Szamos, 1918. december (50. évfolyam, 286-310. szám)

1918-12-19 / 301. szám

Ötyenedg* évfolyam. 301-*1: sztm. Egyes szám ára 20 íiiier. Pályaudvarokon 30 fillér. SZATMÁRNÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. CSÜTÖRTÖK, DEC. 19. ELÖI3ZET& HELYBEN ÉS VTOÉKEN: 4AK—1. 24 K—f. 12 K—f. 4 K —f. Htodetési dijak atAn fizetendők. *« H*Hjm»dévr yre hóra Telefon-számok: Szerkesztőség . 313 Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkesztő . lakása .... 338 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. A román Nemzeti Tanács Szátmárrnegye megszállásáról Még erre a hónapra várják a megszállást Szatmár, dec. 18. A szatmármegyei román Nemzeti Tanács ma Szatmáron ülést tartott, amelyen folytatták a román megszál­lás esetére szóló intézkedések megté­telét. Alkalmunk volt a román Nemzeti Tanács egyik vezető emberével be­szélni, aki a következőket mondotta előttünk: — Szátmárrnegye megszál­lása részünkről befejezett dolog. A megszállás január 1-ig feltét­lenül megtörténik. — A megszállásnak nincs annexioná- lis célja, a román csapatok csak rend­fenntartás céljából jönnek Szatmárra, mint az ántánt csapatok kiegészítő ré­szei. — Miben látják itt a rendet olyan mértékben veszélyeztetve, hogy az a meg­szállást szükségessé tenné ? — A vidéken több helyen tör­téntek zavargások, sok helyen állásá­nak elhagyására kényszeritették a jegy­zőt, ezeknek az* akcióknak a tovább­terjedését feltétlenül meg kell akadá­lyozni. — Szatmár városában azonbaryiem történt semmiféle rendzavarás és Így ilyen óvintézkedésekre nincs is szükség. Miért szánják meg hát mégis a várost is amely , még a romanlakía vidékek közé sem szá­mítható, mert az a csekély gör. katb. j vailásu lakos, amely köztünk él, nem ro mán érzésű. ! — Ismétlem, hogy Szatmár meg- 1 szállása nem nemzetiségi szempontból ; történik, ide nem okkupáló hadsereg jön. De a vármegye rendjének fenn­tartása, az erre vonatkozó intézkedé- ! sek megtétele Szatmárró), mint szék­helyről történik. Ebből a szempontból szükségünk van Szatmárra, mint a vármegye gócpontjára és mint vasúti csomópontra. A demarkácionális vonal úgy, mint a cseh-szlávok- nál, itt is a románlakta terüle­tekig fog történni.. — Mi történik megszállás esetére a közigazgatással? — A közigazgatás magyar kézen marad és helyükön marad­nak a magyar tisztviselők is. Mi csupán a románságot érdeklő és érintő ügyekben az intézkedések ellenőrzé­sére a .tisztviselők mellé népbiztosokat delegálunk. Ezeknek a kijelölése mai ülésünkön meg is történt. Eszerint a nagykárolyi alispáni hiva- j tál mellé kijelöltetett: Marchis Romulusz, j j főesperes; A nagykárolyi polgármester és a já­rási főszolgabíró mellé: dr. Papp Kornél ügyvéd; a szatmári tanfelügyelőséghez és a já­rási főszolgabirósághoz: dr. Barbul Illés ! Károly; Szatmár város polgármestere mellé : Savanyu János ügyvéd; a csengeri főszolgabíró mellé : Papp Gyula, csegöldí lelkész; a szinérvárGjai szblgabirósághoz : dr Kaba Tihamér ügyvéd ;; az erdődi szo]gabjr<}sághoz; dr. Mir- csa Ágoston ügyvéd; a nagysomkuti szolgabirósághoz: dr. 77- i bil János ügyvéd; az avasi járás szolgabiróságáhcz : Dro­gos Aurél vámfalusi lelkész ; Nagybánya város polgármestere mellé: j dr. Nyisztor Aurél ügyvéd. A mátészalkai ,és fehérgyarmati