Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1889
— 10 — Egy ily feladat megoldása semmi nehézséggel nem jár; s mig hasznos ismeret közlésre alapul szolgál, addig a ta- nálók gondolkodó tehetségének igen jó köszörű köve. Példát tárgyaim szükségtelennek tartom A határidő számitásnál, akár egy fizetési határidő helyett több határidőt, akár pedig több határidő helyett egyet keresünk, alkalmazhatjuk az arányiatok, egységreho- zatal, vagy lánczszabály szerint való számítást. Pl. „Valaki köteles volna 500 frtot 4 év múlva kifizetni; kérdés: ha 300 frtot azonnal lefizetett, mikor fizesse le hátra levő tartozását?“ A feladatot következőleg Írjuk fel: 500 frt 4 évre =100 frtot. 20 évig használni; de 300 frt. azonnal kifizettetvén, a maradt 200 frtot. addig használhatom, mig annyi hasznot hajt, mint hajtott volna 500 frt. 4 év leforgása alatt. E szerint: feltétel: 100 frt. 20 évig kérdőtétel: 200 frt. x, ebből: 100 : 200 = x : 20, az az: x = 10 évig. Ennél a feladatnál pedig, hogy: „Valamely kereskedő következő fizetéseket kell teljesítsen: 200 frtot. 2 hó, 300 frt. 4 hó, 500 frtot. pedig 6 hó múlva; ha a kereskedő egyszerre kívánja összes tartozását kifizetni, mikor teheti?“ írhatjuk igy a feladványt: 200 frt. 2 hóra = 100 frt. 4 hóig, 300 „ 4 „ = 100 „ 12 „ 500 „ 6 „ = 100 „ 30 „ használni, ebből pedig a tartozás összegét, tehát az 1000 frt. annyi ideig használhatom, mig annyi hasznot hajt, mint 100 frt. 36 hónapig; tehát:
