Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879

— 27

bárbúrok. A mit meghagytak Dsengiskhán tatárjai, azt megfogyasztották Timur-Leng csapatai. Hány történelmi irat és emlék veszett el, miután a zárdák és könyvtárok a lángok martalékaivá lettek! A szüntelen zavarok miatt keleten is hanyatlottak a tudományok; de új életet öltöttek azok nyugaton a könyvnyomtatás feltalása után. A változás, melyet ezen feltalálás a tudós világra tett, Ázsiára nézve sem maradt befolyás nálkül. A keleti népek között az örmények voltak az elsők, kik ezen új találmány előnyeit felismervén, azt hazájukban is meghonosították. Thokáti Ábkár 15G3-ban Európába utazott, hogy megismerkedjék a könyvnyomtatás mesterségével — és örmény betűket is öntessen. Az ő jó szerencséje és több áldozatkész lélek segédkezése hozta létre az első örmény nyomdát 1565-ben Velencében. Ábkár nyomatta a zsoltárokat. A velencei nyomdát követte néhány év múlva a római. A XVII. században Europa és Ázsia majdnem minden jelentékeny városában találunk örmény nyomdát. így Lembergben (161 Gó, Milánó- (1624J, Párizs- (1630), Csugliá- (Perzsiában 1G40), Livorno- (1640), Amsterdam- (1660), Mársely (Marseille 1673), Konstantinopoly- (1677), Lipcse- (1680), Paduá- ban (1690). Ezen nyomdák közül az első helyet az ámster- dámi foglalja el. Igaz, hogy a XVI és XVII. században nyomtatás alól kikerült örmény művek, sem tudományosság, sem nyelvezet tekintetéből belső nagy becscsel nem bírnak, mivel romlott nyelven írattak (Cserép kor); de már a következő század —hogy helyrehozza a közel múlt mulasztását — élőnkbe teszi a nemzeti nyelv és irodalom újításának eszközét.

Az örmény nyelv felvirágoztatását nagyon elősegítették a XVII. és XVIII. században különböző helyeken tett más meg más alapítványok. A XVIII. század kezdetén (1705) alapult a Libanon hegyén két virágzó collegium. De tagadliatlan igazságnak marad az, hogy a XVIII. század leg4*