Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-09 / 35. szám
2. olda? (1919. február 9., 35. szára.) SZAMOS Goodwin tiszted e palotájában szükebb körű vacsorát adott. Néhány napja Budapestre érkezett az angol kormány megbízásából Sir Thomas Cuninghamé, angol vezérkari ezredes és Phiilipott, angol keres kedelmi attasé, hogy a magyarországi kereskedelmi és politikai helyzetet tanulmányozza. Az angol vezérkari ezredes hosz- szas?bban tárgyalt Böhm Vilmos hadügyminiszterrel, Nagy Vince belügyminiszterrel katonai és belpolitikai kérdésekről. Phiilipott, aki Garami Ernő kereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszéléseket, már elutazott Budapestről. Tegnap este Sir Thomas Cuninghamé tiszteiére ugyancsak szükebbkörü vacsora vo'lt a Dunapaloíában. A vacsorán Beck Lajos, az osztrák-magyar bank kormánybiztosa, Jankovich ezredes, a fegyverszüneti bizottság elnöke, Zerkovitz Emil, mi niszíeri tanácsos, kormánybiztos és Dor- mándy alezredes vettek részt. A Sir Thomas Cuninghamé vezetése alatt Budapestre érkezett angol misszió tegnapi és mai nap folyamán folytatta tanácskozásait a közélet vezető embereivel. Alkalma volt beszélni úgy politikai, mint a közgazdasági élet vezetőivel. A minisztérium tagjain kívül felkeresték Apponyi Albert grófot, Pallavicini György őrgrófot> Beck Lajost, az osztrák-magyar bank kormánybiztosát, Hantos Elemért, a postaka- rékpénztár elnökigazgatóját és másokat. Tegnap délben Beck Lajos ebédet adott a misszió tiszteletére, ma Csáky gróf külügyi osztályfőnök vendégei lesznek. Két dékán kinevezése. Bpest, febr. 8. A egyetem szervezeti szabályzatának 9. § a alapján, amely meghasonlás, vagy egyéb okokból megengedi, hogy szükség esetére a miniszter nevezze ki a dékánokat, a távollevő kultuszminiszter helyett a miniszterelnök dr. VAmbéry Rusztemet a jogi és dr. Kovács Gábort a bölcsészeti kar dékánjává nevezte ki. A cseh kormány a felvidéki sztrájk ellen Kassa, febr. 8. A cseh kormány, amelyet a felvidéki szocialista munkásság erélyes magatartása megrémített, elhatározta, hogy a felvidéken cseh tót szocialista pártot alakit és cseh-tót szervezeteket létesít. Ezek vezetői természetesen csehek lesznek. A cseh csapatoknál levő olasz tisztek maguk is sokaiják a sok erőszakosságot, amit a csehek elkövetnek. Az olasz parancsnokok többnyire jóindulatú emberek, akik közül akárhány kijelenti, hogy a megszállás nem végleges. A magyarok tehát nem polgárai a cseh szlovák köztársaságnak és a hivatalnokok nem hivatalnokai a köztársaságnak. A felvidéki sztrájk újabban átterjed Kassáfa is. Sztrájkol az egész munkásság. Szünetel a közigazgatás, vasút, posta és a bíráskodás is. A csehek aggodalmai A Narodny Listy izgatásai Prága, febr. 8. A Narodny Listy Párisba küldött tudósítójának tna jelent meg az első tudósi- sitása. A tudósításból kitűnik, hogy a csehek dolga a párisi konferencián nem nagyon jól áll. A tudósító a többi közt ezeket irja: A cseheknek nem olyan a helyzetük, mint a belgáknak, szerbeknek és románoknak, de már az a körülmény, hogy megjelenhettek a konferencián, nagyon sokat használ. A nyugati hatalmak, amelyek nincse nek érdekelve keleten, a keleti viszonyok ismerete nélkül jelentek meg a konferencián, de remélhető, hogy objektive fognak itéini. így nincs ok arra, hogy Csehországban aggodalmaskodjanak. Nem lehetetlen, hogy a csehek és az entente többi tagja között még nagy ellentétek lesznek és nehézségekre és meg nem értésre fogunk bukkani. A Narodny Listy fölszólítja a ót vasutasokat és újságokat, hogy tüntessék el a magyar felírásokat a vasúti állomásokról. A tót újságoknak ajánlja, hogy miként a kassai tót iap, ök is tüntessék fel a magyar helységnevek mellett mindenkor a tót nevet is, az utazóközönség tájékoztatására. Mackensen internálásának körülményei. Beilin, febr. 8. Minthogy a Mackensen tábornagy internálásáról a külföldi, különö-sen a német sajtó 'endenciózus tudósiiásokat közöli, a Neue Freie Presse budapesti munkatársa utján egyenesen Károlyi Mihályhoz fordult felvilágosításért Károlyi a többek közt ezeket mondta: — Mackensen tábornagy internálása dolgában a magyar kormány kényszer- helyzetben volt, A kormány nem járhatott el másként, mint ahogy eljárt. A vezérkari főnök kijelentette a magyar kormány képviselői előtt, hogy a német kormánytól és a német legfelsőbb had vezetőségtől kapóit meghatalmazás alapján az internálási parancsnak, amely a Magyarországon tartózkodó német formációkra vonatkozik, dec. 2 tői eleget fogmk tenni. „Vix alezredes, az eniente katonai misz- sziójának budapesti vezetője figyelmeztette a ma?yar kormányt, hogy a fegyverszüneti szerződésben, vállalt kötelezettségek be nem tartása nagyon súlyos következményeket vonhat maga után és arra is célzott, hogy a flehringi és a brucki vasúti vonalakat fel fogják szedni. Amikor azután Mackensen tábornagy december 6-án vezérkarával együtt Budapestre érkezeit, Vyx alezredes követelte a fegyverszüneti szerződés szigorú betartását. Erre történt meg Mackensen internálása. Mikes hazajött. (Melodráma. Irta és megzenésítette : SZILAGYI BÉLA székely főhadnagy, a székely zászlóalj kabaréján szavalta : SZÉKELY GYULA főhadnagy.) Zúgó tenger mellől, téli éjszakában, Kilencszáztizennyolc december havában Rég elnémult lelkek hazafelé járnak, Véres szivii csüggedt, bús halovány árnyak, A nagy fejedelem hű székely vitéze, Bujdosó székelyek bus szavú vezére Idegen sírjában sem lel nyugodalmat, Mert az igaz székely sírjában sem alhat, Hogyha véreinek drága szabadságát főtt-ment idegenek bocskorral tiporják! Szellemszárnyon suhan messze-messze földre Fenyvesektől zúgó zágoni erdőkbe! De a kicsi házak csüggedten hallgatnak, Itt meghalt az élet, zárva minden ablak! Mintha a mező is gyászba volna vonva Zágoni házakban nem szól székely nóta! Zágoni anyának köny csillog szemébe’ . . . S tehetetlen harag fájdalmas szivébe’! Négy évig oda volt deli derék fia S hogy hazajött újra el kell bujdosnia! S zágoni korcsmában csak dudaszó járja, Vad dajnálás mellett zsukátáz a gárda! Hol a székely gazda nagy dalolva vetett, Ott idegen arat jövőre, úgy lehet! Kézdivásárhelyi öreg templom tornyán Sárga kék zászló leng a szélbe otrombán. S hol az ős székelyek áldoztak Hadúrnak I Bálványosvár alatt oláhok táncolnak! j Gyönyörű Háromszék, de elcsendesedtél, í Oh de elhagyatott, oh de árva lettél! i Hát hol az a sok-sok nótás székely gyerek ? i Drága szülőföldem, reád sem ismerek! I Szentgyörgyi kollegjom sok kis vig diákja \ Mint csüggedt madarak búsulnak hiába, ! Mert ott nem hangzik most többet a magyar szó | Óh milyen temetés . . . mekkora koporsó ! ! ! | Mikor egy nemzetet akarnak megölni, j Csak azért, mert százszor külömb, mint a [többi!! i És elszáll a szellem a nagy Csomag felett, ! Hol a Szentanna-tó szomorún integet. | Csikorszügi erdőn nem nyílik gyöngyvirág, j Csikországi lányok nem szednek ibolyát! i Nem táncol a legény a csürdöngölőre, i A lélek, a jókedv elszállt már belőle ! i Somlyó vén terploma búcsút nem lát többet. | Hát itt mindent, ami székely volt, megöltek ? Gyergyó nagy hegyei szomorún bámulnak, Hogy a pásztortüznél bocskorosok állnak!... Tovább száll a szellem nagy keserűséggel. . . A Nemere siivölt a Szépmezőn széjjel. Hol Gábor Áron a harangot öntötté. Ártatlan székelyek vére hull a földre! S átrepült nagy Mikes a Hargita bércén. Hátha van még székely Udvarhely vidékén ? Udvarhelyi lányok járnak a fonóba ? Udvarhelyt tudják még, mi a székely nóta ? Kár volt ide jönni! Itt is sir a lélek . . . ! Itt is tép a bánat, itt is csúf az élet, ! Hívatlan rosszivü, állati vendégek Itt is gyilkolják a drága székely népet! | Hát ahol a Maros csendesen kanyarog? : Ott még a csillag is szomorúan ragyog ! I S néma fájdalmában, szegény örök árva í Bújdosó székely hős elszáll Kolozsvárra. De a szivét ott is keresztre feszítik, \ Mátyás szobra alatt oláh ének folyik ! | Oh hát merre vagytok, ti drága székelyek ? i Drága testvéreim, hát hol keresselek? Hát egy ilyen népet sírba lehet dugni ? Azért mert igaz volt s nem tudott hazudni? ; Oh hát a székelynek mért csak ez a sorsa, ■ Hogy az idegen föld rögjeit tapossa ? I Csikország, Udvarhely, Háromszék sziilötti, ! Titeket akarnak kiirtni, megölni ? És a Királyhágón leborul kesergve Nagy Mikes Kelemen hazajáró lelke ! Oh, hát ez a sorsunk ? Hát hol az én népem ? ! És senki sem jelel. . . sir a szél az éjben. \ De egyszer messziről ... a magyar rónáról Erdély bérceitől messze, nagyon távol, A Majtényi síknál, hol a zászló letört, Minthogy,' ha csendesen megmozdulna a föld! Székely nóta hallszik... székely baka fújja... Benne sir a lelke, minden veszett búja! „Kedves édes anyám, nem írok levelet, Tán az idegen föld takarja testemet! ... Mond meg fecske madár, székely baka vagyok, S Szatmár városában búsulok, hervadok!“
