Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883
— 28 — í'álv szintén Ára nevű fiát, a híres örmény történelem-iró Cliorenei Mózes (I k. 15. fejezet) így nevezi: Aráján Árá — Árának Árája; ugyanez a jelentékeny iró (1. k. 19. fej. 95. 1. a mondott királyfit így is nevezi: Áráji vérti Árá — Árának fia Árá; miből látszik, hogy mind a két elnevezési mód már a legrégibb idő óta van használatban. Keleten majdnem minden családnév ján, ián-ban végződik. Eu e dolgozatban a legtöbb névből a ján, ián végzetet kihagytam. Harmat, a „moroz“ lengyel-ruthén szónak magyar fordítása. 1. Moroz. Hácskó, Hácskul, 1. Ohácskó, Chácskul — Chács (örm.) kereszt, kul (török Boz. 79. 1.) szolga, katona; tehát chácskul : kereszt szolgája; ugyanez a jelentése a Hácskul szónak is. (Hács, török szó. jelent keresztet; hácskul - - kereszt vitéze, katonája, szolgája.) Hádsi. Háds örm. szó, jelentése: kedves tárgy, tetszés, szándék, békesség. Ánná Hádsián gám Sárosi -— Hádsi vagy Sárosi Anna, IY. 85. 1. A Hádsiak Sárosiaknak is neveztettek, 1. Sárosi, Czifra, Csinás, Siring, Méndrul, Zárif. Hátjop — Jakab, 1. Ágop. Hágop volt Örményország nagynevű pátriárkája is, ki Médzbin fővárosban lakott és Világositó-Szent-Gergely atyul öcscsének fia volt. Hálepdsi, Áleppoi. Erzsébetvároson Áleppoi, Charib egy család Hálká (arab. Boz. 381 1.) kerület, valaminek foka (tű) gomblyuk, asztal; a hazai örmények haluska, galuska értelemben használják. Hálvádsi. Hálva, csemege, mi olvasztott mézből készül. Hálvá az örmény hálám (olvadok, olvasztok) igétől származott; a dsi török végzet készítőt, csinálót jelent; tehát hálvádsi = hálvacsináló. Hánákeczhi, Hánákei. Hánáke helységből való. Hcmdsid = Hándsár? (örm. vad-bab, vicia.) Hánko. Hohanneszből ? (János) v. ö. Hanka = Janka (Magy. ny. szót. II. 1386. 1.) 1. Gergelyt!.
