Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-20 / 44. szám
2. oldal. SZAMOS (1919. február 20., 44. szám.) Az orosz kérdés a konferencia előtt Az intervenció tervét elejtették. — A franciák hajlandók nagyhatalmúi el ismerni az orosz köztársaságot Páris, febr. 19. (Szikraiávirat.) Az öt nagyhatalom ma délután hosszú ülésben foglalkozott az orosz kérdéssel, de eredményre nem jutott. A szövetségesek katonai szakértői úgy nyL latkoztak, hogy a bolsevista hadsereg ma erősebb és figyelmezettebb, mint annak előtte. Lenin csapatai mindenütt előhaladtak. A bolsevista hadsereg létszáma 1,600 000 ember, amelynek fegyelme páratlan, csupán egyes“ felszerelési tárgyaknak, így a nehéz ágyuknak érzik erősen hiányát. A franciák hajlandók az orosz köztársaságot nagyhalaimul elismerni s maga Ciemenceau volt a leghatározottabban az ellen, hogy Oroszország ellen csapatokat küldjenek. Merénylet Ciemenceau ellen. Ciemenceau állapota komoly. Qanf, febr 19. Párisból jelentik: Midőn Ciemenceau tagnap este elhagyta a külügyminisztérium épületét, egy eddig ismeretlen revolver-merényletet követett el ellene. Ciemenceau megsebesült s a tettes a nagy kavarodásban elmenekült. Ciemenceau *sgy vérveszteséget szenvedett és állapota a vérveszteség következtében nagyon komoly. Egy párisi Kunfi-intervju Páris, febr. 19 A párisi Information iniervjut közöl Kunfi Zsigrnond miniszterrel, aki azt a ki vánságát fejezi ki, hogy a berni konferencia határozatait a területi kérdésekben a párisi konferencia, meg is szívlelje. A magyar kormánynak szándéka volt, hogy választásokat tart, ezeket azonban megszállott területi állapotában nem viheti keresztül. A bolsevik! veszedelemről Magyarországon egyelőre nincsen szó. A mai élelmiszerekkel még egy-két hónapig kibírjuk, azonban ha ezután Magyarország és Csehország között a rendes viszony nem áll helyre, úgy a bolsevizmus veszedelme na- ’ gyón közeli lesz. Legfőbb vágyunk, hogy Károlyi Mihály minél előbb képviselhesse Párisban a magyar érdekeket. Magyarországon nagy elkeseredés van, mert az entente úgy bánik velünk, mintha Tisza kormányozna minket. A Ruszin-Krajna területén lévő magyarokért Bpest, febr. 19 A Politikai Híradó jelenti: Ugocsa, Mátamaros és Bertgvármegyék ötventagu küldöttsége ma megjelent a belügyminiszternél. A küldöttségben voltak: Szentpály Miklós, Ugocsamegye alispánja, Nsgy Ernő, Beregmegye alispánja, Dercsényi Ferenc, a beregmegyei néptanács elnöke. Felhívták a kormány ügyeimét a Ruszka-Krajna területén élő magyarság érdekeire. A válást é^nk fogadták, aki kijelentette, hogy állásának egész súlyát latba veti, hogy a magyarságot jogsérelem ne érje. A tegnapi minisztertanács A megszállott vidéken élő magyar I tisztviselők és munkások sorsa. — A piskit vasutasok panasza Bpest, febr. 19. A tegnapi minisztertanács, amely rö- \ vid megszakítással délután öt órától egész | éjfélutáni egy óráig taitolt, első sorban ad minisztrá* iós, folyó ügyekkel foglalkozott. Szóba kerültek a közélelmezési kérdések is, amelyekről azonban semmi véghatározatot a minisztertanács nem hozott. Ez ügyben csütörtökön délután külön rúniszlertanácsof fognak tartani, A tegnapi tanácskozás fő tárgya a románok és a tótok által megszállott vidékeken tartózkodó ut'gyar tisztviselők és munkások helyzetének rendezése voit. Erre vonatkozóan történtük bizonyos intézkedé- j sek. Tárgyaltak a Budapesten tartózkodó | piskii vasutasok deputációjársak memoran- | dumát is. Százhetven vasutas érkezett Buda í pestre, hogy a románok brutalitásai ellen ü védelmet kérjenek a kormánytól Ebben a memorandumban foglalt panaszok tárgyában a kormány színién megtette a megfelelő intézkedéseket. A pénzügyminiszter tanácskozásai Német-Ausztriával. Budapest, febr. 19. Szende Pál dr, pénzügyminiszter vezetésével a Bécsbes időző magyar pénzügyi delegáció folytatta tanácskozását és valószínűleg be is fejezi. A bécsi tárgyalások mindenekelőtt kölcsönös bankjegyforgalom szabályozása körül folytak. Minden törekvés cda irányult, hogy Német-Ausz- íriában a már kibocsájtott általános korlá i tozó rendelkezések dacára is kölesönössé- ! get létesítsenek Magyarországgal bizbnyos 5 kivételezések u*á(í. A földbirtok reform. Irta: Dr. Hunwald Izidor. Szatmár, febr. 19. I. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent s nyomban életbe is lépett az a néptörvény, melynek dinében is kifejezett célja a földművelő nép földhöz juttatása. 