Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1888

— 6 pezte tehát a kérdés, ha vájjon a f. évben Szamosujvártt összefogdosott apusok között akad-e vagy egy hiin?

Siebold tiz egymásutáni éven át, több mint 10,000 drb. apust vizsgált meg a nélkül, hogy egyetlen Ilimre akadt volna s az Apusfélék partheno-genesiséről szóló értekezésének alapjául tett 21 évi vizsgálatában mindössze 6 évben kerültek hímek is kezei közzé. Ezt tudva, s minthogy a párosodásnak sem vettem észre semmi jelét, egyelőre, azt hittem, hogy a f. évi előfordulásban teljesen agam generatióval lesz dolgom; de a mint a gyűjtött s részben még kezeim között levő anyagot — szám szerint 428 drbot — egyenként és szorgosan átvizsgáltam, örömmel győződtem meg, hogy közülök 30 drb., tehát körölbelől 7°/0 hím.

Az ivarokat K o z u b o w s k i *), C h y z er 2) s különösen Siebold3) leírása nyomán, szem előtt tartva a tizenegyedik láb-pár charakteristicus alkotását, makroscopice is kőny- nyen el lehet különíteni. A hasi oldalával balkezünk ujjaira fektetett állatnál legtöbbször azonnal szembetűnik a nősténynek pirosas tojásokkal telt petezacskója, mely mintegy megszakítja az egymást borító nagy, szekercze alakú külső nyujtványok — processus branchialis exteriőr, beilförmiges Blättchen — és kopoltyú lemezek sorát

Szükséges mégis az egyelőre hímekül különválasztott példányokat szorgosabban is átvizsgálni, mert a tizenegyedik láb-pár kiürült s meglapult petezacskóit esetleg könnyen külső nyujtványoknak vagy kopoltyúlemezeknek nézhettük, a melyek pedig — mint ilyenek — a nőstényeknél, e helyen tudvalevőleg hiányoznak, míg a hímeknél a 11-ik lábpár nem különbözik a megelőzőktől.

Az élő állat viselkedésében nyilvánuló, Kozubowski és Chyzer által említett ivari különbségre, sajnos, elmu- lasztám figyelni; de a hím Apus cancriformis hátpánczéljá- nak laposabb voltát magam is constatálhatom valamint azt

*) Id. m. 314 1.

2) „A pesti levéllábu héj j an ez ok ró 1.“ M. tud akad. Math, és term. tud. közlemények 1661. I. k. 56, 57 1.

3) Id. in. 176—179 1.