Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882

Vajha minél több oly középiskolánk volna, melynek gazdag gyűjteményei és bőséges évi dotatiói fölöslegessé tennék, a reánk szaktanárokra nézve talán kissé kényelmetlen csereviszonynak fönnebb vázolt előnyeit. De hiszem, tudom, hogy vagyunk akárhányan, a kiknek mégis hasznukra válnék.

Használjuk föl tehát az évenként megjelenő iskolai értesítőket. Ezek alkalmas közvetitői 'ehetnének kínálat és keresleteinknek. Az évi értesítőkben mindenik természetrajz tanár, egyfelől fölsorolná gyűjteményének nélkülözhető példányait és összeállítaná azon speciális terményeket, melyeket saját vidékéről cserébe adhat; másfelől saját iskolai gyűjteményük kiegészítése — tegyük föl — szervezése czéljából, előadná kívánságait is.

Lehet hogy felhívásom „kiáltó szó“ marad, mint a minőnek jelent meg és maradt a „középiskolai tanár-egyleti közlöny“bcn; jó reménység fejében mégis közzé teszem e helyen is, megteszem az első lépést is, csere tárgyul ajánlva: rodnai, felsőbányái, kapniki ásványokat; tengeri- és szamos- ujvár-vidéki szárazföldi és édes-vizi csigákat. Szives örömest ajánlkozom továbbá collegáim kívánságára, ha még oly speciálisak is azok, a Szamosujvár vidéki fauna vagy flóra bárminémű képviselőiből cserébe, gyűjtést eszközölni.

Dr. Mártonfi Lajoa.