Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879
13 Valamint III. Ásod Kárs-ot, úgy II. Szémpád (977—990) Áni-t tette székvárosává. Ő az, ki e várost szépítette, épületekkel ékítette és kőfalakkal megerősítette. Áni Szémpád idejében oly nagy és fölséges volt, hogy méltóan sorakozik azon kor első városai közé; még máig is fenálló romjai, régi nagyságát és dicsőségét hirdetik. Habár a régi történetírók azon állítása, mely e városnak 1001 templomot és egy milliónál több lakost tulajdonít, kissé túlzottnak látszik, de annyit világosan mutat, hogy az nagyon terjedelmes, népes és szép volt. Szémpád János uralkodását [1020—1040] az erős Ásod- és az Örményországot felforgató tatárokkal folytatott harcban tölté. Halála után az ország kis nyugalma is eltűnt. A görögök császára még Szémpád idejében kérte volt Ani városát. VI. Michael ismételte ugyanezt a követelést és midőn tagadó választ kapott, seregével Örményországba hatolt és Ani előtt jelent meg; a megszállás nem vezetett ugyan sikerhez, de az ország nagyon elpusztíttatott. II. Kákig király [1040—1045] felkenetése- és a belső zavargások lecsendesítése után haderejét az országot pusztító tatárok és az Ani várát újra ostromló görögök ellen fordítá. IX. Constantin Monomachos, Kakigtól két ízben történt le- győzetése után, elhatározd árulás által véget vetni a „Pák- ráduni“ uralomnak. Célja elérése végett Kákig halálos ellenségeivel fogott kezet (Viészd Szárkisz és Péter Katho- likos.) Az ifjú király elárulva Konstantinapolyba vitetett, kinek egy szigetre történt számkivetése után [1045], a császár Ani kulcsait elfogadd, melyek őtet Örményország urává tették. [1064.] Erre a görögök Kákigot Kizisztra várában megfojtották és testét a falakra akasztották. így végződött 107 9- ben a 16() évig tartott Pákráduni dynastia.
