alsóváros, mely új palotasoraival, változatos stílben épült középületeivel és számos gondosan parkírozott terének zöldjével várakozásunkat felülmúlta.

Történelmi tájékozás.

Zágráb (helyesen: Zágreb = hegymögötti, mert a Szljeme lábánál és oldalán fekszik) eredetileg római telep volt. Jelenleg három városrészből áll: a felső város az Grics dombtetőn fekszik, a káptalani város (Kaptol) a domb lejtőin és végre legújabb része, az alsó város, mely napjainkban beépülésének még virágkorát éli, a hegység alja és az államvasutak pályaudvara között elterülő síkságon terjed szét. A város legrégibb részében, a Grics hegyen Szt. László már 1093-ban püspökséget alapított,