Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1877

bán. Itt azonban elhallgatva a múltat, csak néhányat idézek azon kegyes atyai szép sorokból, melyeket e hazarész nagynevű püspöke dr. Fogarasy Mihály űr ő Nagy m é 11 ósága, ki az erdélyi róni. katli. tanügyet nemcsak kiváló figyelmére méltatja, hanem annak oltárára fejedelmi áldozatokat is tett, — 1878. január 31-én 183. sz. alatt a szamosújvári gymnasium igazgatóságához intézni méltóztatott. A kegyes Főpásztor nagyrabecsült sorai a következők: „A gymnasium részéről felterjesztett l876A-dik tanévi zárjelentésből az egyházmegyei Igazgató-Tanácscsal együtt örömmel győződtünk meg a gymnasiumi ifjúságnak általánosan jó magaviseletéről és tanulmányi előhaladásáról. Dicsérettel elismerjük, hogy az ifjúság jó magaviseleté és előhaladása a t. tanári kar nemes buzgósága zálogául tekintendő.“

Keyyeletes ünnepély. 1878. február 7-én történt leverő esemény miatt mély gyászba borúit a kath. világ; e gyászban osztozott gymnasiumunk is, midőn az intézet homlokfalára gyász-lobogót tűzött ki (mely ott lengett három napig) . . . és a plébániai templomban a legnagyobb Pápa lelki üdvéért tartott nagy gyászmisét (requiem) a tanári kar kisérete mellett gyász-lobogó alatt ájtatosan meghallgatta.

Örvendetes ünnepély. „Borúra derű.“ Az irgalmas Isten XIII. Leo Pápa ő Szentsége személyében olyan látható főt adott az elárvult anyaszentegyháznak, ki a dicső IX. Piusnak méltó utóda. ... A plébániai templomban örmény szertartás szerint a gymn. igazgató által fényes papi segédlet mellett mondott hálaadó sz. misén a tanári karral együtt az ifjúság is jelen volt.

Hitélet. A tanítást mindenkor imával kezdettük és imával végeztük. A tanuló ifjúság naponkint — kivévén a téli zordon napokat — ’/a 8 órakor sz. misét hallgatott; vasár- és ünnepnapokon 3U 9 órakor sz. beszédre gyűlt össze; 9 ’/t-kor tanárai kíséretében a lövőkkel közös (nagy) misére és délután 3'U órakor vecsernyére ment; a szombat délutáni vecsernyékről sem hiányzott az ifjúság; nagy héten a lelki gyakorlatokat, példásan megtartotta; a szent gyónást négyszer végezte és ugyanannyiszor vette magá