Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-20 / 276. szám

(1918. november 20., 276. szám.) SZAMOS I. oldal birtokok eladása már a jövő évben megkezdődik, de már most, ebben az évben összeírjuk azokat, akik venni óhajtanak. Őszintén megmondom, hogy a kisbírtokok szétosztásánál elsőbbsé­gük lesz azoknak a földművelőknek, akik a hosszú katonai szolgálat után a nemzeti őrseregbe lépnek be, vagy leszerelésük után azonnal munkára jelentkeznek és munkába állanak. Azok azonban, akik a békés munka helyett a rendet és nyugalmat zavarják, rabol­nak és fosztogatnak és akik szabály­szerű írással nem tudják igazolni, hogy a katonai szolgálatból szabályszerűen bocsáttattak el, azok a szétosztásból kizáratnak és nem fognak földet kapni. A miniszter ur elmondotta még, hogy ezekre a fontos .körülményekre külön hirdetményben is figyelmessé teszi az ország gazdaközönségét és gondoskodni fog arról, hogy e hirdet­mények mindenütt kifüggesztessenek és azokból megtudják az emberek, kinek lesz jussa ahhoz, hogy az államtól földet kapjon. Mi lesz a drágasággal? (Nyílt levél a Nemzeti Tanácshoz.) Szatmár, nov. 19. A háborúnak állítólag vége. Az óhaj­tott békét igen sokan azért is váriák, hogy a tűrhetetlen uzsora és drágaság egyszer csak véget érjen. De mit látu'nk? Hiába hangoztatjuk, még pedig sűrűn, a Ug-zebb szociális jelszavakat, az uzsora tovább folyik, az nem vesz tudomást se testvéri ségről, se emberlársi szeretetről. Ezen undok kapzsiság ellen nem látni eszélyes, gyors és erélyes intézkedést. Történnek ár­megállapítások, de azok végrehajtásáról gondoskodás alig történik. Ugyanezen okból nyilt kérdést intézek a Nemzeti Tanácshoz, hogy: 1. Helyesnek tartja e, hogy a drága­ság elleni küzdelem minden éidekcsoport ellen válogatás nélkül, haladéktalanul fel­vétessék ? 2. Helyesnek tartja-e, hogy a helyi árvizsgáló bizottság munkájának sürgíssége kimondassák? 3 Helyesnek tartja, hogy a drágaság elleni mozgalom erélyesebb végrehajtására, országos kormánybiztosok alakjában, a népkormány felhivassék. 4. Milyen intézkedést óhajt tenni a Nemzeti Tanács, hogy az országos és helyi ; ármegállapítások gyakorlatilag is betartas­sanak, ezeken kívül milyen intézkedéseket tartana célszerűnek a drágaság enyhítésére? Bízom benne s velem együtt minden jobbérzésü polgártárs, hogy a jelenlegi helyzet meg fog javulni. Megértő jóakarat- ' tál értse meg mindenki, hogy a jelen hely I zet tarthatatlan. A ki nem akarja btláni s nem adja be a derekát, annak nincs helye a szociális köztársaságban Grieli Kálmán dr. állami fő vegyész. Habsburg József nem magyarosítja j a nevét. Budapeltről jelenti tudósítónk : Félhivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy Habsburg Lotharingiai József nevét Alcsu tira magyarositja. Felhívás a rokkantakhoz. Felkérem a Szatmár városban tartózkodó rokkan kát, hogy megélhetésük biztosítása feltételeinek megbeszélése céljából 1918 nőve nber .hó 21 én, csütörtök délután 5 órakor a város háza közgyűlési termében megtartandó ér­tekezleten megjelenni sziveskedjenek Hadi­gondozó hivatal. Tepertő János a büntetését követeli A nyirábrányi fosztogatás epizódja — A Szamos eredeti tudósítása — Szatmár, nov. 19. A minap megírta a Szamos, hogy Nyirábrányban a lakosság hatalmas zavar gást, fosztogatást rendezett, amelynek a nyirábrányi vasúti állomáson átutazó és Szatmár megyébe kirenddt cionista kar­hatalmi osztag vetett véget. A zavargók közül 19 egyént behoztak Szatmárra, itt átadták őket az ügyészségnek, ahonnan viszont áikisériék őket az illetékes nyír - egyházai törvényszékhez A napokban aztán a katonai rendőr- s gén dr. Balázs József hadnagy előtt meg­jelenik egy magyar és illedelmesen bemu­tatkozik, hogy ő Tepertő János Nyiráb- rányból és elmondja, hogy ő is részt vett a nyirábrányi fosztogatásban de öt nem fogták el. Azóla őt bántja a lelkiismeret és szrgyeli a falujában megmaradni. Elmondja, hogy a fosztogatásra az vitte rá, hogy a községi biró kidoboltatla a faluban, hogy szabadság van, szabad a rablás De ő be­csületes magyar ember, aki sohasem nyúlt a máséhoz és ha igy megfeledkezett ma­gáról, hát azért jött, hogy adjaK ki az ő büntetését, a fosztogatás során két zsák lisztet vitt el, de azt már vissza is adta a tulajdonosnak. Balázs hadnagy az ügyészséghez uta­sította Tepertő Jánost, aki azonban csak­hamar visszatért onnan azzal, hogy nem akarják megbüntetni, hanem Nyíregyházára utasították a többiek után. Kéri tehát a hadnagy urat: adjon mellé egy szuronyos katonái, aki elkísérje őt Nyíregyházára, mert ő cs3k akkor me­het vissza felemelt fővel a falujába, ha el­mondhatja, hogy megkapta a büntetését. Balázs hadnagy nem adott szuronyos katonát a magáról megfeledkerett ember mellé hanem kiállítóit