Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)

1919-03-18 / 66. szám

ötvenegyedik évfolyam. szám/ £LÓ FIZETÉS HELYBEN U VIDÉKENs » r su 12 K-t %y hón 4 K -i fUrd«U»i dijak »tör* fizetendők. függetlenségi zassessa Egyes szám ára 20 fillér. Püyaucívorakon 5® fillér. SZERKESZTŐSED Kazinczy u 4 KIADÓHIVATAL: Eöívös-utca 4. Teleion-szamok i Szerkesituseg . 373 Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkeszt^ lakasii .... 353 SZATMAR-MÉMETl. ,913. Felelőd szerkesztő: Dénes Sándor Szerkéztől Dr. Burger Dezső. párti napilap 3M«gg»3ga»;WMB KEDD, MÁRC. 18. Általános mozgósítás Romániában a magyarok és ukránok ellen Ai entente megbízottai segítséget ígértek Romániának! Bécs, máic 17. A „Morgen“ jelenti Bukarestből: A román kormány csülökökön re ti­ki v üli nagy fontosságú minisztertanácsot tar fotf, amelyen réizt vettek az ántántnak Bu­karestben lévő megbízót ai is. A román kormánykörökben hire jár, hogy a c»űtörföki minisztertanács azokkal a rendszabályokkal foglalkozott, amelyeket a román kormány a magyaroknak és az uk­ránoknak esetleges támadásával szemben szü«égésnek lát slkslmazni. Braíianu fel hatalmazáit kapóit arra, hogy közölje a párisi békekonferenciával, hogy Románia erdélyi és basszarábiai ha'árainak a védel­mére kénytelen elrendelni az általános moz­gósítás . A minisztertanácson rész vett ántánt megbízó iak kijelentették, hogy kormányaik­nál közben fognak járni az iránt, hogy Románií a szükséges katonai segítséget megkapja. & román királyné akciója Párisban és Londonban. Bécs, márc 17. Mária romár» királyné, aki néhány napji Párisban tartózkodik, Poincarévai es Clemenceauval személyes r< ismertette a román forradalmat es az erdélyi tsemé nyékét. Páriából Lonrfötiba utazó't azzsí a .céh»!, hogy Lloyd Georgeval érintkezést ke- rissen és befolyásolja az angol miniszter­elnököt és a közvélemény; abban az irány ban, hogy Romániának Erdélyt Magyar országtól elszakítani a'eáró akcióját támo­gassa. A romón királyné Londonból ismét Párisba log visszatérni, ahol huzamosabb tótig fog tartóikodni, Hz erdélyi romárok me­morandumot küldenek a békekonferenciához. Angliában és Amerikában kedvező a hangulat Ma­gyarországgal szemben. Budapest, márc. 17 A „Msgyaro szág“ :tokholmi ludóíi- lója jelenti: A Magyarországon működő amenkci bizottsága^ , '«al miint külföldi saiíóprojpagindáttkhaT* ugyláísziir sikerült Angliában és Amerikában Magyarország iránt lényt gesen kedvezőbb hangulatot gyökerezte'; i. rend, fegyelem és ezeknek komoly garanciája ma a legjobb ajánló levél nem réti érdekeink számára az ántánt e őtt. Itteni megfigyeléseim szerint a román követeléseknek van legkevesebb kilátásuk a eljesulésre, de a csn szlovákok is sokat veszteitek az angol- merikai rokonszenv- ből. Az angol-amerikai sajtó feltűnő ?ss; hanggal a nemzetközi rnegegyeiés szüksé­gességéi hirdeti és óva int attól, hogy nemzetiségi gyűlöletből fakadóan kisebb vagy nagyobb néptömegeket idegen szuve­renitás alá kényszerítsenek. Wilson erélyes fellépése 14 pontjának érvényesítése érdekében Newyork, márc. 17. Wilton egymásután dönti ’alomra azokat a megegyezéseket, amelyeket távof- léíében az előzékeny Hause ezrrdíS kötött a szövetségeseiket. A franciák ügyaris ügyes sakkhuzássai március 20 ára meg­hív tik a semlegeseket és most azt mond­ák, hogy a népszövetség ügyében csak a semlegesek