Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1897
6 nyerik megvilágításukat s csak a délutáni órákban a deli oldalon levő tantermekben alkalmatlankodhatik a nyári nap, de ez ellen is kellően védekezhetünk az ablakokra alkalmazott szürke vásznú gördülő függönyekkel. A rajzterem megvilágositása teljesen czélszerű, a mennyiben széles, nagy ablakain át északról nyer világosságot s igy a domború mintáknál, illetőleg modelleknél sem másodlagos árnyék, sem pedig fény visszaverődés nem áll elő. A tantermek szélessége (6■4—6‘9) megengedi, hogy a két üléses fapadok és rajz asztalok hármas sorokba állíttassanak föl, s minden növendékhez a tanárok hozzá juthassanak. Az épület erős falakkal, a földszinten és első emeleten vasgerendák között lapos boltozattal s csak a második emeleten készült fényű gerendázattal. Az igazgatói iroda kivételével, mely kemény fa parkettel burkolt, minden szoba egymásba eresztett fényű deszkával padoltatott s az eddigi használat alapján is állítható, hogy a padozat sima felületű, s pormentes marad. A termek szellőztető készülékkel vannak ellátva. A nagyobb térfogatú szertárak, könyvtárak a tanácskozó terem és a tantermek a folyosókról tölthető Meidinger rendszerű vaskályhákkal vannak felszerelve; a kisebb szobák kályhái óvatosság szempontjából úgy vannak beállítva, hogy azok csak belülről füthetők. Az igazgatói iroda cserép kályhából nyeri egyenletes melegét. A butorzati felszerelés kielégítőnek mondható. A kétüléses fapadok czélszerüek; tartósságuk a Feivel-féle padokkal előnyösen versenyez. Az asztalok, szekrények s a Thonet-féle hajlított székek jók; ellenben a fali táblák kicsinyek úgy, hogy egy terjedelmesebb mathematikai vagy physikai képlet levezetése rajtuk alig végezhető el. A tözegrendszerű szükségszékek, a vízlevezető öntött érczcsővek czéljuknak a téli időszakban nem felelnek meg. Ezekben már az iskola főépületét minden lényegesebb alkotó részeiben átvizsgáltnak mondhatjuk; tekintsük meg tehát a testi nevelés hajlékát is a torna csarnokot.
