Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1893
4 2. Valláserkölcsi és fegyelmi állapot. Az ifjú nemzedék lévén hivatva arra, hogy a keresztény társadalomnak és a hazának egykor erős támasza és oszlopa legyen ; a tanári kar a valláserkölcsös érzet kifejlesztésére és ápolására kellő gondot fordított, törekvését oda irányozta, hogy a tanuló ifjúság valláserkölcsi kötelmeit pontosan teljesítse, fő törekvésének tartá a gondjaira bízott ifjúságot az isteni félelemben és vallásos szellemtől áthatott életelvekben megszilárdítani és benne az erény, tudomány és hazafiság szép öszhangzatát megvalósítani : E végből a tanítás mindennap imával kezdetett és imával végeztetett. A kath. vallásu tanulók a hidegebb téli "napok kivételével köznapokon 71/., órakor, vasár-és ünnepnapokon pedig a tartatni szokott hitoktatás után 9 órakor szent misét hallgatott. Megjelentek az egyház által tartatni szokott nyilvános ájtatosságokon és körmeneteken, nemkülönben a tanév folyama alatt a szent gyónás- és áldozásban háromszor vettek részt; a húsvéti szent gyónást három napi szent gyakorlat előzte meg. A nem katholikus tanulók illetékes lelkészeiktől nyertek vallási oktatást, s a tett előmenetelről, valamint arról is, hogy szorgalmasan részt vettek-e a vallási oktatásban s az isteni tiszteleten jelen voltak-e, minden időszak végén hiteles bizonyítványt tartoztak bemutatni az illető osztályfőnöknek. A fegyelem tekintetében a tanári testület nem mulasztotta el kötelességét. A mennyire hatásköre engedte, sőt követelte, igyekezett a növendékeket az erény ösvényén vezetni, az illem határai közt föntartani. Ez okból a „Rendtartás“ nyomán szerkesztett s az erdélyi róm. kath. Status által kiadott fegyelmi szabályok az igazgató által a tanári kar jelenlétében a tanuló ifjúság előtt nyilvánosan felolvastattak és a helyi s időviszonyokhoz al- kalmazottan megmagyaráztattak. Ezenkívül a jó rend és fegyelem [fentartására általános elvekül elfogadtattak s alkamazásba is vétettek, nem hagyni még a legkisebb
