Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883
— 41 — Márgoszián. Márgoszián Széhág (Márki! Izsák) II. 542. 1. Márgosz héber szó, jelentése: fénylő. Márko, Májkó — Márk, Marcus. Nagy-Örményor- szág Yászpurágán tartomány egyik megyéje Márkászdán nevet viselt. Márkovics — Márkfi. A szláv vics (fi) végzet a következő örmény nevekben fordul elő: Hánkovics, Márkovics, Petro- vics, Popovics, Slákovics, Simkovics, Szenkovies, Todorovics, Budákovics és a t. lásd ezeket. Márkowcze helység Gács- országban. 1. Khendsi. Márkár, 1. Mánya. Márkula — Márk. Minász Márkulái I. 25. 1. 145 t. Márnái 1. Márne. Mámé, Márine — most Márnái. Marén (önn.) mérték, nyugat; márén árévu — nap lemenet. Márdirosz. Mártürosz (görög szó) vértanú, örményül: náhádág. Márdirosz a Márton (Martinus) kifejezésére is használtatik az örményben. A magyarosított Márt önti név először 17 77. ápril 14-én fordul elő (II. 47 3. 1. 43. t. Már- diroszián — Mártont! Chácshig.) — Márdirosz Ilédélbeh mág- ánuámp Szábondsi — Mártont! Albert vezetéknévvel (megkülönböztető név) Szábondsi — Szappanyosnak (1. ezt) neveztetik. II. 8. 1. 64. t. A Szábondsi — Szappanyosok Már- diroszián — Mártonfi-ak voltak. — Márdirosz mágánuámp Pápugdsi — Márdirosz vezetéknévvel Pápugdsi (1. ezt) I. 22. 1. 89, t. A Pápugdsik — Mardiroszok. Mártonfi, 1. Márdirosz. Erzsébetvároson Mártont! (Peresül 1. ezt.) Mártha (Erzs.) héber nyelven megkeserítő, ássyr nyelven: királynő. Mechitár 143. 1. Másvüági, az áruién (1. ezt) örmény szó magyar neve; 1. Ándeu. Mászlin; mészli (önn.) húsos, bússal tele; mászlin román szó, jelentése: fügefa; 1. Ficus. Másztig; (Erzs.) másztigsz (gör.) ostor, korbács; mász- nig (örm.) kis rész, részecske; mászthi (tör. Boz? 476. 1.) kutyácska.
