Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882
10 nevezé tengereknek.“ Az első tengernek vize egyelőre minden bizonynyal forró volt. Ez a közel 100°-nyi forró tenger víz elárasztván a földet, megkezdte egyszersmind oldó, egyengető hatását is, a szilárd kéreg kiálló részeit, az első tömeges hegyek oldalait lassanként lerombolván, lenyalván, a mélyebb helyeken szép vízszintes rétegekben engedte leülepedni a zúzadékot. így jöttek létre a legelső neptuni, vagy réteges kőzetek. Az első tenger forró vizében természetesen szó sem lehetett növényi vagy állati életről, azért nevezik a geolo- gok a földnek ezen első korszakát élettelen, görögösen azoos korszaknak. Később azonban a mint a tenger vize kihűlt, lassanként méhébe fogadta a szervezetek millióit s benépesült a szürke oczeán; azonban sajátságos, a mostaniaktól elütő lények voltak ezek az ős növények, ős állatok s ép ezért, a melyben, éltek a földtörténetének második korszakát, elnevezték róluk ősállati, görögösen paleozoi korszaknak. Az ősállati s az ezt követő középállati — mesozoi — korszak néhány száz ezer esztendei matriculáiban nem találjuk bejegyezve a szamosujvári járda kövek egyikét sem. Ugorjuk át e nagy időt s lépjünk bé az uj állati, a kaino- zoos korszakba. A kainozoos korszak három tagjából legidősebb a harmadkor, ezt követi a negyed kor s a legfiatalabb, melyben Isten jóvoltából mi is élünk, a jelenkor. A kainozoos korszak harmadkora fontos nem csak kövezetünk, de városuuk területének történeti múltjáért is. A harmadkor elején Magyarországot és Erdélyt két nagy, ugynevezet beltenger borította. Az erdélyi vizmedencze tulajdonképpen egy nagyobb öble volt a magyar tengernek, mely- lyel a Maros folyó vonalán és a Szilágyságon át közlekedett. E tengerek bevoltak népesítve a legkülönbözőbb mészhéjju állatok millióival. Héjjaikat eltemette a tenger mésziszapja s többé kevésbé jól megtartva ma is feltaláljuk őket Erdély földjének különböző pontjain, hozzánk legközelebb Kolozsvár, Honda, Nyirmező vidékén. A harmadkor közepén innen egyszerre nagy változáson megy keresztül Erdély földje.
