Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-24 / 280. szám

(1918. november 24., 280. szám.) SZAMOS 5. oldal Hát ha éppen köztársasági elnök nem is lesz a szatmári reformátusok nagy pap jából, annyi mégis bizonyos, hogy amint legközelebb egy fizetéstelen elnöki állás lesz valahol Szatmáron üresedésben, az Bélteky Lajosra fog várni. És ha lenne Szatmáron Bélteky La jósnak ellensége, rosszakarója, vagy irigye, aki vitatni merné, hogy a Nemzeti Tanács elnöksége nincs elég jó kezekben nála, azt legalaposabban azzal lehetne lefőzni és el­hallgattatni, hogy — ajánljon hát Szatmá- ron erre megfelelőbbet, munkára készebbet, az ügyek szeretetével teljesebb embert, ha tud. Jt rendőrség szervez* kedése Rendőr Tanácsot alakítanak — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 23. A helybeli rendőrség tegnap este 8 órakor a városháza kis tanácstermében ér­tekezletet tartott, amelyen résztvetlek a helyi Nemzeti Tanács részéről Bélteky Lajos el­nök, Tanódy Endre, Thurner Albert, irányi Kamill tagok, valamint a radikális és szociálista pártok kiküldöttei is. Bár az előkészítő bizottság úgy határozod, hogy a mai gyűlés csak előkészítése legyen a köz­gyűlésnek és igy a rendőrlegerrység ne a mai, hanem a később összehívandó alakuló közgyűlésre hivassék csak meg. Ennek da­cára az újonnan felvett rendőrlegénység teljes szolgálati felszereléssel gyülekezett a tanácsiéi em előtti folyosón és amikor a j rendőrlegénység ilyen alakban való megje- j lenése és a régi legénység teljes mellőzése j ellen kifogás emeltetett, akkor a szintén í jelenlevő főkapitány harsány hangon kiki- j áltotta : „Itt még én parancsolok s párán- j csolom, hogy jöjjenek be !“ Miulán a le- \ génység parancsszóra a gyülésterembe be­vonult, dr. Ambrózy József szóvátette, hogy j ilyen körülmények között az értekezlet ha- lasztassék el és adassék mód a régi le | génységnek is a megjelenésre. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Bélteky Lajos is, mig j Hajdú Károly tb. főkapitány feleslegesnek tartja az egész szervezkedést. Dr. Tanódy Endre kijelenti, hogy el­vileg nem hive annak a fegyelem szem­pontjából, miszerint a legénység a tiszti­karral együttesen ülésezzék, illetve ezen az előértekezieten résztvegyen, azonban ha már a főkapitány nem tartja a legénység gyülésezését aggályosnak, sőt azokat a gyűlésre felvezényelte, az értekezlet meg­tartását javasolja. Ozory István főkapitány kifogásolja, hogy az előkészítő mozgalomról nem érte- sittetett, mire Bélteky Lajos rám tatott arra, hogy a katonatanács előkészítői sem von­ták be az előmunkálatokba legfőbb parancs­nokukat és ez az eljárás még sem keltett megütközést. Maruska János szóváteszi, hogy az értekezlet céljával a megjelentek nincsenek tisztában, miért is vázolja, hogy tulajdon- képeni cél „semmit rólunk nélkülünk elve“ alapján a szolgálati pragmatika megterem­tése, hogy ennek alapján minden egyesnek alkalom adassék arra, hogy a rendőrség személyi ügyei az alakítandó rendőrtanács utján terjesztessenek a felettes hatóság elé, célja továbbá a szervezkedésnek a rendőr­tisztikar régi tagjait az uj szervezési sza­bályrendelet által ért sérelmek orvoslása, a küszöbön levő választások elhalasztása, nehogy a betöltendő állások idegenek pré dájára essenek, végre a rendőrség anyagi helyzetének javítása. Mezey Béla felolvassa az előkészítő- bizottság által szerkesztett 12 pontot a fenn­I álló s azonnal orvoslást igénylő sérelmek ' megszüntetésére vonatkozólag. A 12 pontot egész terjedelmében közöljük: a legmesszebbmenőleg kívánják a rendőrség fegyelmének helyreállítását és fenntartását; igazságos elbánást az összes tiszt­viselők és alkalmazottakkal szemben; követelik a kegyrendszer eltörlését; kívánják a rendőrségnek a felesleges * munkáktól való mentesítését. Feleslegesnek tartják az u. n. dohányjegy-ügyosztály fenntartását s ennek megszüntetését első­sorban követelik; kívánják a nem létező rendőrségi címek és rangjelzések megszüntetését; sürgetik a fegyelmi ügyek haladék­talan befejezését; kivánják, hogy a főkapitány-helyettes a rendőrség létszámán belül álló személy legyen; óvást emelnek az ellen, hogy a rendőr-altiszti állások nagy része idege­nekkel töltessék be ; kivánják a rendőrlegénység oktatá­sának haladéktalan megkezdésit s erre egy alkalmas oktatótiszt kijelölését; kivánják a napidijasok helyzetének haladéktalan javítását; kivánják a már hivatalban levő tiszt­viselők címének és- rangjelzésének meg­hagyását ; kivánják a rendörtisztviselők és őr- személyzet illetményeinek a nemzetőri napidijakkal való kiegészítését. Bélteky Lajos kijelenti, hogy választá­sokról szó sem lehet, mert a mai virilista census