Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-31 / 27. szám

sére fordít,ttálc és semmiféle külön rendel­kezési alapról nem tud; Az egész összeget Marich kezelte és irányította a könyvek ve zetését is, hozzá egyetlen fillér sem folyt be. Dési Géza és Vidor.Jenő védők a távirat elolvasása után elhatározták, hogy most már senkit sem kiméinek és a bot ráriy egész anyagát a bíróság mérlegelése elé viszik. éeadványí adtak a törvényszékhez, a melyben a többek között a volt király ki­hallgatását is kérik, mert állítólag a burgo­nya-botrányból befolyó összeg egy részét a király kapta meg. Windischgraetz herceg a pénzt a Hungária élelmezési vonatokkal vi­tette Bécsbe. 3 városi színház ügye. Donáth Lajos karmester. Irta több évi törlesztésre) akármennyi kapható. Minden uj igazgató így kezdi. Az uj regime szerződtet egy állandó dlszletfestőt, aki az ócska díszleteket lassanként átfesti és $z uj kiállításokat esetről esetre előállítja. Ha egy speciális díszlet éveken át ijem is kelt azután, elállhat a diszlettárban és alkalom­adtán ismét itt van. Ugyanez áll a ruha­tárrá és könyvtárra is A városi kezelés ezeket is nem egy saisonra szerzi be, de ittmaradnak karbant rtva, örökös hurcol - kodás közben romlásnak ki nem téve, mindig ujan, szemgyönyörködtetöen. Az épiiendő uj színház még egy ano máliát szüntetne meg, az egyszinház rend­szert. A városok a színigazgatótól meg­követelnek két teljes társulatot: egyet a prózai, egyet a zenés müvek interpretálá­sára, de alkalmat r.eki mindkét társulat egyidejű foglalkoztatására nem adnak. így az egyik társulat, színházi nyelven szólva, mindig „sétái,“ a kettős műsort pedig csak egy színpadon készítheti elő. Ha ellenben mindkét társulat két s inházban szakadat lanul dolgozhat, ?z egész munkaidő alatt készülhet uj darabokra, az előadások nívója 100 százalékkal emelkedik már azért is, mert a kettős színház tetemes bevételi emelkedése sokkal nagyobb arányú szer­vezkedést is enged meg, Messzekiható, nagy szociális vívmánya lenne még a városi kezelésnek a színészek társadalmi pozíciója. A városi igazgatás morális és anyagi presztízse aiá törekedne minden jórayaló művészember, még olya nők is, akiknek ma egyedül a főváros az igéretföldje, ahol berer.dezkedhetík, esetleg éleíefogytaig nyugodtan megmaradhat, de ahol ma sokszor éveken át nem jut szó­hoz a színpadon, vagy ha mégis, úgy becsvágyát ki nem elégíthető mó on. Ezek egész művészi készségükkel dolgoznának, hogy minél tovább maradhassanak egy helyben, ahol nincsenek kitéve folytonos igazgatóválságok szülte bizonytalanságnak. Sarkalná őket még a becsvágy is, hogy a közönség előtt bizonyságot téve rátermett­ségükről, idővel őket a város érdemeik elismerésül bizalmával megtiszteli és a városi színház vezetésével megbízza. Hány nagytudásu, tapasztalatokban gazdag szín művésznek volt ez már tddig is ki nem elégített becsvágya, — hányán vitték sírjukba magukkal a marsalibotot, amelyet sok keserves hásykódáson keresztül cipel tek tarsolyukban. Pedig, ha eiővehették volna, nem szü lelett volna meg a Sylock pénzeken felcse- peredetí krájzlerdirektorok kasztja. Ne keressék többé a hibát egyedül £ direktorokban, az intéző körök hallgassanak a mostani idők parancsoló szavára és n< adják oda vad idegen vállalkozónak, ha- I nem tartsák itt a közönség filléreiből ősz ; szegyült százezreket és emeljék vele olyat I civóra a helyi szülészetet, amilyenre ma ) gánvállalkozó sohsem emelheti. E nehány sorral megközelítőleg kör- vonalaztam csak azt a beláthatatlan művé ! szí és szociális uj prespektivát, melyet ; ' városi kezelés megnyitna. A városi kezeié! ! első ragyogó példáját Szatmár városánál ; most módjában van megadni, hogy az öv ; legyen a kezdeményezés érdeme és az égés: ; magyar színművészet örök hálája! A szatmári színházra kiirt pályázat aktuálissá tette e város tengerikígyójának, a színháznak ügyét. Ez a fejlődésnek induló város régen kinőtt az évtizedekkel épüli, az akkori igényeknek pompásan megfelelt színházból. Nőtt a közönség és nőttek az igények is. A színház pedig csekély befogadóképes­ségénél fogva (a város lakosságának alig 10 százaléka fér bele) nagyobb koncep­ciójú művészi tervek realizálására aíkal matlan. Megfelelő befogadóképességű, na­gyobb jövedelemmel járó színház az egye­düli eszköz egy igazi művészi programúi megvaiósbására. A városnak azonban nincs módjában és nem is lehet célja, hogy magánvállal­kozók előnyeinek fokozására milliókat sd- jon ki. Próbálkozik hát mindig uj igazga­tókkal, akik ígérnek ugyan fül-fát, de aztán, látva a kis színházat, erre építik tapoga­tózva budgetjüket. Mire aztán rájönnek, hógy bizony lehetett volna valamivel többet kockáztatni, az elégedetlen bizottság már ki is tette a szűrüket, — elmennek nehéz pénzekkel megrakodva. Ugyanez áll a mozira, — ott is magánvállalkozó zsebét tömi a közönség. Kézenfekvő, hogy a két holtbiztosán jövedelmező vállalat fokozoit bevételeiből házi kezelésben a város nemcsak hogy fokozottabb igényeknek megfelelő színtár­sulatot tarthatna fenn, de a busás haszon­ból az uj színházat is amortizálhatná né­hány év alatt. A házikezelés ezt kiviheti pl. a háború folyamán megteremtett u. n. konzorcionális rendszer alapján. A konzorciumok mai szervezetükben arra szolgálnak, hogy az u. n. igazgatók ócska rongyaikért és lom­tárukért minden kockázat nélkül minél többet zsebelhessenek, ugyanis őket illeti meg mindenekelőtt a bruttó jövedelem 10 százaléka (!) és ezenfelül a legnagyobb osztalékkal bíró tagnak megfelelő részese­dés a tiszta jövedelemből. A szatmári szín­háznak megfelelő színtársulatnál maga a 10 százalék körülbelül 100,000 koronának felel meg. Ehhez hozzávéve a mozit leg­kevesebb 250— 300 ezer korona tiszta jö­vedelmével és számításba véve, hogy a városi üzem még külön megtakarításokkal járna, (fűtés, világítás, adminisztráció stb.) az uj színház amortizációjára a színészek gavalléros dotálása melleit is százezreket lehetne fordítani. A kezdethez szükséges egy felszerelési alap. Ebből egy kisebb díszlet kontingens­sel máris rendelkezik a város. Némi Ieg- szükszégesebb .ruhatár és a régi, már be nem szerezhető darabanyagokat tartalmazó könyviár nehány ezer koronával (az is Székely vendégeink elszállásolása. A székely ezred zászlóavatás! ünnepélyére érkező székely testvéreink és illusztris ven dégeink elszállásolása, tekintettel szálló dáink zsúfolt voltára, csak msgánháeakban történhetik. Az ünnepélyre a székely Nem zeti Tanácsnak. 25 tagja érkezik, akik kő­iül Ugrón Gáb; r, volt belügyminiszter és neje, dr. Nagy Vince belügyminiszter laká­sán lesznek elszállásolva. A többi vendé gek elhelyezése eddig még bizonytalan lé vén, a rendőrség ez utón kéri fel a város polgárságát, különösen asoraí, akik szé­kely származásuk folytán a székely Nemzeti Tanácsosai összekö’.teléíben állanak, hogy minél többéi vállalják el egy-két vendég­nek az ellátását. Akik erre vállalkoznak, ezen szándékukat ma délelőtt jelentsék be dr. Prikler Ernő tanácsnok hivatalában (454 sz. telefon). Felkéri egyúttal a rend­őrség a fogat tulajdonosokat, hogy foga­taikat az érkező vendégek részére sz esteli vonathoz küldeni szíveskedjenek. A vendé­gek ma este érkeznek, részi vesznek a hol­napi ünnepélyen és vasárnap utaznak el. A februári házbér és a bolsevi­kiek. A budapesti bolsevikiek mozgalmat indítottak, amelylyel elérni óhajtják, hogy a most következő februári házbérnegyed alkalmából senki sem fizessen házbért. A kormány ezzel szemben radikális és éré Iyes intézkedésre készül, meri ezt az ügyet hatalmi kérdésnek tekinti a kormány és a bolsevikiek között. n n m X :0 ss *5 M *fi N S 5SI m “fi 3*a S m S3 m «fi s A város csökkenti a napidijasok létszámát: A városi tanács felhívta dr. Lénárd István h. polgármestert, hogy a ka­tonai szolgálatot teljesített alkalmazottak visszatérése miatt a helyeikre alkalmazott kisegítő erők közül bocsássa ei azokat, akik hivatali ügy beosztásukban feleslegesek. A polgármester a felhívás folytán, figyelem­mel az ideiglenes alkalmazottak munkaké­pességére, családi viszonyaira egyelőre 16 férfit és 10 nőt bocsájíott el a város szol­gálatából február 1., március 1. és részben április 1 -töl kezdődőieg. A polgármester azzai indokolja az elbocsájtásokat, hogy a közigazgatásnál több létszám fölötti napi- dijas van, kiknek illetményeire költségve­tési fedezet nincsen, de. meg kell tenni ezt azért is, mert a városháza nem lehet egyéb­ként érdemes múlttal biró munkaképtelen emberek menedékhelye, a háztartásbeli lá­nyok pedig a hadból visszatért féríi mun­kaerőkkel lesznek a szükséghez mérten pótlandók. A székely dandár zászlószentelé­se. Megírta már a Szamos, hogy a Szat- máron állomásozó székely dandár szomba­ton tartja zászlószentelési ünnepélyét. A dandár tiszti kara szeretné, ha Szatmár vá­ros közönsége méltó módon venne részt velük együtt az ünneplésben. Minthogy azonban a tiszti kar nem ösmeri még eléggé a város közönségét, megtörténhetett, hogy nem mindenki kapott meghivót, akit a dandár ott szívesen látná. Ezért felkérik azokat, akik meghivót nem kaptak, de arra igényt tartanak, hogy ezt jelentsék be Be­nedek Lajos zászlósnál, Pannónia szálló 73. szoba. A nagy lakások és az idegenek összeírása. A Lakáshivatal elkészült a la­kásbiztosi bizottságok beszervezésével és ezen bizottságok ma már meg is kezdik működésüket. A város 30 kerületre oszta­tott és mindenik kerületet egy bizottság járja be, amelynek elnöke egy székely tiszt, tagjai pedig a szociáldemokrata párt és a rendőrség egy kiküldöttje. E bizottságok összeírják a nagy lakásokat, az üres laká­■e N ‘Ö m *fi Ifi m fi fi X fi *fi fi '® 3 SZATMÁRI LESZAMG1 HÓÉANK É 1 Váltók kszámitoiás». —- Törlesztése.» legelőnyösebben veszünk és adunk. ­kát“ felvesz. — Mint a Magyar Államvasutak megbízottja, vasúti-r-r-—-----­-------- ' .? W 3 kV ' sr*M je lzálogkölcsönök nyújtása. Mini a Trieszti Általános E ALAPTŐKE 5 MILLIÓ KqRONA JS TARTALÉKTÖKE 1 MILLIÓ KORONA *5 Financirozások. — Értékpapírokat, járadékokat a Biztosító t ség Generáli főügynöksége „Biztositáso- jegyeket kiad, — Podgyászhizíositást elfogad

Next

/
Oldalképek
Tartalom