Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1888

— 11 — alább jobban tudtam boldogulni a Cliyzer által ajánlott áz- tatás utáni két oldalra való kiteregetéssel. A hímeknél 2 6, a nőstényeknél 24 pár lábat számláltam. Látni való ezek után, hogy a szamosujvári Estberiák sem a cycladoides, sem a régibb tetracera faj keretébe nem illeszthetők; hanem mint olyanok, a melyek a két fajnak kevert jellegeit viselik magukon, igen jó erősségéül szolgál­nak a Grube összevonó eljárásának. Az Estheria (cycladoides) tetracera már most meglehetősen széles földrajzi elterjedésnek örvend. Consta- tálva van Észak-Áfrika, Spanyolország, Siciliából, Toulouse, Boroszló, Varsó, Charkow, Moszkva vidékéről s hazánkból Budapestről, hol Madarász Ede találta s Cliyzer K írja le.2) Ezekhez van szerencsém sorolhatni a szamosujvári lelő­helyet, hol a f. évi ápril hó 25-ikén találtam először a város déli oldalán kifutó vasut-vonal anyag-árkában az Apusok és Lepidurusok társaságában. Ezen kívül előfordultak általában mindazon helyeken, hol az előbb említett két branchiopo- dumot találtam. E helyekről még junius 9-én is bőven le­hetett gyűjteni. Eletfonaluk csupán tartózkodási helyük teljes beszáradásával junius 10 — 15-én ért véget. A kiszá­radt árkok és pocsolyák fenekén ezrével hevertek akkor ott az elpusztult állatok, mintha csak paszulylyal vagy lencsével lett volna behintve a talaj. Az Estberiák tartózkodási helyüknek minden régióiban, a pocsolya szélén vagy közepén, a viz tükrén vagy fenekén, egyaránt jól találják magukat. Rendesen hasi oldalukon, jobbra vagy balra forgolódva, saját hossztengelyük körül s általában a legkülönbözőbb módon és irányban úszkálnak. törzs végső tagját jó faji jellegek hordozójául tekinti (212 lap). Ámde ugyanazon értekezésében, a tüskék számát illetőleg az E. tetracera diagnosisát igyadja: „Segmentum postremum ... laminis supra pedine maximé inaequalium plerumque t8 ad 23 (interdurn 9 tantum) armatis“ (250 lap) és tovább, a Siebold által hozzá jut­tatott s egyébként tetracerával megegyező Estheria végső tagján már 72 tüskét említ.. (253 1.) Variál tehát a tüskék száma ugyanazon faj keretén belül is és pedig széles határok között. 2) Id. m. 19—29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom