Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1881
— Ö — De több forrást, nem emlitek meg, hanem csak azt mondom, hogy a felhozott írókon kiviil még igen sok anyagot használt fel Mózes ; ezekből dolgozta ki örmény nyelven az első egyetemes történelmi müvet, mely az örmények összes cselekedeteire kiterjedt. Ezen munka, melyben Mózes fölöttébb nemes gondolkodásmódot és mély kedélyt nyilvánít, kétségkívül annál jelesebb, minél inkább közeledik az iró korához; Chorenei, — ki teljes mértékben birt azon tulajdonokkal, melyeket Baco a történelem-iróban keres ’) — különösen az örmények előtt nagy tekintély. Mózesnek egy másik fényoldala az érdekesség, úgy hogy alig van érdekesebb tárgy arra nézve, ki az ó-kor egyes népei művelődés menetét követni akarja, mint Chorenei Mózesnek „Örményország történelme“. En a munka érdekességét nem keresem a szellemdús előadásban, sem az anyag itészeti kezelésében; szerintem ezen derék műnek érdekessége függ azon sajátságos körülményektől, melyek között létre jött és azon sokféle, nagyobb részint ismeretlen forrásoktól, melyek abba, mint egy közös folyamba be vannak vezetve , . , Végre még csak ennyit! A görögök nemzetségeiket istenek és hősökre vezették vissza és örültek az isbni eredetnek. Mózesnek ezt nem engedte meg a keresztény nézet; de különben sem szorult hihetetlen koholmányokra; mert ő nemzétségeit le tudta származtatni. Müvének első könyve a fényes eredet bebizonyításával foglalkozik, melylyel Örményország akkori előkelő családai dicsekedtek. Könyvében több Ízben ismétlődő, jóindulatú felszólítással találkozik az olvasó, melyet a neves iró a hires Pákráduni család egyik jóravaló sarja-, Izsákhoz intéz. Ezt a felszólítást közvetve hozzánk is intézte, hozzánk, kik jelentékeny müvének drága lapjait forgatjuk. Chorenei, kinek becses munkája annyi századot tűl') Baco véleménye szerint a valódi historikus ne legyen csupán halomra gyűjtő hangya, annál kevésbé önmagából szálakat eregető pók; hanem a fürge méh szorgalmát és ügyesen alakító finom tehetségét müveiben egyesitő lény.
