Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-14 / 12. szám

2 úiÜAi* í: í A M Ö (jtttO.: január, 14.,si?, si,an —T­A német kormány i pozíciója megsiilircStiU i A spartacusok kegyetlenkedései Kertit), jan. 13 Megerusitétf nyer, hogy a WÜhelms- strassén a sparte cusok 10 kormányhü ten­gerészt agyonlövitek. Az Ullstein cég épü­letében elfogott rpartacusokíiál megtalálták azon személyeknek a névsorát, akiket agyonlövetíek, vagy halálra ítéltek. A Vor­werts ismét megjelenik. A Morgen megcáfolja a s.paríacusok vezéreinek az elfogatá-ácól szóló hi ekei s megállapítja, hogy Liebriecht Berlinben, Luxemburg Róia Hamburgban, Radek pe­dig Moszkvában v^n. A főváros teljesen a kormánycsapatok kezében van, azonban a jelek a?ra mutat­nak, hogy a spartácusok a legközelebbi napokban újabb kísérletet tesznek. A sta­tárium kihirdetése küszöbön van s az el­fogott sparíacusok közűi már sokat rövid utón agyor.iőitek. Frankfurt, jan. 13. A kormány csapatainak sikerült telje­sen felülkerekedni s e?zel a berlini felkelés már eljntézettnek tekirrthetö. Ez idő szerint már csak szórványosan történnek lövöldö- zések és fosztogatások, amit a levert spar- tacusok rendeznek. A városi közkórház elhelyezése A kiküldött bizottság javaslata — A Szamos eredeti tudósítása. — Szalnrár, jan. 13. ' A v rosi tanács aítal a közkórház el­helyezésé.' ek tanulmányozására kiküldött bizottság tegnap végre egy lépéssel és azt hisszük: nagy lépéssel közelebb hozta a kórház régóta vajúdó ügyét a megvalósí­táshoz. a bizottság ugyanis tegnap délután ülést tartott, amelyen az elnöklő dr. Lénárd István h. polgármesteren kívül részt vettek:: dr. Kölcsey Ferenc kórházi főorvos, dr. Lükő Béla, Bodnár György tanfelügyelő, Köröskényi Jenő városi mérnök, dr. Vajay Imre t. főorvos, dr. Tanódy Márton, Bélteky Lajos, Ferenc Ágoston gazd. tanács és Darabánt András, a polgári fiúiskola igaz­gatója. Az elnöklő h. polgármester ösmertette a kórház elhelyezésének sürgősségét és bejelentette, hogy az eredeti teivei, hogy a kórházat a vasúti internátusbán helyezzék el, nem lehet megvalósítani, mert úgy a Máv. elnöke, mint a kereskedelmi minisz­ter tiltakoznak ellene. Ezután dr. Lükő Béla azt javasolta, hogy ha a vasúti iníernátust mellőzni keli, akkor a kői ház, mint arra legalkalmasabb helyen, a polgári fiúiskolában helyeztessék el. Ez ellen a terv ellen Darabánt And­rás, a polgári iskola igazgatója szóialt fel, Itp.er! at.ft.-k a fejlődésben, ie-'ő népnevelési intézménynek a megsziir-tetére egyenest antiszociális cselekedet lenne. Ezután a bizottság lagjsi közt hosz- ssjas és beírdó vita indult meg, amelynek dr. Lénárd István h. polgármester vetett vég« t azzal az indítvánnyal, hogy a város rendelje el , kereskedelmi iskola István- téri helyiségének felépítését, ahol a kór­hazat éppen úgy el lehetne helyezni, mint a polgári iskolában. És ha a város az építkezés azonralt megkezdését elrendelné, ezzel fontos szociális éidckeí is szolgálna., mert ezáltal munkához juttathatná a most nuiíiv.a nér-űi :e< í- építő pirosokat. Amíg pedig a kereskedeln i iskola felépülne, azt javasolja • hogy a- kórházat Ideiglenesen a Taniiók Házáoan helyezzék el. A bizottság a h. polgármester javas­latát clfog d!; és pirtolólag téveszti a városi tanács elé. 9 tisztviSBlőképzáspöl. Irta: Nagy József tb. tanácsnok. Szaimár, jan. 13. A ku;tuszmini.;z!ér!úmb n az egyetem uijás: érv zésévé! foglalkoznak, melynek egyik célja, hogy a tisztviselő képzése socidlis irányban megreformálja. Régen kellett volna, de jobb későn, mint sohase. Ha «zt néhány évtizeddel ezelőtt tet­ték volna s különös n a köíigazg tási pá­lyákon működő tisztviselők úgy foglalkozt k volna a néppel, ami« t azt a valódi rociális szempontok megkövetelik, axkor nem volna a közönség oly bizalmatlan a köztisztvise­lőkkel szemben s nem vise te’nék oly el­lenszenvvel irántuk H-lem tisztelet el, meg­becsüléssel es bizalommal közelednének fe­léjük s nem ellenségüket, rosszakarójukat^ hanem jóindulatú pártfogójukat s tanács­adójukat látnák bennük s talán a nemzeti­ségi vezetőknek sem lehetne — legtöbbször ugyan alaptalanul — az elnyomó jelszót felhasználni a közigazgatási tisztviselők ellen. De ne a történtek volna meg azok a rémregénytkbe illő üldözések, mészárlások sem, amely két főképen a hadból vissza­tértek a feleségeiken s hozzátartozóikon ej­tett, vélt vagy néh -ny esetben valódi sérel mek, zaklatások s iga: Sdgtalan intézkedések miatt elkövetlek, Et kell ismernünk, hogy nem annyira a közíisztviselőkb n mint inkább a rend­szerben volt