Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-22 / 19. szám
2. oldal. S Z A M 0 S (1919 január 22., 19. szám.) nyér, szükségesnek tartjuk, hogy egy és más szempontra felhívjuk a tanács figyelmét a döntésnél. Leglényegesebbnek éppen ma, amikor vehemens harc folyik a kizsákmányoló - tóke ellen, amikor a szociális elrtndezke- dés forradalma a siker felé halad, szociális szempontból azt tartanók helyesnek, hogy a város csak olyan színigazgató pályázatát vegye figyelembe, aki konzorcionális alapon szervezi meg társulatát. Legyen a színház busás jövedelmének részese a színháznak minden tagja, részesedjék munkája jövedelméből minden színész és színésznő érdeme arányában és ne történhessék meg, hogy a szinigazgató zsebrevágja a színház gazdag jövedelmét, sőt még az ő zsebében maradjon még a vis majorok folytán megtakarított kiadási differencia is, a kardalosok és kardalosriők pedig 150—200 korona, a jobb tagok is ezzel arányban álló alacsony fizetésekből tengődjenek. A másik szempont, amelyet szem eiőtt kell tartani a szinigazgató megválasztásánál: az illető -ruha- és diszlettára Egy szinházbajáró előtt sem kell rnasyaráz- nunk, hogy a jó szinárr.k legjobb játékának is ir.hyen fontos kiegészítő része a színpadi millieu. Ennek a tökéletessége nélkül a világ legjobb színésze sem tud illúziót kelteni és nincs az a könyet fakasztó, megrázó dráma, amelyben hangos derültséget ne keltsen, ha a francia márki szalonjában a drámai hős alatt összeomlik a fauteuill, avagy a hős vitézek a városi hajdúk egyenruhájában jelennek >rneg a színpadon. Ezen a téren Ígéretekkel nem lehet megelégedni, mert tudjuk, hogy ma sem ruhát, sem díszletet nem lehet beszerezni és kitapétázhatja bármety mai direktor a színpadot burkokkal, <ie egy díszlet elő - ailitásához szükséges vásznai nem tud beszerezni. Tökéletes díszlet nélkül pedig tökéletes előadást nem lehet produkálni. A város tehái csak olyan igazgatót válasszon, akinek teljes ruha és diszlettára van. Ha már a leszerződteiendő tagok tekintetében nem szerezhet garanciát a város, biztosítsa a díszleteket és ruhatárat a szinház részére. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt az újabban felmerült tervet sem, hogy a város vegye házi kezelésbe a színházat. Hivti vagyunk annak, hogy a város minden jövedelmet hajtó üzemének hasznát saját magának biztosíts i. De bármilyen tetszetős is ez a terv, ma keresztülvihe- tetlen. A városi tanácsosok ma túlontúl el vannak halmozva munkával. A szinház vezetese, bármilyen szakember is álljon a szinház élén, mint segítőtárs, egy egész embert követel. Ezt ma a város nem adhat. A város ma képtelen lenne díszleteket, ruhatárai, könyviárat beszerezni És végük nagy kér dés: mit csinálna a város társulatával a nyári szünet alatt ? Hacsak nem alkalmazna egy vándor- tanácsost, aki nyári állomásokra iárjon Szzlmár szabad körtársasági város színtársulatával. A kérdésnek egy megoldása van: válasszon a város — most már tnindn befolyástól, klikkektől mentesen — egy arravaló, minden kellékekkel rendelkező szinig'Zgatót, vegye körül annak szerződését minden olyan kautáléval, ami garanciát nyújt, hogy a szatmári színház végre olyan igzagatót fog kapri, aminőt ennek a városnak szinpártoló közönsége megérdemel. Fiiét a haza a rokkant hősöknek H háború nyomorúsága meztelenül — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 21. Ko saczky László kormánybiztos szó-' bájánnak kilincsét hétfőn délután egymás nak adiák a reszketős kezű, béna, belse jükben súlyos kórokat hordozó hadi rokkantak, korán megvénült, egészségükben megroppant fis tulok, gépfegyvertől össze lövöldözött testű férjek, holtig nyomorékká lett családapák. Rokkantakat soroztak a í.or. .ánybiz- tosi teremben, segélyre so: ózták őket, akiknek a I:az \ gyatrán fizetést meg a háború által cudarul megdézsmált életerejükéi, egészségükért, testi épségükért. * Szatmár város tanácsa nemrégiben foglalkozott a rokkantakon való segítés módozataival. Az állam apró alamizsnái ma az egy falat kenyér biztosítására sem elegendők, az e célra begyült társadalmi adományokat még a fegyverek zaja közt ellopta Auszlria és a városi tanács igen helyes szociális érzékkei belátta, hogy a köztünk élő rokkantakat, akik érettünk küz- j döttek, a mi védelmünkben nyomorodtak j el, mégsem szabad teljesen a munkára, a ! koldustarisnyára bízni. A segítési akció céljába a tanács a Kiszely Károly által 1898-ban „dr. Kiszely Tibor curiai birö alap“ cimen létesített ala por használta fel, amelynek eddig felgyűlt kamataiból, valamint a hsdbavonult családok részére és hádiárvák segélyezésére összegyűlt összegek kamataiból olyan ösz- szeg áll a város rendelkezésére, hogy az za- — ha nem is végleges, — de számottevő segítséget tud nyújtani a hadi árvák és rokkantak részére. Körül belül 60—100 hadi árvát fog a | város havi 30-50 koronás járandóságokkal segíteni és egy sereg rokkantnak tud 500 és 1000 koronás sagé1yeket nyújtani. * Ötszáz és ezer korona mégsem kö- nyöradomány és elegendő aiap arra, hogy az olyan rokkantak, akiknek keresőképessége megszűrt vagy erősen csökkent, vagy akik sérüléseik folytán eddig űzött foglalkozásukban gátolva vannak s kénytelenek más foglalkozás után nézni, ezzel az ősz szeggel valamihez kezdjenek: szerszámot, nyers anyagot vegyenek. Negyven rokkant jelentkezett ennek a segélynek az igénkbe vételére s az erre alakult bizottság hétfőn fogadta, sorozta a rokkantakat, hogy javaslatot tehessen a városi tanácsnak: kinek adjon 500, kinek 1000 koronás segéjyi. * A háború minden ielkeilen, sziveüépő és fájdalmas nyomora, szomorúsága benne voit ebben a moziképben amely hétfőn délután p.-~ tt 1c a kormánybiztos szobává b u. volt, amely.í vászonra kellett volna vetíteni és kp : ?tni — rrint ahogy a gépfegyver kattogása peieg — a szőrös szivü, csukott zsebü hali milliomosok előli, hrpy legszebb álmaiké ’ riadjanak fel, lássák álmos szemeikkel: háborúban szeizett milliók bő termését emberek vére áztatta. Bűnös a pénzetek, amig válságot nem adtok azoknak, akik holt koldus nyomorékká lettek érte. Jöttek a hősök, a félistenek . . . béna karral, hibás lábbal, sebhelyes, forradásos testtel, elkorhadt tüdőv.l, egészségük roncsaival, szerencséden, gyógyíthatatlan betegségeikkel . . . Akik ott voltunk olyanok, hogy a háború kegyetlenségei megkíméltek bennünket, vagy akik szerencsésen küzdötték azt végig, dr. Kölcsey és dr. Lükő orvosok, akiket a szatmári kórház borzalmain kívül a háborúban szétroncsolt festek is megedzettek ezekkel a nyomorúságokkal szemben, nem egyszer könnyes szemmel, meghatva néztek rá egy-e.gy mezítelen rokkantra, a háború tipikusan jellemző hus-szob- raira. Fiatal, 23 éves ember, mézeskalácsos, friss házas, a balkarját embertelen dumdum lövdg roncsolta szét Horodenkánál... Egy önálló asz'alos 40 éves. Az Úristen bűnül ne vegye, nem akarunk tréfálni, de mindennek nevezhető inkább, mini önállónak. Hiszen elLcsarodik az ember szive, amikor járni kezdő gyermek módjára tipegni látja. Botja nélkül nem önálló biz’ az a szerencsétlen. Háború előtt 4 segéddel, 2 tanulóval dolgozott, most tehetetlen, mint egy gyaluforgács, amelyet elfuj a legkisebb szél . . . Négy gyermekes családapa szervi szívbajjal, izületi rheumával, két gyermek apja előrehaladt tuberkulózissal . . . Egy 29 éves földmunkás. Szép, fejlett testalkat, ruhában a „fogyatkozás nélkül alkalmas“ ember benyomását teszi Levetkőzik. Mint a szita, olyanná lőtte a gép fegyver. Átlőve a mellkasa, lapockája, bort* 0 9» 0 Ti V» :8 w «0 N c 0 N IA 0 SS 0 T* N 0 •Ü N IA h* ü NI 0 M 0 0 *0 *0 ■ö fcs 0 N Mt 0 £ & m c 48 3 SZATMÁRI IfeSZAMITOIOBAWC R.-T, ALAPTŐKE 5 MILLIÓ KORONA TARTALÉKTÖKE 1 MILLIÓ KORONA Váltók leszámítom »» Törlesztésed jelzálogkölcsönök nyújtás*. — Fiuancirozások, — Értékpapírokat, járadékokat a legelőnyösebben veszünk és ».aunk. Mint a Trieszti Általános Biztosító társaság Generáli főügynöksége „Biztositáso- - Mint a Alasrykr Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad — Podgyászbiztositást elfogad = TAKARÉKBETÉTÉ T 3‘/>VKAt KAMAT* ZTAT. ===== kát“ felvesz. Henry Carterrieli pompás slágere
