Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-03 / 3. szám
Ötvenegyedik évfolyam szám ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Bgy évre 48 K —f. „ 24 K-f. Negyedévre 12 K—l. Egy hóra 4 Sí —f. Hirdetési dijak flöre fizetendők. Egyes ázám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 3® fillér. SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. Telefon-szu...ul;: Szerkesztőség . 273 Kiadóhivatal . 414 Fel. szerkesztő lakása .... 358 »SS SZATMÁRNÉMETI, 1919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. PÉNTEK, JflN. 3. a mi várunk... Szatmár, jan. 2. Körülöttünk, velünk csupa szomorú, sötét kép. Vigasztalan sár, cuppanós piszok, amit taposunk, sürü, végeláthatatlan ködtenger, amerre nézünk. Ha az események pergő film- szalagját nézzük, ha a magunk sorsától, tűzhelyétől pillanatra eltéved szemünk: a szomszédból is ugyanez, ez a sivár, majdnem kriplaszerü felhő csap felénk. Az utca, az aszfalt, a sarok zsong, csapkod, vibrál, mint méhkas, mint vihar bekövetkezte előtt lebbentik szárnyukat a menekülő madarak. A lázas idegességnek a bekövetkezendő napoknak túlfeszített szimp- tomái ezek. Az egyik oldalon a tehetetlen és felgyülemlő energiának kirobbanása, mely csak vad kurjantásban tud megnyilvánulni, a másik oldalon a haldokló kedély, a nyomasztó polgárhangulat, mely gyászfátyolt visel és oly nehezen lélekzik az életfele, mintha mázsás kővek feküdnének mellén. Nekünk is, kik a betűket rójjuk, kik az események vágtató futárjait kapjuk elsőnek asztalunkra, mintha egy pillanatra a béna tespedés könnyébe fulladna toliunk. Mit írjunk? Hiszen a táviró, a telefon csak rossz újságot hoz, nem eseményeket küld, de eseményeket diktáí. Saját sorsunknak, jövőnk- nek árnyképei nyúlnak felénk. .. Ma Kolozsvár, holnap Arad, azután Szatmár, Nagyvárad, Debrecen, Szeged és tovább ... Közös sorsnak árva uniformisát viseljük mindannyian, az egyikre tegnap szabták rá, a másikra holnap és szoimru kíváncsisággal leskelődünk a telefonkagyló résén keresztül, hogy áll rajta, hogy viseli szomszédos árvatestvérünk ezt a rá- kényszerirett bánatruhát... A magyar közönség pedig, mely álmatlan és vörösreduzzadt szemekkel várja a vigasztalan reggelt és vele az újságokat, újabb és újabb fejezeteket kap, egy küszöbön álló nehéz időnek ' sorskönyvéből. . . És mégis . . . Emeljük föl a fejünket, ne veszítsük el a szivünket, szent hitünket. Bátorság és bizakodás költözzék a szivetekbe. Minden történelmi, erkölcsi és kulturális erő — és ez nem futó frázis — egyesüljön egy uj, jobb és szebb célért. Mert á leghatalmasabb nemzetfentartó erő a nemzet fennmaradásának akarta. És ki kételkedhetni abban, hogy mi nemcsak fenn akarunk, de fenn is fogunk maradni?! Kétszáz esztendeig ültek nyakunkon a törökök és mi mégis megmaradtunk, boldogultunk, megerősödtünk. A bizalom, a hit a mi várunk és a magyarság uj csapásokon fogja megnyerni, amit most elveszettnek tart ... ' , Az ántánt programmia: Magyarország megsemmisítése Csak a szmmagyar területeket Hagyják meg nekünk Bécs. jan. 2. Nyilvánosságra került az a programmtervezet, amelyet az ántánt a csehekkel és a lengyelekkel kidolgozott az osztrák-magyar monarchia szétdarabolására vonatkozólag. A programm 6-ik pontja ezeket mondja: „Magyarország megsemmisítése az által, hogy az összes nem magyarajku területeket a szomszédos országokhoz csatolják és Magyarországot tisztán a szinmagyar területekre korlátozzák.“ A csehek és a lengyelek már megkezdték programmjuk megvalósítását, “h< gy már a békekonferencia előtt befejezett tényeket teremtsenek. Francia tiszti bizottságok ( a románok által megszálltj területen Budapest, jan. 2. Az aradi incidens úgy a francia, műd a magyar fegyverszüneti bizottságot arról győzte meg, hogy Erdéjy megszállása nem maradhat meg mostani állapotában. A magyar fegyverszüneíi bizottság tehát egy j jegyzéket nyújtott át Vyx alezredesnek, I amelyben arra kéri s francia fegyverszüneti j bizottságot, hogy a románok által megszállt j városokba francia tiszti bizottságokat küld- j jenek ki. A jegyzék névszerir.t felsorolja azon városokat, ahova szükségesnek mutatkozik ily tiszti bizottságók kiküldése. E névjegyzék szerint francia tiszti bizottság jönne Kolozsvár, Gyulafehérvár, Maros- vásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszent- györgy, Kézdivásárhely, Brassó, Fűgaras, Nagyszeben, Petrozsény, Lugos, Orsóvá, Te mesvár, Versecz, Pancsova, Nagy-Becske- rek, Nagy-Kikinda, Arad, Nagyvárad Nagykároly, Szatmár-Németi, Máramarossziget, Nagybánya és Deés városokba. A jegyzéket Vyx alezredes azonnal i j továbbította az ántánt főparancsnoksá- j j gának. i Wilson és az antení között teljes az egyetértés Páris, jan. 2. ; Balfournak House ezredessel történt; ! tanácskozásán megállapították a békekon- j I ferencia szervezetének részleteit. Wilson j lapunk mai, száma 4 oldal. londoni tárgyalásainak során főként a jóvátétel és a kártérités kérdését tisztázták, — ugyanitt megállapították, hogy Németország gyarmatait nem kapja vissza. A népszövetség kérdésében nincsenek nagyobb nézet- eltérések. Az általános vélemény az, hogy a békekonferencia hamarább elvégzi munkáját, mint ahogy Wilson látogátása előtt hitték. Bécsi vélemény Pozsony megszállásáról Bécs, jan. 2. Pozsony megszállása a bécsi nép körében nagy feltűnést keltett. A város megszállásáról a „Neue Freie Presse“ ezeket írja: „A megszállás rendkívül jellemző arra a helyzetre, amelyben Magyarország van. A csehek mostani lépésében fenyegetés foglaltatik Német;Ausztria ellen, amidőn a legfontosabb vonalon nem érintkezhetik Magyarországgal. Olasz hang Clemenceau ellen Lugano, jan. 2. A „Corriere“ feltűnő éleshangu cikkben támadja Clamenceaut és Pichont legutóbbi kamarai beszédjük miatt. „Az egész emberiségre végzetes volna, — írja a lap — ha a békekonferencián a francia politika vezetőinek a véleménye érvényesülne. Akkor semmi különbség sem lenne Wersailles és Brest-Litowszk között.“ „Ha a németek imperiálista törekvé-