13. fejezetben 70. §-b*n szabályozta a törvény alaposan s részletesen mindazon kérdéseket, melyek hivatva vannak Magyarország egész gazdasági rendjét uj alapokra fektetni. Be fog-e válni az uj rendszer, mennyiben fogja ez befolyásolni a mező- gazdasági termelés intensivitását, a jövő titka; a törvény szándéka nemes s csak helyeselhető, hogy a föld lehetőségig annak | kezében legyen, ki azt megmunkálni tudja | s akarja. A reformról már számos ismerte- ! tés jelent meg, a törvény túlnyomó részben az ismert mederb n mozog, a kérdés azonban oly nagy horderejű, hogy nem vélünk rossz szolgálatot tenni azzal, ha azt röviden s rendszeresen ismertetjük. _______ Az állam kisajátítási "joga "kiterjed minden 500 hódnál nagyobb területű mező- gazdasági földbirtoknak 500 holdon felüli részére Kivételesen — ha a községben lakó nép földhöz juttatása végett szükséges — 200 holdig terjedhet a kisajátítás. Egyházi birtokoknak 200 holdon íe’ü! e?5 " része feltétlenül kisajátítható. A kisajátításnál csak a mezőgazdaságilag hasznosítható részei a birtoknak vehetők számításba. A lakásszükség kielégítése, de csak háztelkek létesítése végett közvetlenül a község alatt bármely földbirtok kisajátítható, de a tulajdonost ugyanazon határban fekvő ugyanoly értékű földbirtokkal kell kár pótolni. A tulajdonos kijelölheti a területet» melyet magának a kisajátítás alól mentesíteni kiv-n s ezt lehetőlág figyelembe kell venni. Akinek több határban fekszik a bir\ toka, kijelölheti, hol kívánj* megtartani a j maga illetőségéi. Azokat a birtokokat, melyek 1918. november 1. után osztattak fel több tulaj- 5 donostárs között, együtt kell számításba j venni. Mindenik tulajdonoítárs igényelhet a maga részére 500, illetve 200 hold mentes ; területet. Azonki ül a tulajdonos minden ; gazdasági intézetet végzett, vagy abba már 1 beiratkozott gyermeke számára is igényelhet 500 illetve 200 hold területet. A tulajdonos, akinek nem hagytak | meg 500 hold területű ingatlant, más köz ség halárában If érhet megfelelő ingatlant, ha pedig ingatlanát egészbzn kisajátítják, ki kel! söjútitáni lakóházát s belsőségét is. Nem eshetnek kisajátítás alá a zöítl- j séges, gyümölcsös kertek, közlegeiők, csak ; e setleg i kóházak s telkek céljaira, továbbá kivételesen az erdők s tavast legelők. Szőlőbirtoknak 50 holdon, esetleg i 30 hóid n felüli része sajátítható ki. A kisajátított ingatlanokkal együtt a hozzájuk tartozó malmok, szeszgyárak, mezőgazda- I sági üzemek stb is kisajátít hatók, Ezeket azonban csak az állam, község vagy föíd- i mivelő szövetkezetek kaphatják. A törvény alapján létesíthetők : Család kisbirtokok 5 holdtól 20 hoi- ■ dig. Családi kis szőlőbirtokok fél holdtól három holdig. Munkásbirtokok legfeljebb 3 hold, családi szőlőkertek egy hold, családi háztelkek fé! — egy hold területtel, városok közelében családi kertek 2 hold, kerti kisbirtokok 5 hold területtel. Mi de I típusok kombinálhatók is. Ha lehetséges, létesíthető legfeljebb 5 200 hold területű középbirtok, végül bárhol létesíthetők kö ö? legelők, erdők és köz- ségj vagy szövetkezeti földbirtokok. Birtokot igényelhet minden magyar állampolgár, aki eddig is földmiveléssel foglalkozott s akinek nincsen egy családi \ kisbirloknak megfelelő földterülete. Rokkan- jj tak akkor is, ha eddig nem voltak föld művesek, de e munkára maguk vagy csa- \ Jádtagjaik alkalmasak. Elsősorban elégitendők ki a családos ■i gazdasági cselédek, kik a felosztandó bir- : tokon dolgoztak s katonai szolgálat folytán ! rokkantakká vált k, azután a háborúban j elhalt gazdasági cselédek s munkások öz- j vegyei és igy sorban a családi állapot s j katonai szolgálatra való tekintettel, végül j ha van megfelelő mennyiségű földbirtok, a j 21 éven felüli nem katonaviselt, nőtlen j férfiak, utolsó sorban a 21 éven felüli ha- j jadonok. Több gyermekes családok, valaki mint magasabb életkorban levők egy foko- j zatban előbb elégitendők ki. Minden elemi népiskola fentartója az j iskola részére mezőgazdasági oktatás cél- \ jaira igényelhet egy családi kisbirtekot s | ezt elsősorban keli kielégíteni. Családi középbirtokot gazdasági isko- \ lát végzett gazdatiszt kaphat, aki legalább 1 öt év óta működik, vagy aki gazdasági | iskola hiányában 15 év ó«a működik, mint , gazdatiszt, vagy legalább 200 taüdnyi föld- j birtok haszonbérlője, önálló gazdája. Első I sorban azokai kell figyelem ;e venni, akik j a felosztandó területen működtek s ezen ' keretben fokozatosan a rokkantakat, kato- I nákat s igy tovább. Családi háztelket kaphat minden 21 m > m c 5 N
