Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1890

68

3iMelyek Tigrán nemzetségei és melyek a tőle számazott ágak?

A mily kedves reám nézve, a történelemiróra az, hogy elbeszélés közben leirom a bizonyost nemzeti első Tigrá- nankról és tetteiről: úgy tetszők legyenek neked, mint olvasónak is az Eruántfi Tigránról szóló szavak

......... A milyen

a férfi és milyenek tettei, olyanok a róla szóló szavak is.*) Miért is a vitézség (fokozata) szerint az elnevezés ezen sorát szeretem : Háik, Arám, Tigrán; mivel szerintem a vitézek utódai is vitézek; de a közöttök levőket elnevezhetik az emberek tetszésük szerint. Az istenesítésre* 2) vonatkozó vélemények után igaz az is, mit én mondok. Nincs Árámázd3); de azokra nézve van, kik hajlandók hinni azt, hogy van Árámázd; még pedig van négy vagy több Árámázd is, melyeknek egyike Gunt-Árámázd. Épen így sok — úgynevezett, — Tigrán van; de Háik utódai közül való egyes egyedül csak az, ki Astyagest megölé, és ennek házát a sárkányok anyjával Ánussal együtt fogságba vitte, ki a szives Cyrus segítő akarata mellett a médok és perzsák feletti uralmat magához ragadta.

Fiai voltak: Páp, Dirán, Váhákén;4) erről beszéli a rege: »Vajúdott az ég és föld ; vajúdott a bíborszinű tenger is ; a tengerben piros káka született; a kákanyakából füst jött ki; a kákanyakából láng jött ki; és a lángból egy fiú ugrott ki, kinek tűz-haja, lángszakála volt, szemei napok voltak.« Ezt énekelték némelyek czimbalom-szó mellett; én hallottam füleimmel. Azután dalban elbeszélték harczait és győzelmét a sárkányok ellen és megénekelték hőstetteit épen úgy, mint a Herculesét.

Olyan szép történelme is.

2) Istenesités =- istenités; istenit, embert vagy más teremtett állatot istennek vall, oly dicsőnek, jelesnek, fölségesnek tart, mintha valóságos isten volna. Akad. szótár, III. köt. 141 lap.

3) Jupitert a perzsák Árámázd-, vagy Hurmuzdnak nevezték. Gunt, Kund a perzsában erőst, vitézt, harcziast jelent.

Ezen örmény szavakból: ml iu',wqph ov áhákin, terribilis, rettenetes.