alapján összeült törvényhatósági bizottság híveit nem helyezheti el az uj rend­szer részére, különben a Nemzeti Tanács is hasonló álláspontra helyezkedett. Egyéb­iránt a Nemzeti Tanács a mozgalmat jóaka- ratulag pártolja. Az értekezlet a szervezkedés szüksé­gességét egyhangúlag kimondta és az ügyek további előkészítését, különösen az ügyrend kidolgozását egy 10 tagú bizottságra ruházta. A bizottság tagjai: dr. Ambrózy József, dr. Nagy József, dr. Szarukán Zoltán, Mezey Béla, Bartha Károly, Nyisztor Antal, Propper Vilmosné, Hajdú Károly, Bélteky Menyhért és Grád László. S szociíldcookFita-páPt fel­hívása az ohtató munhásofthoz. I Szatmár, nov. 23. Uj élet, uj korszak küszöbén állunk, vagyis ott, hol a teremtő, alkotó munka, a jogrend, az egyén s benne az emberi mél­tóság megbecsülése hivatott érvényesülni. Az ember megszűnt eszköz, illetve „anyag“ lenni. A felszabadult ember nem ; akarja tovább tűrni áldozati bárány módjára, : megadással a nélkülözést, a bántalmakat s : a kizsákmányolást. Az ember emberré akar lenni! De hogy azzá lehessen, erre nevelni j kell. Ez a magasztos munka az oktató mun- j kások feladata lesz, de uj nevelési mód- i szerrel. Ezt akarjuk jelen felhivásunkban kör- j vonalazni. A gyermek a népköztársaság kedvence í és védelme. Benne a jövendőbeli szabad i állampolgárt kell tekinteni, azért öt meg­illető a legmesszebbmenő kímélet és meg­becsülés, mert csakis igy válik önérzetes, Öntudatos emberré. De aki ilyesmire akarja nevelni ember- j társát, előbb magának kell önérzetessé lennie, vagyis követelnie kell azt, hogy az emberi méltóságot legelőször is ő benne becsüljék meg. Az oktató munkásságnak előbb önmagát kell felszabadítania. Kérjük és figyelmeztetjük tehát a taní­tóságot, hogy szakítva a múlttal, ne legyen többé eszköz egy olyan hatalmi osztály kezében, mely az emberiségre csak romlást hozott, hanem legyen a szó legszorosabb értelmében „néptanító.“ Legyen a vezetésük alatt álló iskola ezentúl ne a háborúra uszító, hanem a bé­kére nevelő intézmény. Ne engedjék megtelni a gyermek ár­tatlan s fogékony lelkét felekezeti, faji és nemzeti gyülölséggel, hanem ehelyett neme­sítsék meg azt emberszeretettel s a Wilson- féle tanokkal. Követendő mintaképül ezentúl ne a történelem henteslegényeit állítsák a gyermek lelki szemei elé, hanem a produktiv munka kimagasló Edisonjait. Ne adjanak többé a gyermek kezébe kardot és puskát, hanem inkább jogot és | kalapácsot. Tanitsák ezentúl a gyermeket munka­szeretetre, a munka megbecsülésére s főleg a józan és mértékletes életmódra s akkor, ha mindezeket teljesíteni fogják, méltók lesznek a „néptanító“ megtisztelő névre. A nép ismerni fogja kötelességét az ő „néptanítóival“ szemben. A „nép tanítói“ számíthatnak a nép hálájára és védelmére. Úgy legyen! A pártvezetőség. Kormánybiztost kér a Nemzeti Tanács. A helyi Nemzeti Tandes ülése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 23. A Nemzeti Tanács helyi szervezete ma délután tartott nagy gyűlésében Bélteky Lajos elnök előterjesztette azt az indítványt, hogy a Nemzeti Tanács kérje a népkor­mánytól kormánybiztos kinevezését és ezzel egyidejűleg azt is, hogy az egész vármegyére egy kormánybiztos neveztessék ki s a vár­megye székhelye a tényleges viszonyoknak megfelelően Szatmárra helyeztessék át. Dr. Tanódy Endre nem tartja idő­szerűnek e két kérdés összekapcsolását s utal a vármegyében élő románok érzékeny­ségére s a kormánynak a nemzetiségi kér­désben elfoglalt álláspontjára, amelynek folytán a két kérdés összekapcsolása és az egész vármegye területére egy magyar kor­mánybiztosnak a kinevezése esetleg akadá­lyokat gördítene a nemzetiségekkel való kibékülés elé. Papp Aurél nem tartja szükségesnek a kormánybiztos kinevezését s sokkal fon­tosabbnak tekinti a népnek kenyérrel és ruhával való ellátását. Zoltán Imre, Ozory István és Tanódy Endre ismételt felszólalása után a Nemzeti Tanács plénuma határozatilag kimondja, hogy táviratilag fogja kérni a Nemzeti Ta­nács intézkedését oly irányban, hogy Szatmár városába sürgősen neveztessék ki egy kor­mánybiztos, egyben felkéri a Nemzeti Taná­csot, hogy amiután az idők Szatmári tették meg a vármegye székhelyévé, ez az állapot közigazgatásilag is ismertessék el a nép­kormány részéröl. A gyűlés második tárgya a helyi Katona Tanács válságának a megvitatása volt. Boromissza Tibor, majd Papp Aurél százados bejelenti, hogy a Katona-Tanács vezetősége azon vádak és gyanúsítások kö­vetkeztében, amely őket a város társadal­mának egyes felelőtlen tagjai részéről érték, a Katona-Tanács tegnapi ülésén lemondott. Kijelenti, hogy a Katona-Tanács vezetősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom