Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-29 / 25. szám
2. oldal. SZAMOS (1919. január 29., 25, szám.) Szerbek Fiúméban. Zágráb, ián. 28, Szerb csapatok bevonultak Fiúméba. Az olaszok Voloscától kelet felé 40 kilométernyi távolságig vonultak vissza. A szovjet-kormány elmenekült. Bécs, jan. 28. Párisból érkező hírek szerint Péter- várt a szovjet-kormány kiürítette. Maga a kormány Nisninowgorodba menekült. Wilhelmshafen a Sparta- cusok kezén. Bpest, jan. 28. Wiihelmshafenből jelentik: A Spar- tacusok nagy puccs segítségével az egész kikötőt birtokába jutottak. Kihirdették az ostromállapotot. A birodalmi bank, a nyilvános pénztárak és az állomás is a birtokukban van. A vasúti forgalom szünetel. Város és falu. Irta : dr. Streicher Andor. A fegyverek végre elcsendesedtek. Elszakadtunk Ausztriától. Magyarország kivívta függetlenségét. Beteljesedtek álmaink. De, hogy ez tényleg beteljesedés legyen s nem csak álom, ezért minden erőnket össze kell szedni és minden akaratunkkal munkálkodni kell és minden igyekezetünkkel azon kell lenni, hogy a belső egyenetlenséget kiküszöböljük. A várost és a falut mind többször és többször hallani egymással szembe állítva, úgy, hogy ezt már nem ieheí figyelmen kivü! hagyni, mert ha idején meg nem történik a kiegyenlítődés, szegény hazánkra újabb megpróbahatások fognak bekövetkezni. A falu ugyan türelmes, de türelmével végletekig nem lehet visszaélni. Kell, hogy előbb-utóbb méltányos elbánásban részesüljön s kell, hogy neki is beleszólása legyen az ország dolgaiba és főleg a saját ügyeibe. Eddig nélküle és megkérdezése nélkül történt minden. Ez nem mehet így tovább? Az ország gerince a falu s igy neki is meg kell kapnia az őt megillető részt az átalakulás nagy munkájában, mert ha az ő akarata ellen fognak a dolgok történni, az könnyen megbosszulhatná magát. Az, hogy most még majdnem tétlenül nézf a nagy átalakulást, nem teszi azt, hogy nincsen meg a saját igénye és saját akarata, csak természeténél és szervezetlenségénél fogva nehezebben ébred. De, ha felébred, n.em fog akadályt ismerni és jogait érvényesíteni fogja. Magyarország újjáalakításának az alapja csakis a fold lehet, csakis a föld fogja lehetővé, tenni, hogy háborús nagy veszteségeinket kiheverjük. Valutánkat is csak mezőgazdaságunk javíthatja meg. Ezért tehát nem lehet \ azokat, akik az ország főerejét teszik, számításon kívül hagyni. Tudom, hogy erre sohasem azt felelik, hogy nem is akarják kihagyni és számításba is vették. De a Pesten tartott földmives-gyűléseket nem fogadhatjuk el iráayadóul, az éppen annyit ért, mint a földmivesek ruhasegélyzése, melyet Pesten a közzétételtől számított pár nap alatt osztottak széjjei. Hogy hogyan nyilváníthatta valaki a véleményét a mai közlekedési viszonyok mellett Pesten, vagy hogy juthatott ruhához, azt mindenki könnyen elképzelheti. Fogjon össze a város és a fatu, segítse egymást kölcsönösen, egymás nélkül úgy sem tudnak boldogulni, ismerjék el egymás jogait és teljesítsék egymás jogos kívánságait. Hagyjunk fei az ősi torzsalkodással, hiszen szegény hazánknak egyetértésre van most szüksége jobban, mint valaha. A háború rémes évei alatt sokat szenvedett a falu, de szenvedett a város is. Legyen már vége a szenvedéseknek és ne rontsuk önmagunkat tovább. Biztosítsák a falunak, n kormányzásban va'ó részvételen kívül, a szüKséges iparcikkeket s akkor szívesen oda fogja adni a felesleges élelmiszereit s a város is szívesen oda adhatja akkor az iparcikkeit. De csak el venni egy bizonyos alacsony árért a terményeket a falutól, a fatu pedig drága pénzen se vehessen magának semmit, az nem megy tovább. Egyenlőség országá ban élünk, mérjünk tehát mindenkinek egyformán. Ha a falu ellátja a várost, lássa el a város is a falut. ígérve volt ez már sokszor, de sajnos, csak ígéret ma radt, vagy úgy sikerült, mint a már említett pesti ruhakiosztás. Ebben segítsenek a szervezett munkások a falunak. A falu ébred, a falu életre fog kelni. De amint a falusi ember természetében rejlik, hogy akkurátosan meggondol mindent és semmit sem hamarkodik el, úgy a falu ébredése is meggondoltan, lassan tör tériik. A falu tudja már, hogy mi az ő érdeke s mi az ö célja Tudja, hogy sok az ellentét közte és a város között, de tud és akar is alkalmazkodni a városhoz, mert tudja, hogy kölcsönös megértéssel boldo gulhatnak. De a város se tekintse gyarma tái;ak és ne akarja kihasználni, hanem igyekezzék segítségére a falunak. Nem azért szabadult fel a falu, hogy most a városnak uralma alá kerüljön és most a városok érdekében rekviráijanak tőle és a városok érdekében szabják meg, hogy a saját tulajdonával mit tehet és a saját földjébe mit vethet. Fő, hogy megértésre, megegyezésre jussunk és tudjunk a más, illetve a közérdek szempontjából, ha keli, áldozatokat is hozni. Legfontosabb ma, hogy minden ellentétet kiegyenlítsünk, hogy a forrada lom vívmányait meg tudjuk tartani és vele együtt hazánkat is. Ne dolgozzanak most a helyzetek kiélesitésére, ne dolgozzanak frázisokkal, ne Ígérjenek olyanokat, amit nem tudtsak megadni. A mi népünk, amely oly sok ingerlés és félrevezetés dacára a forradalmat ily szépen tudta keresztülvinni, megérdemli, hogy , hozzá őszinték és igazak legyünk. — Őszinteséggel, igazsággal és egymás érdekeinek méltánylásával pedig mindent ki lehet egyenlíteni Szatmármegyei jegyzőit elhelyezése. A jegyzők kormánybiztosának rendelete. Szatmár, jan. 28. Hegymegi Kiss Pál, a működésükben akadályozott községi, vármegyei és városi alkalmazottak kormánybiztosa kirendelte Szatmármegyében: Weisz Mór farkasaszói jegyzőt a sza- kállasdombói jegyzői állásra; Erdős Aurél csolti jegyzőt a vezendi jegyzői állásra; Osinszky Ernő nagyderzsidai (Szilágy megye) jegyzőt a krasznaszentmiklósi jegyzői állásra; Tatár Sándor na^ynyiresi aljegyzőt a nagysomkuti jegyzői állásra; Argyelan Károly okleveles jegyzőt a kővá'garai körjegyzői állásra; Rád György magyarberke- szi aljegyzőt a szakálatfalui körjegyzői állásra ; Papp Andrián jegyzőt a bagymáslá- posi körjegyzői állásra; Lusztig József kányaházai aljegyzőt a csolti körjegyzői állásra ; Barta József mikolai aljegyzőt a nagypaládi körjegyzői állásra; dr. Sauer- mann István szatmárzsadányi jegyzőt a ba- tizi jegyzői állásra ; Csontos Pál szárazbe- reki jegyzőt a szatmárzsadányi jegyzői állásra; Lévay Péter alsófernezelyi aljegyzőt a szarazbereki körjegyzői állásra; Sepsy Károly szinérváraljai körjegyzőt a mikolai körjegyzői állásra; Csonka László avas fetsöfalui segédjegyzőt a nagysikáriói körjegyzői állásra; dr.' Papp Lajos kovási aljegyzőt az aranyosmedgyesi körjegyzői állásra; Ferenczy Zoltán kányaházai'aljegyzőt az apai körjegyzői állásra; Fekete József remetemezői jegyzőt a szamosborhidi körjeg’ ői áitásra; Koitai László ibolai jegyzőt a szinérváraljai közigazgatási jegyzői állásra; Kovács Gyula jánkt jegyzőt a csengeti községi jegyzői állásra; Rbédey István apai jegyzőt a gacsályi körjegyzői állásra; Fejes János szalráiasfalui jegyzőt a tyukodi körjegyzői állásra; Herner János meddesi helyettes jegyzőt a krasznabéiteki körjegyzői állásra; B kó Jakab nagyari jegyzőt a jánki körjegyzői állásra ; Mikola Károly csengeti aljegyzőt a magyari körjegyzői állásra; Misky Gusztáv fehér- gyarmati aljegyzőt a fehérgyarmati község* jsgyzői áiiásr ; Komoróczy Péter mgysikárlói jegyzőt 8 gyírteíeki körjegyzői állásra; Bállá Béla nagyecsedi körjegyzőt a nagydobosi körjegyzői állásra; Papp József nyirmedgyesi jegyzőt a nagy- eceedi községi jegyzői állásra; Jakab Tibor szamosszegi jegyzőt a nyirmtdgyesi körjegyzői állasra; P. pp László nyirvasvári jegyzőt a számossá,égi körjegyzői állasra; Jakó István szinérváraljai aljegyzőt a mátészalkai aljegyzői állasra; Radeczky József erdődi jegyzőt a király daróci körjegyzői állásra; Kiss Etek meddesi aljegyzőt a meddesi körjegyzői állásra; Lázár Dénes nagyteremi (Kiskükübő vármegye) aljegyzőt a farkasaszói aljegyzői áltálra; Jakabovits Simon, nagybányai jegyzőt az ilobai körjegyzői állasra; Privigyel Bertalan nyugdíjas körjegyzőt az avasfelsőfalui községi j gyzői állásra; Sajó Dezső vetési körjegyzőt és Szentiványi Sándor aranyosmedgyesi jegyzőt a kormánybiztos ideiglenes szolgálatiételre a vármegye központjához rendelte be. Felhívás. Szatmárnémetiben lakó, székely eredetű véreinket felkérjük, hogy ma (szerdán) délután 4 órakor Deák-tér 28. sz. alatti (báró Vécsey- , ház) jószágigazgatói irodában megje- ! lenni szíveskedjenek, hogy megbeszél- | jük az itt állomásozó székely testvér ' katonák zászlóaljának február 1-én i leendő zászlószentelési ünnepélyen mi- I kénti részvételünket. Az előkészítő bi~ I zottság. Kinevezések. A miniszterelnök Csóin ay Győző, szatmári kereskedelmi iskolai gyorsiras-tanárt a miniszterelnöki sajtóiro | dáoa sajtótudó-itóvá, — a belügyminiszter ped'g dr. Bertalan István ügyvédet a budipesti államrendőrség sajíóosztálvaba ! fogalmazóvá nevezte ki. Ady Endre temetése. Mint budapesti tudósit: nk közli, Ady holnesíét a Lig t SZATNAR» LESXAMtTOlÓBSkK R.-T. ?iSX£?TO„ ? 5SS!$ jfgSSS: VAiiok leszámítolás«. — Tör'esztéses jelzálogkölcsönök nyújtása. — Ftaancirozások - Értékpapírokat, járadékokat • legelőnyösebben veszünk és wunk. Mint a Trieszt Általános Biztosító társaság Generáli Jöügynökségt „Biztosítási» kát0 felvesz. — Minta A avy *r Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad Pod* ?asz biztosítás* elfogad ===== TAKARÉKBETÉTE T 3V»%-KAl KAMAT ITAT, ====== 18 A *>É$ 18 O N Ifi ■ o o IA B a SO J 30 < S i 33 1 IA j A# •! ■o m N Ifi a c
