Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-12 / 11. szám

4. olds!. kabátját, harmadik, elmenekült társuk pe­dig kivette zsebéből a pénztárcáját a benne levő 700 koronával együtt. Miután mindkét zsebmetsző katona, a debreceni rendőrség átadta őket a katonai hatóságnak. A hadikészletek értékesítése Szatinár képviselete az értékesítő bizottságban. — A Szamos eredeti tudósítása. — Debreczen, jan. 11. A leszerelés folytán felszabaduló hadi készletek értékesítés utján fognak biztosít­tatni a nemzetgazdaság részére. E cikkek értékesítésére Handler Gyula Debreczen város kormánybiztosa felhatalmazást kapott. A felhatalmazás északkeleti Magyarország területéről Debreczenbe szállítandó cikkekre terjed ki. Az értékesítés a készletek külön­böző ágazatai szerint fog történni, egyelőre a mezőgazdaság körébe tartozó készletek kerülnek értékesítés alá. Az értékesítés munkáját egy e célra megszervezett hivata­los bizottság fogja végezni, amelynek cime „Hadikészleteket értékesítő bizottság.“ El­nöke Handler Gyula főispán-kormány­biztos, tagjai a hadügyminisztérium, keres- kedeiemügyi minisztérium, földmivelésügyi minisztérium, pénzügyminisztérium közélel­mezési miniszteiium, a hadiériékesitő rt. állomásparancsnokság hivatalos kiküldöttei, továbbá a kereskedelmi és iparkamara ré- részéről Radó Rezső dr. titkár, Szabolcs- vármegye részéről Kausay Tibor gazdasági felügyelő, Hajdumegye részéről Buchwein Béla gazdasági felügyelő, a leltározási bi zottság részéről Csapó és Brámer száza­dosok, jegyzője és előadója a bizottságnak Boruss Mihály kamarai fogalmazó. Kép­viseletet nyertek még: Bihar- és Szatmár- megye is, valamint Handler Gyula kor­mánybiztos ki fogja egészíteni a bizottsá­got szükség szerint ászéi int, amilyen cik­kek kerülnek eladásra, a megfelelő érdekelt­ségi képviseletekkel és szakértőkkel is. Minthogy ez idő szer int tisztán a mezőgaz­dasági életben szükséges cikkek kerülnek eladásra, természetes, hogy ez idő szerint ilyen szellemben is aiakuU meg a bizottság. Ezzel kapcsolatosan az értékesítésre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk : A tömegvásárlásokat és a nagytőke áru­szerzési lehetőségeinek kizárását véve ala­pul, az eladási módozatok közül az árve­rés kizárandó volt. Ehelyett értékesítési módul hatóságilag igazolt igénybejelentések vétetnek figyelembe és kerülnek elbírá­lásra. Minden igénybejelentés tehát a vá­rosi hatóság által hatóságilag igazolandó és az igazolási zárádék tartalmáért az iga­zolást végző városi v?gy községi hatóság teljes felelősséggel tartozik A korlátolt számú mennyiségben rendelkezésre álló bizonyos cikkekből, mint pi. szekerekből minden igénybejelentőnek csakis evy da­rabra lehet igénye. Tejesen ki van zárva az, hogy bárki is nagyobb mennyiségekre aspirálhasson. E tekintetben elvárja a kor­mánybiztos és pedig közérdekből, hogy az igényeket bejelentőket maga az éide­SZAMOS (1919. január 12 , 11. szára.! keltségi társadalmi osztály őrzi ellen és az esetleges helyzeteket kihasználókat azonnal a birottságnak bejelenti. Az értékesítendő árucikkeknek az árait az árvizsgáló bizott­ság fogja megállapítani1 A féíkészitmények és esetleg felszabaduló kész, de más célra használható árukat, mint például a szánkák vagy esetleges nyersanyagokat a bizottság a do;gozó ipari osztály részére kívánja biztosítani. Ennélfogva felhívja külön átirat­ban az illetékes ipát testületeket, hogy meg- felető szakosztályai számára tegyelek a bizottságnak ajánlatot. A bizottság működése permanens. Hivatalos helyisége a debreczeni Kereske­delmi és Iparkamarában van éa minden­nemű felvilágosításért a bizottság irodájá­hoz kell fordulni. BMC HÍREK a * s ■ B BTO mm «m • 4Ü IS s*a»saat*ia» «»*»«*** •»«ár ■acesKiB*«»«' A hétről írván a szokásos összefoglaló ismétlést, a legfontosabb és kiemelésre leginkább ér­demes körülmény: a vonatközlekedés szü­netelése. Az ember önkéntelenül is visszaem­lékszik — már t. i. az, akinek olyan jó az emlékező tehetsége, hogy vissza tud emlékezni — a béke időkre, amikor az utas majd megette magát a méregtől: micsoda nyomorult közlekedési viszonyok között élünk, az embernek 6—7 órát kell döcögnie, amíg Szatmárról felérkezik Bu­dapestre és a vonatját hallatlan vakmerő­séggel mégis gyorsvonatnak nevezik. Hát most rendben van. Nem kell döcögni. Megállott minden és sírva gondo­lunk vissza a boldog időkre, amikor a postavonatokkal kétszer 24 óra olatt már a fővárosban voltunk, sőt útközben annyi ideig tartózkodtunk Érmihályfalván, hogy i illetőséget szereztünk az Érmelléken. Aztán ha még teljes volna a közleke­dési szünet, lenne benne örömünk is. De mit érünk vele, ha minden vonat megállott, csak a mi kis torzvonatunk jár mégis és a Zsuzsi olyan ambícióval ontja a tüdőnkbe a kőszénjüstöt, mintha ő rekvirálta volna el a petrozsényi szénbányák összes kész- 1 letét. Egyetlen ösmerősöm van, aki öröm- j mel meséli, hogy neki jól jött ez a kis j közlekedési vakáció. Egy pesti ügyvéd vég- \ rehajtással fenyegette meg. Hát most jöj- ! jön az ügyvéd ur végrehajtást jogana- ! tositani. ; Viszont a varrólányok azzal a pa nasszal fordultak hozzánk, hogy ők joly- l tatásos regényt olvastak a Pesti Hírlapban \ és most izgatottan várják: mi történt va­sárnap óta. Arra kérik a Szamost, vegye le telefonon a regényfolytatásokat. Legsúlyosabban talán mégis minket j érintett a vasutak elakadása: a Szamost, i Mint annak idején megírtuk, elakadt a ; papírunk és mi kénytelenek voltunk szint '■ vallani. Mindenki meg lehet velünk elé­gedve: szép égszínkék szint vallottunk. De még súlyosabb a vonathiány ama következménye, hogy irtóztató nehézsége- I két támasztott a hírszolgálatban. A városházára és a többi kozhiva- ! falókba nem jött posta, a törvényszéki fö- ■ táfgyalásokat mind el keltett halasztani, mert a jelek nem tudnak bejönni és — ami ■ a legfontosabb és az újságírót kimenti a J bajból — az ollózás, ez is befagyott. Nem í jönnek lapok, nincs honnan ollózni. Már-már remények kezdtek éledni bennünk, hogy no most megindul a vonat: az állomásról jelezték, most jön egy. És a derék személyszállító tehervonat, mintha kárpótolni akart volna bennünket, csinált egy kis szenzációt: Nagykároly környékén elgázolt egy embert. Amit azután a Sza­mos élelmes tudósítója úgy irt meg, hogy a vonat a szerencsétlen embernek elvágta a fejét a törzsétől. Haláokolva vitték a nagykárolyi közkórházba. Nem irtuk meg az esetet. Kicsi a Szamos egy ilyen hírnek. Elküldtük egy orvosi lapnak, értékelje ezt a csodás hirt, ezt a szívós embert, akinek a vonat levágta a fejét és aki akkor még képes volt haldokolni. Amíg a sablonos hírszolgálat igy pangott, annál dusabb volt a hir-termelés az utcán és a kávéházban. Valamelyik napon például az a hir terjedt el, hogy elrendelték a mozgósítást 31 éves korig. Megkezdődött a telejonostrom a szer­kesztőség ellen: — Igaz, hogy elrendelték ? — Nem igaz, teleltük vagy ötven- szer, amig egy jelhevült érdeklődő vissza nem vágott erélyesen : — Honnan tudják, hogy nem igaz ? Erre aztán nem tudtunk felelni Neki volt igaza. A telefonforgalmunk általában igen nagy volt a héten. Szántó Gáspár nem énekelt egyhamar annyit, mint amennyi- szer mi beledanoltunk a kagylóba, hogy: halló ! És mondtuk a híreket szorgalma­san, híven. Feleltünk becsülettel minden kérdésre, minden érdeklődésre egészen ad­dig, amig egü érdeklődő, aki feladott vagy húsz kérdést, végül nekünk nem szegezte az összefoglaló nagy kérdést: — Mi várható ? — Helyenként csapadék várható, fe­leltük neki nyugodtan és letettük a kagylót. A derék olvasó, aki reggeli kávéjá­hoz kapja a kész Szamost és nem egyszer azzal teszi le, hogy nincs bizony abban semmi, vagy legalább is nincs sok, nem tudja, hogy a mostani viszonyok mellett milyen nehéz összeszedni azt a Szamost, amelyben nincs semmi. Elkeseredésünkben már arra is gon­doltunk, hogy beszüntetjük a lapot. Ha a vonat szünetelhet, miért ne pauzálhatna a Szamos is ? De nem mertük. Attól féltünk, hogy a közönség rájön, hogy meg lehet élni a Szamos nélkül is. Ez pedig baj lenne. Ít] Hat órai tea Károlyinál Károlyi Mihály miniszterelnök tegnap h«t órai teára hívta meg az ántánt gazdasági bi­zottságának tagjait. A minisztereken és ál­lamtitkárokon kivüi jelen voltak a magyar közélet többi kitűnőségei is, közöttük : Ap ponyi, Csernoch Lovászy, Giesswein, Te- leszky, Hadik János Es/.terházy Móric, B^r- zevic^y A béri, Szabó 1st’ án, Lánczy Leó, Molnár Ferenc, Appt nyi Albertné, Glücklich Viima. A Nagysomkut román megszál­lás előtt. Nagysomkutról jelentik, hogy a nagybányai megszálló csapa­tok parancsnoka tegnapelőtt ar­ról értesítette a nagysomkuti nemzeti tanácsot, hogy két szakasz román ka­tona vasárnap megszállja Nagysomku- tot. Tegnap újabb jelentés érkezett, a melyben a parancsnok azt közli, hogy a megszállást egyelőre elkellett ha­lasztani, mert a megszállásra küldött csapatokat a dési parancsnokság visz- szarendelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom