Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)
1918-11-24 / 280. szám
280-ik szám. Ötvenedik évfolyam. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon W fillér. BEFIZETÉS HELYBEN és VIDÉKEN: évre 48 K —t . 24 K—( m 12K—f- kórs 4K--f. ttMetéai tűink fizetendők. SZERKESZTŐSIG és KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca A. Telefon-számok: Szerkesztőség . Xü Kiítdohlvatal . . 4M Fel. szerkesztő lakása .... 3MB SZATMAR-NÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Hol a vármegye központja? A forradalmi idők súlyos és őszire lén megnyilatkozó eseményei frappán- sul és megcáfolhatatlanul megadták erre a kérdésre a feleletet. Amin évtizedeken keresztül folyt a meddő vita, aminek igazát mindenkor elnyomta a Károlyi grófi család hatalmas befolyása: azt most eldöntötték az események, amelyeket nem lehetett klikkekkel irányítani, amelyekkel szemben tehetetlen volt a grófi családnak kétségtelenül nagy, de a mostani idők tőzsdéjén parin alul jegyzett tekintélye és ahol ime csődött mondott az Érendrédről kiinduló kijárások kipróbált szívóssága is. Szatmár vármegye földjét, mint az egész magyar földet, hatalmasan megrázkódtatták a forradalom eseményei. A községek nem bírtak a maguk lábán megállani az idők nagy viharában és segítségre szorultak. És a megszorult embereket természetes ösztönük egyszer sem vitte Nagykároly felé, ahol a vármegye atyái székelnek és nem kísérelték meg azt sem, hogy Fehérgyarmatot keressék fel bajaikban, ahova a vármegye jelenlegi főispánja hirtelen, de annál tartósabb időre helyezte át székhelyét. Ahol baj volt a vármegyében, ahol segítség, tanács, útbaigazítás kellett, oda Szatmárról kérték és vitték azt. Mintha Nagykároly nem is tartoznék a vármegyéhez, mintha a vármegye községeit nem is kényszerítené semmiféle nexus a poros, sáros faluhoz, úgy jöttek minden bajukban a vidékiek Szatmárra, ahonnan nem is mentek el üres kézzel. A forradalom két hete halomra döntötte az összes erőszakolt és légből kapott érveket, amelyeket mindenkor felhoztak a székhely kérdésben Nagykároly mellett és amelyek csak gyönge palástolói voltak Nagykároly egyetlen erősségének: a Károlyi grófok kastélyának. A tények kétségtelenül megmutatták, hogy a vármegye központja: Szatmár. Ez ellen nincs érv. Ennek az igazságát nem lehet csürni-csavarni. És ha ez igaz, — amit most már nem lehet kétségbevonni — akkor Szatmár városának joga is van ahhoz, hogy ez az igazság a praxisban is érvényesüljön. j Gróf Károlyi Mihály csak a múlt napokban adta tanujelét annak, hogy kormányzata alatt nem érvényesül a familiáris politika: megakadályozta azt, hogy gr. Károlyi József kormánybiztos legyen. Alkalomadtán, amikor az események megengedik, fel kell hívni a figyelmét arra az igazságtalanságra is, amely a legkétségtelenebb familiáris politika alapján, jogtalanul Nagykárolyban tartja a várni . ic • ékíu ! ét s oda kényszeríti azt a lágy leuhcici, amelynek a grófi faluval semmiféle nexusa nincs. Az ántánt nem kötötte le magát a cseheknek Budapest, november 23. A külföldről bizalmas információk érkeznek, amelyek szerint az ántánt nem kötötte le magát a cseheknek. A versaillesi haditanács semmiféle olyan kötelező ígéreteket nem tett nekik, amely Magyarország tótlakta vidékeit Cseh- ! országhoz csatolják. A délmagyarországi területekről is a békekonferencia dönt I A népkormány kiáltványa j Magyarország nemzetiségeihez . v • ' Bpest, nov. 23. A népköztársaság minden nem ma gyárul beszélő népének : németeknek, románoknak, ruthéneknek és szerbeknek! A nagyháboru rosszul végződött azokra, akik megkezdették. A 'királyok elpusztultak, az urak legyengültek és isten úgy akarta, győzött az, aki legtöbbet szenvedett: a nép. Ma már nincsen király, aki saját hatalmáért halálba küldene tízezreket idegen országba. Az urak hatalma is megdőlt, akik olcsó bérért sok nehéz munkát követeltek tőletek s nem adtak nektek földet még drága pénzért sem. Ez ezentúl másképp lesz. A nagy háború után jött az igazságos forradalom, elküldték a királyokat, helyettük a szabad nép által választott népkormány intézte az ország sorsát. Testvéreink ! Azért kérünk segítsétek a kormányt minden munkájában, meri a megértés és összetartás a mi fegyverünk. A múltban nem vesztettetek volna annyit, ha ahelyett, hogy falu falu ellen acsarko dik, összefogott volna a nép közös ellenségünk ellen. Jól tudjuk, hogy Magyarországon a nem magyarul beszélő népek többet szenvedlek, mint a magyarok, mert nem értettétek az urak nyelvét s igy köny- nyebb volt benneteket becsapni, kijátszani. De ne higyjétek, hogy a magyar nép sorsa sokkal jobb voll, mint a tiétek A magyar nép sok milliója veletek szenvedtek. A királyok s urak egymás ellen ingereltek benneteket. Azt mondták, hogy üsd az oláht, német üsd a magyart, hogy egymást üssétek, ne dolgozhassatok. De ideje, hogy ennek vége legyen ! Tartsatok össze, testvéreink, mert régi el- enségeink lesben állnak. Ha szétszakadtok, ők uj erőt kapnak és még visszajönnek a nyakunkra. A nép akaratát a kormány úgy akarja megvizsgálni, ahogy Amerikában Wilson ; fari is, a." Minden nép a maga területén maga határozzon a fölött, hogy milyen nyelven akar tanulni. Azért ad a népköztársaság kormánya minden férfinak és nőnek vá- j lasztójogot, hogy beleszóljon mindenki az ország és község dolgába. Asszonyok! Ezentúl ti is beleszólhattok abba: akartok-e háborút, lábnélküli j apákat, vak férjeket és lemetetlen, halott I fiukat idegen országban? Emberek! Ez a Wilson önrendelkezési ! joga. Emberek! A szabad népköztársaság í igy szól hozzátok: Magyarországon minden földműves | olyan földterületet kap, amelyet családjával ! együtt megművelni képes, amelyből meg- I élhet. Magyarországon ezentúl jó iskolák ; lesznek, amelyek a népet megtanítják a föl - ! det jól megművelni. Ha majd azt látjátok, hogy nem vál- | toltuk be Ígéretünket, akkor még mindig ráértek elszakadni tőlünk, semmiféle erőszakot nem teszünk veletek szemben. D tudjatok meg, hogy a földműves embernek, munkás embernek sohasem használt a felforgatás, mert a földművesnek az kel!, hogy legyen érkezése és képessége a földjét idejében megművelni. Ha mi szétszakadunk és Magyarország földarabolódik, elvesztitek régi piacotokat és régi vevőiteket,, mert a folyók és vasutak, amelyeken szállították portékáitokat, Magyaror>zág közepe felé sietnek. Egy nyelvű fajtestvereitekíől néhol magas és terméketlen hegyek és széles folyók választanak el benneteket, míg a Magyarortszág területén élő szabad nép- köztársaságban minden megvan, ami az emberek boldogságát szolgálja. De ha az ország sok felé szakad, I ákkor a hegylakóknak nem lesz gabonájuk, az alföldön megállnak a gyárak, mert nem lesz szenük. Ahol fa van, ott nem lesz rét, , ahol rét van, ott nem lesz erdő. Az egész i nyomorgó nép nyakára visszajönnek a ' régi urak. tápunk mai száma 8 oldal.
