Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1890
93 Ugyanis ez az Africanus mindent kiszemelt, a mi Edessa azaz Urhá1) levéltárának2) régi kézirataiban3) királyainkról volt feljegyezve. Ezek a könyvek Medzbinből vitettek ide. — Africanus használta még a pontusi Sinope tomplomi évkönyveit is. E fölött senki se kételkedjék; mert e levéltárt magam saját szemeimmel láttam. Emellett tanúskodik és ezt4) védelmezi még caesareai Özséb egyháztörténelme, melyet a boldog Másdotz3) tudor örményre fordított. Ha nyomozást mívelsz Sziunikh tartomány Kéghákhuni helységében, hol a fordítás őriztetik, úgy meg találod az első könyv tizenharmadik fejezetét, — mely bizonyságot tesz arról, hogy Edessában létezett levéltár, mely szól első királyaink minden tettéről Abgárig és Abgár után Eruánt-ig. Ez a levéltár — azt hiszem — ugyanazon városban még most is megtalálható. *) Edessa, rj 3Eöeooa von den Macedoniern auch Antiochia Kallirrhoé (Ka)hooóri die Schönströmende) genannt, Stadt in nordwestlichen Theile Mesopotamiens, in der Landschaft (Jsroene (Ör- mény-Mesopotamia) j. Urfa, am Flusse Skirtos ; Hauptsadt des osroe- nischen Reischs. Unter Kaiser Justin I. wurde sie durch ein Erdbeben zerstört unter dem Namen Justinopolis aber wieder aufgebaut. Lübker, Seite 297. Nesopotamia két részre oszlott; a déli rész neve »Assyrok Mesopotamiája«, az északi rész ellenben »Örmények Mesopotami- ájá«-nak (Micsákjédk hájotz) neveztetett. — Mesopotamiát a heb- reusok Arám náhárájim-nak nevezték. Edessát, mely régen Rhoas-nak neveztetett (törökül most Ruha) Ábgár örmény király építette, és ide tette által Medzbinből a királyi székhelyt. Eruánt örmény király e várost a rómaiaknak adta, kiknek Vespasián és Titus császára e várost szépen rendezték ; »ide gyűjtöttek össze minden levéltárt, assyr és egy görög nyelvű tanodát állítottak fel itt; ide vitték által az adó-pénztárt és a pontusi Sinope városában volt templomi levéltárt. Most szűnt meg az örmények mesopotamiai fejedelemsége*. Mechithár, szótár, 271 1. 2) Tiván, Archiv. 3) Az örményben khárdesz. v. ő a latin codex szóval. 4) az állítást 5) Meszrob irta — mint közönségesen hiszik, — az örmény szertartáskönyvet (rituale, örményül másdotz); miért maga az iró is Másdotz-nak neveztetett.
