Szamos, 1918. december (50. évfolyam, 286-310. szám)
1918-12-07 / 291. szám
2914k szám. Egy épkézláb rendelet A Népszavában olvassuk, hogy Ma- iasits Géza munkaügyi miniszteri biztos, rendeletet adott ki a szénbányák és vas müvek munkásai, valamint a napszámosok munkábaállása ügyében Közli a rendeletet is, amely első pontjában elrendeli, hogy a szénbányák és vasmüvek összes munkásai annál az üzemnél, ahol utoljára alkalmazva voltak, vagy ha ez lehetetlen volna, bár melyik másnál azonnal jelentkezzenek. Második pontjában elrendeli, hogy minden foglalkozásban nem álló napszámos — a katonai szolgálatra kötelesek kivételével — a lakóhelyéhez legközelebb eső hatósági munkaközvetítő intézetnél jelentkezzék. A rendelet harmadik pontja azután igy szól: Utasítom az összes szakszervezeti munkaközvetítőket és a hatósági munkaközvetítőket, hogy további intézkedésig egyetlenegy munkást, aki legutoljára valamely szénbányánál vagy vasműnél volt alkalmazásban és egyetlenegy napszá mosmunkást es olyan szakképzetlen betanított munkást (gépmunkást), aki nem tud egy évi gyakorlatot fölmutatni, a mun - kanélküliek jegyzékére föl ne vegyenek és részükre állami munkanélküli segélyt ( ne fizessenek. Ezrei a rendelettel kapcsolatban kivá nunk egyet-má.'t elmondani. Mindenekelőtt azt: ime végre egy épkézláb rendelet Végre egy rendelet, amelynek nem csupán a szándéka, az iránya, a célja helyes, hanem amely a praktikus munkás okosságával, a ; gyakorlott szervező öntudatosságával olyan szankcióval is erősiti meg intézkedését : amely azt életrevalóvá, keresztülvihetővé és hasznossá is teszi. Ez nem ama rendeletek közül való, amelyek, bármily szép gondolt is rejtőzzék bennük, az élet szempont jából nem érik meg a tintát, papirost és nyomdafestéket. Ez a rendelet a munkás- \ és napszámoshiányt, amely országunk egész gazdasági életét katasztrófával fenyegeti, nem azzal kívánja megszüntetni, hogy a j magyar anyák köteleztetnek ezentúl éven- j ként kétszer szülni gyermekeket, hanem azzal, hogy ridegen megmondja hogy azon a cimen, hogy nem akarok dolgozni, nem kö I vetelhetek az államtól semmiféle segélyt. De nem is kapok. Megtiltja, hogy munka ■ nélküliség címén segélyt fizessenek ki olya- ’ noknak, akik nyilvánvalóan könnyűszerrel ? munkához juthatnak : mindössze, vagy régi munkaadóiknál, vagy a hatósági munkaköz ! vetítőknél kell jelentkezniük. Malasits miniszteri biztos rendelete j gazdasági és szociális szempontból egy- j aránt fontos Fontos gazdasági szempontból, mert a munkás- és napszamoshiány, amely tu lajdonképpen a dolgozni akarók számának ijesztő csökkenését jelenti, máris óriási károkat okozott az országnak ; de még nagyobb károsodás várható, ha nem sikerül ráfogni a munkára a henyélőket, akik a szabadságot úgy magyarázzák, hogy az ál Iámnak kötelessége őket minden ellenszolgáltatás nélkül eltartani. A szénbányákban es a va'müvekben teljes erővel kell felvenni a munkát, ha nem akarjuk azt, hogy vas- utaink megálljának, gyáraink becsukják kapuikat, százezrek és milliók életfentartási lehetősége megszűnjön. Az éhhalál, a döu- vész fekete angyalai nem válogatósak. Már a római költő megmondotta : „Pallida mors aequo pulsat pede pauperum libernas, re gumque turres “ A sápadt halál válogatás nélkül látogatja meg a szegények kunyhóit és a királyok palotáit. Ha a munkáskezeket nem sikerül mozgásra késztetni, az élelmezés, a szénellátás bajai, a közegészségügy leromlása mérhetetlen nyomort és szenvedést hoznak ez ország minden lakosára, akár kapitalista az, akár munkás. Mert bank jegyet enni, abból főzeléket készíteni a milliomos sem tud, de viszont a napszámos is hiába követel és kap 100 koronás nap számot, ha a hentesnél nem vehet húst, a péknél kenyerd, a kereskedőnél szenet, igaz ugyan, hogy ennek a jelenlegi, remél jük csak átmeneti gonosz állapotnak is van egy jó oldala. Ebből a krízisből megerősödve fog kikerülni a munka megbecsülése. Ámde erre elsősorban azoknak kell példá adniok. akik ezt a munkát megtestesítik. És itt kapcsolódik bele gondolatmenetünkbe a Malasits-rendelet szociális jelentősége. Lehetetlenség volt tovább eltűrni azt, hogy a dolgozni nem akarók valósággal dekiasszifikálják a dolgozó munkásokat; hogy azok legyenek a szánalomra méltóak, akik a munkájukkal keresik meg a maguk és a családjuk kenyerét, akik a munkájukkal tartják fenn az országot és az államot; hogy ezek legyenek a dolgos méhek, akiknek keresetéből az állam aztán eltartja a heréket, a kocsmázókat, a szájaskodókat, minden emberi rend felforgatóit. Akinek nem jut munk.i, azon segítsen teljes erővel az állam mindaddig, amíg nem tudja munkakészségét kielégíteni. De aki nem akar dolgozni, akár a városban. akár a falun, annak pusztulni kell, arra csapjon le minden erejével a kormány hatalom, amely elvállalta a haza sorsáért való felelősséget. Küldöttségünk a lövő héten indul Párisba Budapest, dec. ö Az előzetes békekonferencia december 12-én kezdődik Versaillesben, amelyen a központi hatalmak képviselőinek részvételi joguk nincsen. Hogy az ántántot előzőleg tájékoztassuk a magyarországi helyzetről, Károlyi miniszterelnök a jövő héten hétfőn, vagy kedden elindul Párisba. Eleinte úgy volt, hogy csak jászi és Diener-Dénes kisérik el, a Károlyi-párt határozott kívánságára azonban elhatározták, hogy a miniszterelnökkel megy még Lo- vászy és több más függetlenségi politikus is. Székely köztársaság Budapest, dec. 6 A székely Nemzeti Tanács küldöttsége, amely Pestre érkezett, a kormánynak memorandumot nyújtott át, hogy amennyiben a kormány nem tudja biztosítani Erdélynek Magyarország impériuma alatt való megmaradását, kikiáltja az önálló Székely köztársaságot. A legközelebbi napokban teljes hatalommal felruházott székely kormánybiztost nevez ki a kormány, aki azonnal leutazik a székely vármegyékbe és megkezdi a székely köztársaság megszervezését. Hir szerint a kormány elfogadta a székely Nemzeti Tanács ultimátumát. A románok átlépték a demarkációs vonalat Bpest, dec. 6. A hadügyminisztérium fajtó osztálya közli: Egy román járőr átlépte a demarkációsvonalat és bevonult Mezhánra. Besz tercét ötször, román megszállotta. A szerb demarkációs vonal Kaposvár, dec. 6 A Szigetvárt megszálló szerb csapatok parancsnoksága és a somogymegyei Nemzetőrség parancsnoka, Biederman báró között megállapodás történt a demarkácioná; lis vonalat illetően, mely Kadarus, Labock i és Paraj mellett huzódiic el. A szerb parancsnok kijelentette Biederman előtt, hogy i neki kell végrehajtania az ántánt rendelkezéseit a demarkácionalis vonal megállapítását j.Jetőleg Külföldi vélemények Magyarország sorsáról-Budapest, dec. 6. Az Est tudósítója jelenti Géniből: Különböző helyekről szerzett értesü- I léseim mutatják, hogy Magyarország ügye I az ántánt legtöbb tényezőjénél elveszettnek Lapunk mai száma 4 oldal.