részére egy útlevelet Nyíregyházra. Tepertő János elégedetlenül távozott és fejcsóválva dörmögte, hogy el kell veszni a világnak, mert a szegény enfber nem találja meg az igazat. ff ff B Off ff ff Z> B ES ff ff *»' ff A ff ff ff ff B ff ffiff I ffi ff ts a ff SS m ■ ff B Bl ff I HÍREK m m m « 93 ff n ■ iia&aj£j Üdvözlet a falumnak Ebben a fergeteges, súlyos időkben — belátom — nem sok helye van a Urá­nak. Mindenütt azt halljuk, azt látjuk, hogy a tettek ideje van és a Szamos alig győz beszámolni a tettekről, amelyeket imitt-amott elkövetnek. Ám mégis engedtessék meg nekem némi alanyiság, hiszen a vér nem válha- tik vízzé, ha éppen ezekben az időkben üdvözletét intek a szülőfalum felé. A vidékről — sajnos, különösen a magyar vidékről - sürjen jönnek hírek, amelyek aggodalmat keltenek az emberek lelkében, de különös rettegéssel töltik el annak a szivét, aki valamelyik községben érdekelve van. Valljuk be és szégyelljük: nem ok nélkül. Ezek az izgalmak ülték meg az események gyors zuhatagában felajzott idegeimet, amikor arra gondoltam, hogy a közeli Mikolában van. a szülőházam, amelyen — ha ugyan elfér még rajta egy betáblázás a sok előző után — az „Itt született“ kezdetű tábla is hivatva lesz díszelegni. , Itt kezeli, lajstromozza, nyilvántartja egy nagy praxisu bankigazgatót niegszé­j gyenitő szaktudással — de megfelelő tárca ; nélkül — a mikolai malomban édes atyám, az öreg Dénes Jöttek a hírek, hogy Károly királyt felmondás nélkül elbocsájtották állásából, j gr. Károlyi Mihály Belgródban járt, a | Szatmári Újság megszűnt és igy tovább, de lelkem mélyén ott ült az aggodalmas­kodó kérdés . mi történik Mikolában ? És bár Mikola szine-java fiatal- ! sága az első perctől kezdve a fronton { küzdött, sokan vissza sem tértek onnan. j van, aki többször sebesült, van aki Orosz­országban járt, ahol véresen virágzott a ! bolsevikizmus, a hazatértek szépen, csend­ben elfoglalták a helyüket a békés életben és értelmes, józan, igazi magyar módra, a nagy időkhöz méltóan várják a jogokat, helyzetük javulását, amit a forradalom bizton meghoz számukra és nem igyeke­zett senki ezeknek a jogoknak önhatalmi- lag elébe vágni. Renitencia mindössze annyi történt az is a malom szigorú rendjében, hogy harcteret járt Ilonczai Jóska, gyermekkori lovasdi-játszótársam előbb öntött a ma­lom garatjára, semmint a sor reá került volna. Az őröltetök respektálták a derék Jóskát s mivelhogy a „téns ur“ is eltekin­tett a rendzavarástól. nem lett nagyobb a baj. No meg még egy kis összeütközés történt. Egyik közeli község lakosai közül néhányon, akik nem viselkedtek méltóan a nagy időkhöz, megfordultak Mikolában, amelynek amazok viselkedésén felháboro­dott népe kegyetlenül lehordta őket, mond­ván, hogy: szégyeljétek ki a szemeteket a fejetekből, gyalázatot hoztatok a magyar névre. Mikolában otthon van a jegyző és békességben él az ö népével, a tiszteletes urat áhítattal hallgatják a templomban vasárnap és büszkék arra, hogy sem ők, sem a szárazberkiek, sem pedig az egriek nem szennyezték be a kezüket azzal, hogy a máséhoz nyúljanak. Ezért engedtessék meg nekem, hogy ma. szerdán a heti vásár közepén, az egybegyült vidék előtt kijelentsem, hogy mérhetetlenül büszke vagyok a falumra. Hl A törvényszék eskütétele. A szat­mári törvényszék bírái, ügyészei, segéd- és kezelőszemélyzete tegnap délelőtt fél 11 órakor tették le a hivatalos esküt a hivatalos lapban megjelent forma szerint. Flontás Demeter százados A ma­gyar hadügyminiszter Flontás Demeter népf. főhadnagyot 1917. november 1-i ranggal népf. századossá nevezte ki. A hős száza­dos, aki békében Szatmár város számvevője volt, vitézül végigharcolta a háborút és amikor a város nélkülözhetetlenség cimén felmentette a katonai szolgálat alól, Flontás Demeter lemondott a felmentésről és önként j jelentkezett a frontra. Halálozások Mélyen megrendülve és nagy részvéttel vesszük a szomorú hirt, hogy Bónis Gábor, a nagysomkuti járás i nemrég megválasztott szolgabirája hétfőn ; délután 31 éves korában Szatmáron, tüdő- gyuladás következtében meghalt A fatal, j életerős és vármegyeszerte közkedvelt, nép­szerű szolgabiró mintegy két hét előtt jött be székhelyéről Szatmárra fiatal feleségével, akivel mindössze öt hónapja kelt egybe. ; Itt érte utói a betegség, amely kioltotta éle­tét. Az elhunyt főhadnagya volt a 12. hon- | véd gyalogezrednek, amelynek soraiban vette ki részét a világháborúból. Temetése tegnap délután ment végbe a honvéd tak- j tanya kaszárnyájának halottas házából, ahol a koporsó fölött Bélteky Lajos ref. lelkész tartott megható gyászbeszédet, mig a sírnál Mogyorós Sándor segédlelkész búcsúztatta el meghatott szavakban A temetésen részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom