Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

18

őrhely volt). A romokból azonban újra felépült és bizánci uralom alá került, a bizánci fönhatóság alól frank kézbe megy át és a hűbéresség korában, mint hűbéradomány a pólai püspök tulajdona lett, ki a 12-ik évszázadban a Duino grófoknak adta mint alhűbéri birtokot. A Duino család kiholta után örökösödés utján a Wallsee család birtokába jött, kik mint állam-birtokot az osztrákháznak engedik át. Mária Terézia 1776-ban Horvátországhoz csatolta, 1779-ben pedig Magyarországnak adta. A jelen században is elég viszontagságos volt e város sorsa és többször cserélt urat. A század első két évtizedében rövid ideig franczia, majd angol, később osztrák birtok volt, míg I. Ferencz 1822-ben ismét visszacsatolta Magyarországhoz. A magyar szabadságharcz idejében a horvatok teszik reá kezüket és csak 1868-ban a XXX. t. ez. csatolja ismét vissza hazánkhoz mint külön testet (separatum sacre regni coronae adnexum corpus). Ezóta a várost külön autonom közigazgatási hatóság, a város képviselőtestülete kormányozza élén a podestával. A politikai hatóságának élén pedig a fiumei és a magyar- horvát tengerpart kormányzója áll, ki mint a magyar kormány képviselője vezeti az állami kormányzás minden ágát.

A város neve is több változáson ment ál már az ókorban is; a rómaiak Civitas Flanates-nek, majd Ter- satikának nevezték. A középkorban Sanct Veyt ad Pfla- umb volt neve. Mai nevét Fiúmét, a mellette elfolyó Fiumarától vette (fiúmé = folyó, a Fiumara neve a középkorban Flaum vagy Pflaumb volt).

Séta a városban és környékén.

Reggel 8 órakor indultunk meg sétánkra; utunk az áll. főgymnasiumból az ó-városon, a gomilan keresztül vitt. Az óváros a régi Fiume magva, zegzugos igen szűk utczáival, csaknem egymás hátára épített házaival nemcsak szokatlan, de szennyével, a házak ablakaiba száradni kirakott rongyos ruháival, népének lármájával,