Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-23 / 279. szám

Katonák! A háborúnak vége. Vége a har­coknak és szenvedéseknek. A halál őrjöngése elhallgat, kezdődik az élet munkája. Hazatér mindenki. De nem azért, hogy öljön, dúljon és fosztogasson, hanem hogy dolgozzék és őrizze a “rendet. Békesség, rend, nyugalom. Erre van most szükségünk. Ha ezt elérjük, megmenekül a hazánk, ha ez felbom­lik, elvész minden s elveszünk ma­gunk is. Mindenki tegyen meg mindent, ami módjában van, hogy visszatérjen az országba a rend s kezdődhessék a munka. Mindenkinek jut munka és min­denkinek jut kenyér. Ennek biztosítá­sára megtörtént már minden intézkedés. A hazatérő katonák lépjenek be a nemzeti őrseregbe, vagy jelentkez­zenek munkára a községi elöljáróság­nál. Azonnal kapnak munkát és jó keresetet. Katonák! A népkormány földhöz fogja jut­tatni a földmives népet. Kisbirtokokat fog csinálni s azokat méltányos árban és hosszú törlesztésre fogja eladni a földmiveseknek és földmivelési mun­kásoknak. A jövő évben már megkezdődik az uj kisbirtokok eladása. Már most összeírjuk azokat, akik venni óhajtanak. A kisbirtokok szétosztásánál el­sőbbségük lesz azoknak a földmive- lőknek, akik a hosszú katonai szolgá­lat után most a nemzeti őrseregbe lép­nek, vagy hazatértük után azonnal munkára jelentkeznek s munkába állnak. Akik pedig békés hazatérés he­lyett rabolnak, fosztogatnak s a rendet és nyugalmat zavarják, s akik nem tudják igazolni, hogy a katonaságtól szabályszerűen bocsátották el őket, azok a szétosztásból ki lesznek zárva s nem fognak földet kapni. Uralkodjék az ország népe ön­magán, győzze le háborgó indulatait, fékezze meg mindenütt a rendzavarást, akkor megmenekül az ország s bol­dogabb jövő következhetik ránk. Budapest, 1918 november 7-én. ■# Búza Barna földmivelési miniszter. Habsburg Károly merénylete Magyarország integritása ellen. Budapest, nov. 22. A tegnapi minisztertanácson Bállá Aladár követ jelentést tett a horvát­országi helyzetről s előadta, hogy Horvátország önállóságának proklamálása előtt Habsburg Károly Bécsben a nála járt horvát politikusoknak kijelentette, hogy vegyenek el Magyarországból annyit, amennyit csak akarnak, csak maradjanak meg a horvátok a Habsburgok jogara alatt. A kormánynak értesülése van arról, hogy Habsburg Károly a cseheknek hasonló kijelentést tett. A francia körök hangulata Magyar* országgal szemben kedvező A románok és a szerbek Magyarországra való igényeit ellenzik — Csupán 3*4 tót vármegye átadásáról lehet szó Zürich, nov. 22. ­A Parisból érkezett információk sze­dni a francia politikai körök hangulata | Magyarországgal szemben kedvező. Az í ántánt csak Olaszországgá! szemben kö- j tötte le magái a területi engedmények le- j kintetében. i Fiume teljes autonómiát kap és nem- j zetközivé leszik. A cseh szlovákokká! szerh- I ben az ánláut magalarL sa n2gyon barát­ságos, de igényeiknek nem szabad az ántánt cirkuiásait zavarniok. A háború fo­lyamán az ántánt meggyőződhetett arról, hogy a magyarságban erős hajlandóság van az ántánt rendszerébe beilleszkedni, ha azonban az ántánt Magyarországot prédául dobná oda csatlósainak, a magyaroknak még mindig maradna elég erejük, hogy mint elégedetlen anarchista elem örökké veszélye?tessék a békét. Ennélfogva az \ ántánt politikai érdeke parancsolja, hogy a magyarokat ne kergessék kétségbeesésbe. Talán csak annyit fognak követelni, hogy három-négy felsömagyarországi tót várme- géről mondjanak le, azonban az eddigi dispozíciók szerint Erdélyt nem fogják ki­szolgáltatni a románoknak. A románok • esszarábia, Bukovina átengedésével többet kapnak, mint amennyit remélhettek s az , ántánt nem hajlandó magát a román impe­rialisták kalandos terveivel azonosítani. Szerbiát ki fogják elégíteni Bosznia- I Hercegovinával, de szó sincs arról, hogy Délmagyarországot Jugoszláviához csatolják. Alapos kilátás van arra, hogy a nem­zetiségek elszakadási tendenciáját teljesen meghiúsítják. A francia kormány már Andrássyval is akart tár* gyalni ‘ Budapest, nov. 22. Közvetlenül Andrássy külügyminisz­ter lemondása előtt a francia kormánykörök­ből válaszjegyzék érkezett Andrássyhoz, amelyben arra kértek választ, hogy milyen területi és gazdasági áldozatokat hozna a monarchia, ha az ántánt hajlandó volna a monarchiával béketárgyalás kát kezdeni. A felhívás igen barátságos hangú volt. A ki­rály azt kívánta, hogy Andrássy maradjon meg hivatalában és válaszoljon a jegyzékre, Andrássy azonban kijelentette, hogy miután Magyarország elszakadt Ausztriától, el­hagyja a külügyminisztériumot. A jegyzék ennek folytán válasz nélkül maradt. Az esetről tudomása-van Károlyinak is. A csehek /garázdálkodása Magyarországon Bpest, nov. 22. Szmrecsányi György volt pozsonyi kormánybiztos ma felkereste Károlyi mi­niszterelnököt és arról értesítette, hogy .a csehek Mednyánszky László Trencsénme- gyei főispánt, családját és Rudnay István alispánt magukkal hurcolták túszokként Prágába. Eljárásukat azzal indokolják, hogy ők voltak az okai annak, hogy a magyar köztársasági csapatok megtámadták a cseheket. Bpest, nov. 22. A hadügyminisztérium sajtóosztálya .közli, hogy a csehek újonnan érkezett csa­patai zeneszóval bevonultak Trencsénbe és Malackára s most tovább nybmulnak elő Pöstyén ellen. A Zsolnáról kivert csehek ismét Zsolna felé közelednek. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom