Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1891

209

9Choszrov napjaiban az. éj szaki népek országunkba rontanak ;

Amáduni Vállán merénykedése.

Napjaiban egyesültek az éjszaki Kaukaz lakói, ') kik látván gyengeségét és tunyaságát, de különösen Szánádrug- nak, a perzsa király Sapor titkos parancsából eredt erős buzdítására berohannak nagy sereggel: mintegy 20.000 emberrel országunkba. Az örményeknek keleti és nyugati hadserge Pákárád vezér és Váhán, az Ámáduniak főnöke alatt ütközött meg ezekkel; mert déli sergünk Choszrov királynál volt Dzoph tartományban. Mihrán megöletése után az ellenség éjszaki sergünket verte meg és szétkergette; azután Válársábád kapuihoz érve, e várost kezdé ostromolni ; keleti és nyugati seregünk hirtelen reája rohant és innen a köves Oságánba* 2) űzte és nem engedett neki időt arra, hogy bevett szokása szerint elszéledvén nyilait kilő- hesse; mert a rettenthetlen lovasság őket űzve a köves és zordon helyekre nyomta.

Most az ellenség, akaratja ellenére ismét támadásra készült és a lándsások feje, egy túlságos óriás, egészen felfegyverkezve és vastag nemezzel födve a többi jelesek közül versenyre kelt ki. Midőn a vitéz örmények ezt meglátják rá rohannak; de mit sem árthatnak neki; mert a lándsa, mely nemez vértjét érte, elcsavarodott. Epen ekkor tekintett az erős Ámáduni Váhán a székes-egyházra,3) azután így könyörgött: »Segíts nekem Istenem, ki Dávid parittyájából a követ egyenesen a hányaveti Goliáth hom‘) Ebben az időben a mászkhitok (massageták) királya, a rettenetes Sanesan megrozsdásodott gyűlöletének haragját szőtte az egynemzetségből eredt társa, Choszrov, Örményország királya ellen. Összegyűjtötte-a húnnok, phokiaiak és a t. (itt még más 10 nemzetet sorol fel Fáuszt) minden seregét... Bizanti Fáuszt, III. k. 7. fej.

2' Nagy-Örményország Ararát tartományának egyik erős vára. Aszóiig (II. 6) örmény történetiró szerint itt született M. Tiberius Mauritius imperator,

H) Válársábád Ecsmiádzin-nak nevezett templomára.