meghallgatása után lehet dőa- er,i s az előtt kell még megkötni a béke- j izcrződést. W ison azonban már megérke- | lése után a 12-ík órában kijelentette, hogy ; t népszövetség ügyet nem engedi elhalasz i stni s a katonai egyezmény felől s m j lajUndó addig nyilatkozni, mig annak hü i ingói foröftását nem olvassa. Wilson magatartása azt bizonyltja, I iogy valamennyi kérdés megoldását össz* > Nem szakadnak el Magyarországtól, ha teljes autonómiát kapnak. Budapest, márc. 17. Budapestre érkezett egy dési magyar kereskedő, aki el nondotto hogy sz erdélyi romár; intelligencia memorandumot kíván Párisb» jurttatni, amelyben a fcékekor.feren clának tudomására fogj i hozni, h egy ha a magyar .»épkormány megadja a románok cak a teljes eutoúomiát és ha eit azonnal végre is hajtják, úgy az erdé-'yi román nép szélié mi vezetői kések ez; az autonómiát a magyar népkorrnánytol elfogadni. Arra kérik azonban a párisi konferen­ciát, hogy a magyar népkor uánnyai szem­ben garantálja a törvénynek teljes végre- hajtá át. Információink szerint ez az állas- ront ma njir nagyon népszerű Erdélyben és sok román vezető férfiú fáradozik azon, bogy a párisi memorandumhoz aláírásokat gyűjtsön. j hangba akarja hozni 14 pofjával és a ! békeszerződést add'g késlelteti, smig az J meg nem történik. A franciák és az aogo • | lók kénytelek a békekötés érdekében en- I gedni, mert látják, hogy Némefors ág egyre ; jobban kisiklik a kezükből. : A konferenciának a nép- i szövetségre vonatkozó ha­tározata végleges. Páris, márc. 17. Wilson elnök az újságírók előtt a kö­vetkezőket jelei; the ki: A békeérfekezleínek 1919. junuár 25 én hozott határozata, amely szerint a népszö­vetség integráns része lesz a békeszerző­désnek, végleges hatályú. Teljesen alapf?- lanok tehát azok a hírek, hogy ennek a hátározífnak a megváltoztatását tervezik. A konferenciának a népszövetségre voaat- koző határozata a következőket mondja: A világ ama rendjének a fenntartásá­hoz, amelyek megállapításán?! a szövetsé­giek most foglalkoznak, szükséges, hogy a nemzetközi együttműködés biztosítására megalkossák a nemzetek szövetségét, amely 1. egyrészt biztosítja az elváltait nem­zetközi kötelezettségek teljesítését, másrészt garanciája lesz a békének. 2 Ez a népszövelség integráns része fesz az általános békeszerződésnek és nyitva áll minden civilizált nemzet részére, amely­ben meg lehet bízni, a tekintetben, hogy a népszövetség céljait elő fogja mozdítani. 3. A népszövetség tagjai időnként nemzetközi értekei!aeken tmácskozni fog­nak és ezenkívül állandó szervezetet és titkárságot leiesiteneir, amely az értekezletek közti időben fogja intézni a népszövetség ügyeit. Németország és Német- Ausztria 10 napon beiül megkapja a békefeltéte leket. Bécs, márc. 17. Svájcból tegnap több képviselő érke­zett Béesbe, akik azt mondják, hogy Németország és Német- Ausztria 10 napon belül megkapja a béke feltételeket. A fel­tételek Németországnak és Ausztriának nagy gazdi sági engedményeket tesznek és különösen Ausztria számíthat az ánláni nagy péozügi támogatására. A svájci dele­gátusok bizonyosra vei zik, hogy Német- Ausztria nem csatlakozik Németországhoz. A radikálisok be akarnak olvadni a szociáldemokrata pártba. Budapest, márc. 17. Beavatott helyről nyert értesülés sze­rint a radikális párt vezetői utat és módot

Next

/
Oldalképek
Tartalom