járá sokban nem lakik románság és igy az ot- j tani szolgabiróságck mellé nem delegálunk I népbiztosokat. Azonkiviil a román kormányzótanács­tól távirati utasítást kaptunk, hogy jelöl- j I jünk ki Sratmár vármegye egész területére, | valamint Ugocsa és Szabolcs vármegyék 1 nek románlakta részére élelmezési biztost. ; Erre a tisztségre a Nemzeti Tanács mai ülésén mindhárom vármegyére Barbul 1 Miklós, ok), gazdászt, nagybányai földbir- | tokost delegáltuk. Ezekről az intézkedésekről átiratban j értesítettük úgy a vármegye, ;int Szatmár város kormánybiztosait és a v rmegyealis- | pánját. Bizhatunk Wiisonban! Genf, dec. 18. Wilson nyilatkozatából kitűnik, hogy az Egyesült Államok elnöke nem engedi a diktatórikus békét. Ragaszkodik ahhoz, hogy a központi hatalmak képviselőit is meg­hívja a békelárgyalásokra, hogy vélemé­nyüket ők is szab-'don nyilvánithassák. A Newyork Herald megerősíti ezt az információt és hozzáteszi, hogy a központi hatalmak részvételének előfeltétele, hogy ez országokat ténylege, felelős és a nép áital választott kormányok képviseljék. Amerika követelni fogja, h .gy bizonyos túlzó köve teléseket ejtsenek ei. A megszálló csapatok operációi Bpest, dec. 18 A hadügyminiszter közli : A csehek megszállották Márkusfalvát, Késmárkot, és Ólublót, az előrenyomuló lengyelek pedig Podolint, a románok a Maros hidjánál állanak. A csehek nem szállják meg Kassát Bpest, dec. 18. A kormány megállapította, hogy a tegnap megjelent kassai hírről egy szó sem igaz. A hir a belügyminisztérium tudta nél­kül került a sajtóba. A csehek nagy ívben elkerülték Kassát és Eperjes felé vonulnak. A románok a demarkációs vonalon innen csak Kolozs­várt szállják meg A székely bakák fegyverrel akarják megvédeni a várost Budapest, dec. 18 Azon nyugtalanító hírekkel szemben, hogy a románok és a csehek az egész Magyarországot meg akarják szállani, Az Est arról értesül, hogy a román főparancs­nokságtól ilyen féle értesítés nem érkezett a magyar kormányhoz. Az ántánt főpa­rancsnokság rendelkezésére a demarkácio­nális vonalon innen csupán egyetlen várost fognak megszállani és pedig Kolozsvárt. Ezt az intézkedést a fegyverszüneti szerző­déssel magyarázzák, amely szerint az án­tánt csapatoknak joguk van minden stra­tégiailag fontos pontot megszállani. A ro­mánok nem mint hódítók vonulnak be Kolozsvárra, hanem, mint az ántánt sere­gek részei az időre, amig ántánt csapatok érkezhetnek Kolozsvárra. Budapest, dec. 18. A kolozsvári Nemzeti Tanács és Pop- Csicsó közötti tárgyalás eredményeképen huszonnégy órás fegvverszünetben állapod­tak meg. A magyar kormány kerülni akarja a háborút, viszont gondoskodni kell a fegyverszüneti szerződés megtartásáról. Vincze Sándor, a kolozsvári Nemzeti Ta­nács alelnöke kijelentette, hogy reméli, mi­kép sikerül megegyezni a románokkal, bár a székelyek nagyon el vannak kese­redve, különösen azért, hogy a románok Kolozsvárt megakarják szállani. Kolozs­várott több teljesen felszerelt székely aászióalj van, amelyek minden körülmények közt védeni akarják a várost. Reméli azon­ban, hogy a románok sem akarják a pol­gárháborút, mert ez borzadalmasabb volna a világháború minden rémségéinél. Ha azonban végletekig viszik a dolgot, olyan Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom