Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

30 a történetírásra nézve. 5. Karácsonyi népszokások. 6. Miben áll a pragmatikus történetírás módszere és jeles­sége a krónikás előadással szemben? 7. Kifejtendők szónoki beszéd alakjában Zrínyi Miklósnak, mint had­vezérnek, államférfiúnak és költőnek érdemei. 8. Húsvéti népszokások. 9. Beszéd a hazáért elesett hősök sírjánál. VII. o. 1. Az ősz hatása kedélyünkre. 2. A szép nyilvánulása a természetben. 3. A költészet érzelmeink s Ízlésünk leghatásosabb nemesítője. 4. A magyar nép­dal fajai és főbb sajátságai. 5. Vörösmarty „A meren- gőhöz“ czimű ódájának aesthetikai méltatása. 6. Mit vett át a műeposz a naiv eposztól és mit nem? 7. iMiben nyilatkozik az epikai, lírai és drámai elem a bal­ladákban ? 8. Egyéni jellem és typus. 9. Az inga tör­vényei és gyakorlati alkalmazása VIII. o. 1. Miért kell tanulmányoznunk régi iro­dalmunkat? 2. Középkori irodalmunk sajátságai. 3. A költői phantasia. 4. Párhuzam az Árpádok és Anjouk politikája között. 5. Az üodalom újjászületése korának uralkodó eszméi. 6. A spektral-analysis fontossága a tudományok fejlődésében. 7. A nemzeties költészet jel­lemzése. 8. Miben nyilvánul az idegen költők hatása lyránkban ? A görögpótló irodalomból. V. o. 1. Mik voltak a peloponnesusi háború okai Thukydides szerint? 2. Berzsenyi, A magyarokhoz ez. költeményének tartalma és gondolatmenete. 3. Berzsenyi költészetének rövid jellemzése. VI. o. 1. Nestor és Odysseus az Iliásban (jellem­zés). 2. Mikes és Pázmány stylusának összehasonlítása. 3. Athene szereplése az Iliás és Odysseiában. VII. o. 1. A kar szerepe Aischylos Agamemnon­jában. 2. Miben áll a népies elem a kuruez költészet­ben ? 3. Párhuzam a Lilla- és Himfydalok között. VIII. o. 1. Széchenyi István hazaszeretete. 2. Platon állama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom