Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
2 oidai. <su9 január 1. 1. »tarn.» b Z A M Ü S juk, hogy továbbra is a magyar állam keretei között maradhassanak meg. Bertheíot tábornok válaszában előrebocsátotta, hogy ő nem politikus, de biztosi! ja a magyarokat rokonszenvéről és különösen arról, hogy nyugodtan bízhatja sorsát a világbéke-konferencia döntése alá, amely minden nemzetnek ki fogja szolgáltatni az ő megérdemelt igazságát. Ezután fogadta Brebán esperest és Drágos ügyvédet, akikkel hosszasabban elbeszélgetett. Majd Ferenczy Valér és T orma János festőművészeket mutatták be a tábornoknak, akikkel a táj szépségeiről és művészi kérdésekről beszélgetett. Örömmel állapítjuk meg, hogy az aktus, dacára annak, hogy semmifélé karhatalom kirendelve nem volt és dacára annak, hogy több ezer ember jelent meg a két nemzet részéről, a legpéldásabb csendben és rendben folyt le. Magyar és román nemzeti zászlók lobogtak az állomáson, de a zászlók nem váltottak ki semmi féltékenységet vagy incidenst. A tábornok köszönetét fejezte ki a fogadtatásért, Zsibó felé folytatta útját. Hogyan vepfclr meg az ötöseit Poppellta alezredest. A cseh alezredes az árokban. Szatmár, dec. 31. Már abban az időben, amikor a leszerelés folytán a katonák kezdtek haza szállingózni, a hazatérők közül egyesek azt a hirt, terjesztették, hogy az ötösök, akik Flandriában győzelmes harcokat vivtak az amerikaiak ellen és ezredparancsnokukat, Poppelka alezredest, aki egyébként cseh származású, a német császár a pour le merite renddel tüntette ki, felhevülve idegen nemzetiségű parancsnokuk militáris érzésén, megverték és megfosztották az ezredparancsnokságátói. A puszta híren kivül közelebbi adatokat azonban nem tudtak s igy a hir részleteit csak akkor tudhattuk meg, amikor az %zred törzse s igy az esetnek szemtanúi is hazaérkeztek. Az ötösök egyik tisztje készséggel szolgált adatokkal az alezredes mcgveré- sét illetőleg, csupán azt kérte, hogy az esetben szereplő személyek neveit ne hozzuk a nyilvánosság elé. Abban az időben, amikor Magyar- országon a íorradalem kitört és Linder hadügyminiszter elrendelte a hadsereg leszerelését, a francia fronton levő ötösök minden századából három katona megjelent Poppelka alezredes előtt és kérték, hogy lépjen érintkezésbe a német hadsereg parancsnokságával és vonják ki őket a tüzvonalból, mert ők nem akarnak tovább' idegen érdekekért harcolni és haza akarnak menni. Az ezredparancsnok előbb vonakodott, esküjükre figyelmeztette őket. majd belátva, hogy a katonák feltétlenül ragaszkodnak a hazamenetelhez és további harcbantar- tásuk csak veszedelmeket okozhatna, megígérte nekik, hogy érintkezésbe íog lépni felettes parancsnokságával az ötösök hazaszállítása érdekében. Az Ígéret azonban csak pusztaszó maradt. Poppelka alezredes a pour le merite által annyira lekötelezve érezte magát, a német hadvezetőséggel szemben, bog* meg sem kísérelte a katonák kérelmét'felettes hatóságához eljuttatni, Az ötösök erre minden jelentéstétel nélkül elhagyták állásaikat és megindultak hazafelé. Természetesen velük jött az alezredes is. Lassú meneteléssel érkeztek el a németországi Kochern községig Itt a dandárparancsnok futárt küldött át Poppelka alezredeshez, hogy két elcsigázott lovát az ezred lóállőmányából cseréltesse ki. Az‘alezredes ezt a parancsot továbbította a trénosztaghoz, melynek egy főhadnagy volt a parancsnoka. A főhadnagy nem akarta a lovakat kiadni, mire az alezredes a főhadnagyot a trénosztagtól a gyalogsághoz osztotta be. A trénkatonák, akik rajongásig szerették a főhadnagyot, kérték az alezredest, hogy helyezze vissza parancsnokukat, de az a kérelmet dölyfösen elutasította. Ekkor az egyébként is magyarellenes alezredes ellen tetőfokra hágott az elkeseredés. Pihenőjük közben éppen a katonazfenekar szórakoztatta őket, amikor a trénosztagnak néhány katonája körülfogta az alezredest, az egyik katona a puskája tusával úgy h4tba- vágta, hogy egy utszéli árokba bukott. Itt a katonák rátérdeltek, rangjelzését és kitüntetéseit letépték. A nyakában levő pour le merite-t azonban, minthogy az igen erős zsinóron függ, nem tudták letépni úgy, hogy annak ránci- gálásával már-már megfojtották. A bevert orrú, több helyen vérző alezredest egy hadnagy szabadította ki válságos helyzetéből. Ettől a. naptól nem látták többé az ötösök Poppelka alezredest. SzatmMrmegp jegyzőinél! gyűlése — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, dec 31. Szalmárvármegye jegyzői népes értekezletet tartottak tegnap délelőtt 10 órakor a varosháza nagy tanácstermében Mint minden társadalmi osztály és toglalkozási ág, ép úgy a jegyzők is tömörülni igyekszenek, mert így vélik érdekeiket hatható sabban érvényesíteni és különösen, mert a forradalom első vihara, mint tudjuk, a jegyzőket érte legelőbb és á legtöbb jegyző lakás, sőt existencia nélkül maradt. A gyűlést K.moróczy Péter, sikárlói jegyző, a Jegyző tanács elnöke nyitotta meg. Komoroczy egyike a vármegye leg- tevekenyebb jegyzőinek, aki a forradídom előtt is fáradhatatlanul dolgozott a kari érdekekért, a forradalom óta pedig odahaza, S a!maron, Nagykárolyban és Budapesten állandó buzgalommal küzd és fárad a jegyzők társadalmi és gazdasági elhelyezkedésének érdekében. Megnyitójában először a tragikus véget ért kanyaházi jegyzőt, Moskovics Samut parentálta el, aki, mint annak idején tészletesen megírtuk, áldozata lett a fékevesztett tömeg vad indulatának. Indítványozza, hogy Írjon fel a jegyzők .egyesülete a Vármegyéhez és a kormányhoz, hogy az elhunytnak 4 apró gyermeke, akik egyébként anyjukat már régeb ben elvesztették, a legmesszebb menő anyagi és erkölcsi támogatásban részesit- tessenek. Az indítványt a kar egyhangúlag elfogadta. Azután áttért annak a megindokolására, hogy miért merült fel a szüksége annak, hogy olyan szokatlanul erős hangú fogadalmat iratot! alá a jegyzőkkel a vezetőség. (Tegnapi számunkban leközöltük. Szerk.) Legyen öntudatunk befelé — úgymond — és legyen kifelé súlyúnk éz tudja meg mindenki, hogy nem akarjuk ezután éjszakánk és nappalunk minden pillanatában a felfüggesztés Damokles kardját fejünk fe lett érezni. (Lelkes éljenzés és taps.) Sakkfigurái voltunk eddig a felsőbb hatóságoknak, a melyeket ötletszerűen tologattak jobtra-baira, de a község vezetői akarunk fenni ezután, a kik felelősséggel, de öntudatosan akarjuk a nép érdekeit szol gálni. Beszámolt az elnök arról, hogy a budapesti nagygyűlés egy terjedelmes prog- rammot dolgozott ki, a melynek főtárgya a fegyelmi eljárás modern rendezése és a jegyzőknek a magasabb hivatalokba való előléptethetése. Kitörő örömmel fogadta a jegyzői kar azt a bejelentést, hogy a községi és jegyzői személyi ügyek központi előadójává dr. Komoróczy Ivánt, a szinér váraljai főszolgabírót hívták be a kinek tudása és szo- ' ciaüs érzéke teljes garanciát n ?ujt arra, hogy senkin jogtalanság, vagy sérelem nem esik. Miután még megállapították, hogy az eddigi körjegyzőségeknek községi jegyzősé- gekké leendő felosztása hogy fog történni, a gyűlés véget ért. A „Szatmári Népszava“ rt. 18. sz. aláírási ive 191ö december 31-én, a 12. honvédtzred irodájában elveszett. Megtalálót kérjük, hozza azt el a „Katona Otthonba“, SZATMÁRI LESZÁMÍTOLÓBANK R.-T. ALAPTŐKE . 5 MILLIÓ KORONA TARTALÉKTÖKE 1 MILLIÓ KORONA Váltók leszámítolása. — Törlesztéses jelzálogkölcsönök nyújtása. — Financirozások. —Értékpapírokat, járadékokat a legelőnyösebben veszünk és adunk. -- Mint a Trieszti Általános Biztosító társaság Generáli föügynöksége „öiztositáso- Mint a Magyar Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad. — Podgyászbiztositást elfogad ¥ 4VKAL KAMATOZTAT. - ■ -------ká t“ felvesz. Államvasutak TjUCARÉKBETÉTEs^ Az Urániában ma, uJáv első napián szerdán, d. u. 2'? és holnap csütörtökön este £* •• órától Lehár Ferenc világhírű operetteie filmen, mindenütt óriási sikert ért slágerfilm a magvar filmgyártás remeke a Me ghívó A szatmárnémeti függetlenségi, köztársasági, polgári párt 1919. évi ja nuár hó 1-én délelőtt 11 órakor az Iparos Otthon mozi termében közgyűlést tart, melyre van szerencsém a párt eddigi tagjait és a most csatlakozni kívánó polgárokat és polgárnőket is ezúton meghívni. Bélteky Lajos pártelnök. Tárgyak : 1. Független, közlársasági, polgári irányban való szervezkedés. 2. Általános lisztujitás. 3. Esetleges indítványok
