Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1892
12 A geológiai értelemben vett mezőség főjellegét azokban a fejletlen völgyek által elválasztott széles hátú hegy- vonulatokban s illetve dombsorokban *) kell keresnünk, melyeknek lejtői a rétegdőlés irányában szelíden ereszkednek alá, elenkező oldalukon pedig meglehetősen meredekek. E meredekebb oldalokon, hol a rétegfejek kiállanak gyakran átázik és meglágyul a tályag s a hegynek vagy dombnak egy része lecsuszamlik a meredek aljáig, hol aztán a leggyakrabban egy vonalban elhelyezett apróbb kupocskákat, boglyaszerü halmokat képez. Ilyenek Kolozsvárhoz közel a kajántói és fejérdi határ kúpocskái, ilyen a sólyomkői i o —12 czukor-süveg alakú kúp, melyekről dr. Koch Antal tesz emlitést. 2) Ilyen a Nagy-Báton és Czoptelke közötti halmok egész csoportja; a Viz-Szilvás és Szamos-Ujvár Németi közelében lévő kúpok stb. Ilyeneket látunk végül N.-Czég falu mellett azon az igazán jellegzetes képen, melyet Hermán Ottó vázlata után Simó Ferencz rajzolt meg.3) Ezek a csuszamlások egyfelől némi változatosságot kölcsönöznek a különben egyhangú dombalakzatoknak, másfelől characterizálják is a mezőséget. Uharacterizálják első sorban alakjuk és elhelyezkedésükkel s némileg azon körülménynél fogva, hogy ily helyek leggyakrabban terméketlenek. A csuszamlások következtében a közel fekvő terület egy részét eltakarja az omladék. A víz, a záporok után lerohanó patakok tovább sodorják az omladékot, lehordják és beboritanak vele temékeny területeket is. Sovány, humus nélküli az így lehordott és szétterített tályag törmelék, melyben tenyészetről alig lehet szó; kopárok maradnak hát az ily területek, a mig csak gyér növényzetük után bizonyos mennyiségű humus nem képződik rajtuk. ’) A hegy nevet megérdemlő 5! 0 méteren felüli domborodá- sok általában ritkák területünkön. Lásdaz idézett orohydrographi- cus térképet. 2) Dr. Koch Antal. »Kolozsvár vidéke 18. zóna. XXIX. rovat jelű lap,« Földtani intézet kiadványa 1884. 15. 1. 3) Érd. muz. egylet évkönyve 1871. V. k. II. tábla.
