Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)

1919-03-27 / 74. szám

2. oláxl. (1919. március 27., 74 sxám.) A 7 szakasz kimondja, hogy az ellen­forradalmi mozgalmak meggátlására a Vörös őrség Központi osztályában nyomozó szer­vezetet létesítenek, amelynek taglal politi­kailag munkások. 8. A Vflr^í Őrség tagjainak javadal­mazása azonos a Vörös Hadsereg tagjainak javadalmazásával. 9. A jelenlegi karhatalmi alakulatok egész személyzete rendelkezési állományba helyeztetik, Ezeknek illetményei április hó­napra a jelenlegi szabályok szerint utal- ványozandók. Budapest proletár uralom alatt Bpest, márc. 26. A főváros népbiztosai a mai napon a főváros Csszes ügyeinek a vezetését Bu­dapest proletáriátusa ideiglenes meghatal­mazottja kezébe adta át. Az összes ügy osztályok és kerü'eti elöljáróságok élére egy egy fizikai és szellemi proletár elvtár­sat állítódik s ezzel Budapest vezetését teljhatalommal a proletárság vette át. Katonaorvosofc bevonulása. Bpest, márc. 26. A hadügyi népbiztos elrendelte, hogy valamennyi szabadságon levő és szolgá­latot nem teljesítő tényleges állományú katonaorvos illetékes katonai parancsnok­ságok székhelyére azonnal vonuljon be. Ai orosz szovjet had­serege közeledik ha­táraink felé. Bpest, márc. 26. Vágó Béla helyettes belügyi népb ztos ma a fuvaripari munkások és bérkocsis segédek tüntető csoportja előtt hosszabb beszédben ismertette a proletárdiktatúra célját, majd ezt a kijelentést tette: — Az orosz szovjet köztársaság had­serege diadalmasan nyomul a határ felé s megállásra kényszeríti a román imperializ­mus támadásait 1 Vágó beszéde olyan lelkesedést kel­tett, hogy szavainak hatása alatt elhatároz­ták, hogy valamennyien, még a bénák és rokkantak is belépnek a vörös hadseregbe. A magyar események hatása Csehországban és Bécsben. Bécs, márc. 26. Prágai jelentések szerint a magyar- országi események Csehországban úgy a politikai, mint a katonai körökben óriási hatást keltettek. Több cseh-szlovák ezred fellázadt, a tiszteket és az ezredparancs­nokokat elfogták és a kiadott paranczokat érvénytelennek jelentették ki. Nagy fáradt­sággal és erős csapatokkal tudták csak a fellázadt helyőrséget lefegyverezni. Prága, márc. 26. A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti, hogy Srobár miniszter a magyarországi esemé­nyekre vaió tekintettel március 25 én az egész tói földön elrendelte a statáriumot. Bécs, márc. 26. Tftoman hosszasabban nyilatkozott a magyar eseményekről és azokhoz a leg­szebb reményeket fűzi, amelyek rövideseu SZAMOS éreztetni fogják hatásukat Csehországban is. Azon reményének ad kifejezési, hogy a cseh-sziovák köztársaság kormánya a Ma­gyarország ellen elrendelt elzárási rend­szabályokkal semmit sem fog elérni. Végül egész leikével üdvözli a magyar forradal­mat s meleg szeretettel nyújtja testvéri jobbját a szegény szorongatott Magyar- országnak. Bécs, márc. 26. Bécsben a magyarországi események nagy benyomást keltettek." Njpoként nagy tömeggyülések vannak, ameiyken a mun­kásság, az ipari és kereskedelmi alkalma­zottak követelik, hogy a kormány min­denekelőtt a teljes szocializálás terére lépjen. Francia lapvélamény a ma­gyar események hatásáról. A békedelegáció le van sújtva Berlin, márc. 26, Qenfből jelentik A Le Journal vezér­cikkben foglalkozik a magyarországi ese­ményekkel. Nem szükséges — mondta a , lap — az események fontosságát bővebben j fejtegetni. Bukarestben pánik uralkodik, mert > az országban a nyomor és a munkanélkü- j liség uralkodik. Az oroszországi magyar ! ezredek Magyarországba készülnek bevo­nulni és csak megfelelő alkalomra várnak. Ha a nyugat nem hallgat a magyarországi \ események intő jelére, akkor ez forradalmat jelent minden országban. Newyork, márc. 26. j Párlsból jelentik: A keleti helyzet folytán h békemegbizottak kettőzött erővel igyekeznek a vitás kérdésekben mielőbb egyezségre jutni. Hétfőn éjjel a francia és angol megbízottak ülést tartottak, amelyen kártérítési igényeiket állítólag rendkívüli módon enyhítették. A magyar hírek lesúj­tóan hatottak, mert a szövetségesek a bekövetkezett eseményeket elhárit Íratták volna. A francia diplomácia a magyar eseményekről Bécs, márc. 26. Bernből jelentik : Francia diplomaták körében az a né zet uralkodik, hogy amennyiben az crosz szovjet csapatok csakugyan bevonulnak Magyarországba, az ententenek nem lesz­nek elegendő csapatai arra, hogy az oro­szokkal szembeszálljon. Azok az enten-e- csapatok, amelyek Déloroszországban és különösen Odessza körül vannak, ki van nak szolgáltatva a teljes megsemmisülés­nek. Németországot meghívták a békekonferenciára Berlin, márc. 26. A „Norddeutsche Allgemeine Zeitung* jelenti, hogy gróf Bernsdorf a külügymi­nisztériumban tartott tanácskozáson kije­lentette, hogy az ellenséges kormányoktól azt a felszólítást kapia, hogy 6 pénzügyi szakértőből összeállított bizottság i küld­jön Párisba. Qróf Bernsdorf ezt a felszó­lítást demarsnak tekinti, amely a béketár­gyalások kezdetét jelenti. Clemenceau lemondott a magyarországi események miatt. Berlin, márc. 26 Egyre szélesebb körökben terjedt 3 hir, hogy Clemenceau állítólag megsebesü­lése és az ebből kifolyó erővezztessége miatt akar lemondani. A valóság az, hogy a magyarországi események és a Wilsonnal támadt feszültség az oka a lemondásnak. Károlyi megcáfolja llix alezredes ayilothazatát. Bpest, márc. 26 A Politikai Híradó jelenti: Vix alezredes a forradalmi kor­mányzótanácshoz intézett levelében ki­jelentette, hogy az az állítás, mintha ő a demerkációs vonalat politikai ha­tárnak tekintené, az általa használt ki­fejezéseknek téves értelmezése. Károlyi Mihály e nyilatkozat folytán kénytelen megállapítani a következőket: „Amikor Vix alezredes a jegyzé- két átnyújtotta, nyomatékosan kijelen­tette előttem, hony ez a vonal nem té­vesztendő össze az eddigi demarká­ciós vonal jellegével és fogalmával, mert ezeket nem katonák állapították meg, hanem a békekonferencián a politikusok döntöttek igy az ideiglenes határokra vonatkozólag. Erre én azt válaszoltam, hogy ez a követelés sérti a fegyverszüneti szerződés megállapo­dásait. Vix alezredes hidegen azt fe­lelte : „Elismerem, hogy erre a fegy­verszüneti szerződés nem ad jogot, ez azonban a párisi békekonferencia határozata, amelyre nem lehet többé vonatkoztatni a fegyverszüneti szerző­désben megállapított demarkácionális vonalat“. Amint én azt kérdeztem : meg­marad-e a közigazgatás a magyar kormány és a magyar hatóságok ke­zében, Vix alezredes kijelentette, hogy csakis a semleges zónában, de a ro­mánok által újabban megszállandó te­rületen éppúgy, mint a már megszál­lott területen, az egész hatalom s minden impérium kiesik a magyar ál­lam kezéből s ez a román állam ke­zében lesz. Ezen kijelentés után, ame­lyek valóban nemcsak megszüntették volna a fegyverszüneti szerződés meg­állapodásait, hanem következményként az impériumról való önkéntes lemon­dásról lett volna szó a román állam számára, nem lehetett kétség sem az iránt, hogy miről van szó, sem az iránt, hogy mi a teendő? Nemcsak én, hanem a jelen volt Berinkey Dé­nes volt miniszterelnök és Bőhm Vil­mos volt hadügyminiszter is egész ha­tározottan igy értelmezték Vix alezre­des kijelentését s ha ennek elfogadása után kellett volna a párisi békekonfe­rencia elé állnunk, sohasem tudtuk volna jogainkat visszaszerzeni. A meg­állapított uj vonal azzal a borzasztó hátránnyal is járt, hogy a románok uralmát átlag száz kilométernél mé­lyebben tolta volna előre a magyar területen s ha nem is „de iure“ azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom