Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1876
— 20 — és tanítói nyugdíjalapról szóló, becses körlevelére vonatkozólag beállását ezen, az érd. hazarészben működő tanférfiak mindegyike által sovárogva várt és kegyelmes Főpásztorunk által életre hívott — legszükségesebb intézménybe tényleg bejelentette és a mellékelt táblázat rovatait a szükséges adatokkal betöltötte volna, — következő felterjesztést tett: 1876. oct. 18-án k. és az érd. róna. kath. püspök ár ő Nagyméltósága által a helybeli gymnásium igazgatóságához is küldött becses körlevél, — mely kapcsolatosan az „Erdélyegyházmegyei-értesítő“ 14 ik számában egész terjedelmében megjelent elég előnyös feltételeket tartalmazó nyugdíj szabályzattal együtt értekezletünk egyik kiváló tárgyát képezte, — mely az érd. róm." kath. tanodák legfőbb Igazgatója —, a főnhatósága alatt lévő tanszemélyzet jövendő anyagi javáról gondoskodó és annyi oldalról igénybe vett nagyrabecsülendő figyelmének egyik újabb jele, — mely régi méltányos kívánságot valósít és egy-két (az érd. hazarészben működő) középt. tanár által kezdeményezett, de meghiúsult, törekvést juttat érvényre — olvasása alkalmat nyújt a tanári karnak, hogy sajátságos helyzetünk tette azon alázatos kérdésekre, melyekre az említett nyugdíjszabályzatban határozott feleletet nem találunk, a nagyméltóságu püspöki Hivataltól kérjünk tiszteletteljesen megnyugtató, kielégítő felvilágosítást. 1. Miután tanár-karunk két világi tagja Szamosé) vár városa, mint középtanodánk kegyúra által 1869-ben életbe léptetett nyugdíjintézmény a belügyministerium által is jóváhagyott alapszabályának 8. §-a értelmében „nyugdíjra igénynyel bir“, bátrak vagyunk tisztelettel kérdezni, hogy e körülmény a beállhatás elébe nem gördit-e akadályt? És tehát lehetnek- e említettek, — kik semmi hajlamot nem mutatnak a városi nyugdíjintézményből való kilépésre annál is inkább, mivel ezen esetben egyik a tanpályán eltöltött 30 — és a másik 14 beszámítható évnek megfelelő nyugdíjigényről mondana le — az érd. róm. kath nyugdíjintézménynek is tagjai? E kérdés pedig jogosult, miután sem az erdélyi róm. kath., sem pedig a városi nyugdíj-