a hiba. Azonban az átkozott korszellem rombadőltével bűnhődnie kellett a szereplőknek is. A magyar köztisztviselő (főként vár­megyeit és váróéit értek) a szerencsétlen helyzet magaslatára emelkedve úgy gondol­kodott. hogy mit törődjön ő egy nagy tö­meggel, hiszen úgy sem attól függ az ő boldogulása, úgy sem az választja vagy nevezi őt ki magasabb állásba. Elég neki, ha néhány vármegyei vagy városi potentát kedvét keresi, szekerét tolja. Valóban igaza is volt, kivált ha még néhány Tibor, Zol tán és Viktor bácsi is á lőtt a háta mögött. Eddig elég is volt ennyi. Miért is törődött volna a földnélküli Jánosok ügyes-bajos dolgaival. Elodázhatlan ideje, hogy a közigaz­gatási tisztviselőket kioktassák a néppel szemben való sociális kötelességeik teljesí­tésébe. Meg kell ni ár végre velük értetni, hogy nem á nép van érettük, hanem ők vannak a népéit. Nem egyesekért, csalá­dokért, hanem egész községekért, városokért, vármegyékért vannak. Ki kell oktatni őket, hogy rang, rend, hőd, család, vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkivel szeretettel kell foglalkozni, a bajban levőket segíteni, a tanácsra szorulókat felvil sgositással ellátni s ügyeiket személyválogatás nélkül készség­gel s előzékenységgel kell elintézni, nem a rideg betűk, hanem a törvény széllé ne sze­rint. Nem elidegeníteni kell maguktól az embereket, hanem emberséges bánásmód­dal magukhoz bilincselni. Ki kvll tanítani mindezekre az egye­temen nemcsak az alárendelt hartem a ve­zető főtiszt viselőket, a fő és alispánok i és polgármestereket is. De ezeket még arra is ki keli oktatni, hogy ódképpen foglalkoztatták a vezeté­sükre bízott tisztviselők’-’ 1 is. Mert ezek közül igen soknak a fejébe szál! a hatalmi mámor s vélt nagyságuk tudatában nem tisztviselő társait látják a rangfok ozat ban alattuk állókban, hanem szolgáikat. Ezc k nem kollegiális szeretettel foglal koznak tisztviselő társaikkal, hanem őket lejáratni, lekicsinyelni fúrni göni, mellőzni ! s törvényes jogaimé! is elü ni igyekezrek. ; Az iíyfen kényünk nemes sk megüssük a 1 tisztviselőknek, hanem a köznek is á ía> ak. i Mert az ilyen bánásmód a mztvb.-lő i«n- | blclóját; munkakedvét, alkot ni-vágy t letöri s idővel egy lélek nélküli, robotoló géppé válik Ki kell képezni ezeket az urakat :o ban az irányban is, hogy b csüljék meg a b. csületes, szorgalmas, megbízható tiszt viselőket s ne neveljenek magúk körüt ke- gyencekeő udvaroncokat hanem gerinces, önérzete tis tvisejőket, akik minden körül­mények körött s mindenkivel szemben bit­tan meg medk mondani véleményüket akár tetszik az, akár nem. Ismertessék meg az egyetemen velők, ha még az életben nem voU alkalmuk.meg­ismerni, hogy mi az a szerény hivatalnoki fizetés s hogy re elvonni törekedj nek még a jogos illetményeket is, hanem mindenki­nek megadni és megadatni, ami törvény vagy szabály alapján megilleti. Tanulják meg ezek az urak, hogy a nagyságnak is vsa határa; hogy a fák se nyúlhatnak az égig, hogy a földön minden, tehát a nagyság is múlandó s néha egy kis fuvatát elég, hogy dölyfös árbocokat le­törjön s a föld porába terítsen. Meg kell reformáini az egyetemei, szo­ciális szellemei kell oltani a köz- főként a közigazgatási tisztviselőkbe, uj rendszert keli teremteni a közigazgatásban s aki azt nem tudja vagy nem akarja bevenni, annak el kell onnan távozni, vagy ha nem akar, el kell távolítani. A városok állásfoglalása. Kisúj­szállás városa 191ö. december 28 án rend­kívüli képviselőtestületi közgyűlésében a következő véghatározatot hozta: „A kép­viselőtestület hazafiui agodalommal értéivé tekint a mindinkább sötétedő kilátások felé s néma fájdalommal szemlélve ezer éves hazánk vergődését katasztrófáiig nehéz nap­jaiban — a jobb jövőben való hittel, re ­ménységgel s magyarok istenébe vetett bi- zodalommal óhajtván, óhajtja, hogy tatálja meg sokat hányatott hazánk kivezeiő utat súlyos nehéz helyzetéből. Örömmel és re SZATta*. I t feSZ^MtTCHCaafVK R..?. ALAPTŐKE 5 MILLIÓ KoRÖNR TARTALÉKTÖKE 1 MILLIÓ KORONA Váltók leszámítolása. —- Törlesztései jelzálogkölcsönök nyújtása. — Financirozások. —- Értékpapírokat, járadékokat a legelőnyösebben veszünk és soufik. —- Mint a Trieszti Általános Biztosító társaság Generáli íőügynöksége „Biztosításé- r’ kát“ felvesz. — Minta Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad. — Podgvászbiztositást elfogad ====== TAKARÉKBETÉTC . , T 4V1.KAL KAMATO ZTAT. ===== Az Urániában csak egy nap. Na, kedden este 5 órától óriási sláger repriz, világhírű cirkusz attrakció

Next

/
Oldalképek
Tartalom