Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1890

82

mellett és Gogh ’) meleg éghajlatát szőlőültetés és kert-alkatokra 2) használja fel. De nem vagyok képes e drága férfiúra vonatkozólag mindent egyenként feljegyezni; azért elhagyva a részleteket és nem törődve az irmódorral, futva csak a helyeket jelölöm meg, hogy a szeretet kapcsát a csodálatos fejedelem iránt felbonthatlanul megőrizzem.

Miután itt öszvehívá a vad,:‘) nemrég beköltözött népet, mely az éjszaki síkságon, a nagy hegy: a Kaukázus lábánál, a völgyekben, vagy a délre húzódó hegy és a nagy térség nyílása között elterülő hegyzugokban lakott, — és megparancsolja, hogy a rablással és cselvetéssel hagyjon fel és engedelmeskedjék a törvényeknek és királyi adó alá vesse magát, hogy majd, ha más alkalommal újra meglátogatja e tájakat, nekik főnökökkel és fejedelmekkel együtt szép rendelkezéseket adhasson; bölcs férfiakat tesz még elöljárójukká és elbocsátja őket. Miután a nyugati népségtől így búcsút vett, Sárá vidék közelében azon fűdús helyekre száll le, melyeket a régiek Anphájd vagy első Pászéán-nak4) neveztek, mely később, mivel a Véghéntur- bulgárok:’) Vunt gyarmata0) itt telepedett le, ennek nevé- * 3 4 5

') Gogh, Dájk vidék provincziája. Indsidsián örmény régiség- búvár azt tartja, hogy Goi azonos Bizanti István Calica- vagy Colice- jével (Kiepertnél Coli; 1. Atlas VI. tábla), mely a Kaukázus lábánál feküdt. Előfordul Pliniusnál is (lib. VI, c. V.).

*) Ultetmény, Anlage. Ballagi, Német-magyar szótár, 41 lap.

3) Bárdolatlan, nem polgáriasuk.

4) Pásén vagy Pásián, melyről Diodor, Procopius, Strabo és mások Fasian, Bisane, vagy Vasane név alatt tesznek említést, Ararát tartomány 20 provincziájának egyike; e provinczia egyik része örményül Ánphájd-nak (fátlan, erdőtlen) neveztetett.

5) A bulgárok a szármát nemzetek egyike, kik a nagy Kaukázus hegység éjszaki részén laktak. Mechithár, szótár 258 1. — A szlávok egy ága, a szőke szlávok vagyis szármáták a görög és római irók szerint a Fekete- és Káspi-tenger és a Kaukaz északi részem laktak. Sőt már Herodot a Balti-tenger partjain a vendek (venedi) szláv törzsét említi. Chorenei Mózes volt az első, ki őket a IV. században szlávoknak nevezé. Cantu, Világ- történelem, X.- könyv, 113 lap.

") Vunt volt a Véghéntur bolgárok vezetője.