Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-15 / 272. szám

I 2. oldal. SZAMOS (1918. november 15., 272. szám.) ovas katona, érkezett egy alezredes parancs­noksága alatt, aki az elébe utazó küldött­ségnek kijelentette, hogy békét és barátsá* got hoz Nagyszerbia részéröl. Lugos városát ma délután kisebb szerb különítmény szállotta meg. Nagybecskerekre ma estére várnak megszálló csapatokat. Mackensen Debrecenben Debreczen, nov. 14. Szerdán délelőtt háromszáz autón ideérkezett Mackensen hadseregének három­ezer katonája teljes felszereléssel. Délután megérkezett maga Mackensen is. A néme­tek néhány napig maradnak Debreczenben, amíg a hadügyminiszter továbbszállításuk­ról intézkedik. Aradon naphosszat német katonák vonulnak át. Lefegyverzik a Mackensen hadsereget Bpest, nov. 14 Illetékes helyről közük, hogy a kor­mány Mackensen seregét le fogja fegyve­rezni, mivel őt erre az eljárásra a fegyver­szüneti feltételek késztetik. A svájci zavargások Zürich, nov. 14. A tüntetések tegnap rendkívül hevesek voltak. A katonaság a tömeg közé lőtt. Báselben is súlyos összeütközés volt a ka­tonaság és a nép között s a katonaság gépfegyverrel lőtte a tömeget LEGÚJABB Habsburg Károly lemondott a magyar trónról Bpest, nov. 14. Báró Wlassich Gyula, a főrendi­ház elnöke a következő kéziratot nyúj­totta át Károlyi Mihály miniszter- elnöknek : „Trónralépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet a háború borzalmaitól megszabadítsam, amely háború előidézésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nem­zet fejlődésének, ami iránt változat­lan szeretettől vagyok áthatva, ennél­fogva minden részvételről az állam­ügyek vitelénél lemondok és eleve elismerem azt a döntést, amelyet Magyarország kormánya fog meg­állapítani. KÁROLY sk1“ Károlyi a független­ségi pártkörben Magyarország területi integritása a békekonferenciáig épségben marad. — Szombaton proklamálják a köztársa­ságot Bpest, nov. 14. Károlyi Mihály miniszterelnök ma este megjelent a 48-as függetlenségi pártkörben, ahol több fontos kijelentést tett Bejelen­tette a király lemondását s ezzel kapcso­latban kijelentette, hogy a képviselőház és a főrendiház szombati ülésén kimondják e két ház feloszlatását. Ugyancsak szomba­ton fogja proklamálni a Nemzeti Tanács a köztársaságot. A miniszterelnök ezután beszámolt Linder belgrádi utjának eredményéről,amely­nek legfo' tossbb pontja az, hogy Magyar­­ország területi integritása a békekonferen­ciáig épségben marad. Laehne Hugó felvetette a magyar kül­ügyminisztérium megszervezésének a kérdé­sét, amit a miniszterelnök kimerültségére hivatkozva vasárnapra halasztott. Végül Károlyi kijelentette, hogy egye­lőre sem kormányzót, sem köztársasági el­nököt nem fognak választani, mert ő jelen akar lenni a béketárgyalásokon, ahol kö­römszakadtáig fog Magyarország jogaiért küzdeni Szatmár népe a köztársaságért Nyilatkozott a népgyülés — A Szamos eredeti tudósítása. — Szalmái, nov. 14. A Magyar Nemzeti Tanács felhívására Bélteky Lajos, a Nemzeti Tanács szatmári szervezetének elnöke ismét népgyülésre hivta össze Szatmár város polgárságát, hogy nyilatkozzék: kivánja-e a köztársasági államformát. A népgyülés impozáns volt, népesebb az eddigieknél is és a leglelkesebb hangú- 1 atban nyilatkozott meg a független, önálló, s zociális köztársaság mellett. A népgyülést Bélteky Lajos elnök nyi- t otta meg, aki nagy éljenzéssel fogadott és a tömeg lelkesedése által többször megsza­kított beszédben utalt arra, hogy Szatmár lakossága már a Magyar Nemzeti Tanács felhívása előtt kimondotta, hogy szivvel- lélekkel kívánja a köztársasági államformát, sőt megnyilatkozott emellett már a város törvényhatósága is Az eddigi politikai vá laszfalak megszűntek, Magyarország népei között nincs faji, nincs nyelvi ellentét, nincs 67, nincs 48, a personális uniói sem ki vánja senki, uj programmot kall adniok a most szövetkezeit pártoknak. Az Isten ke­gyelméből való királyi uralom megszűnt, a volt király (Le vele !) menekül, a lemondó okiratot aláírta és menekül Vilmos, a gö gös imperátor is, hogy valamelyik, részére kijelölendő Szent-Ilona szigeten elmélked­jék, hogy hány millió ember vérzett el. Azt várjuk, azt követeljük a Magyar Nem­zeti Tanácstól, hogy valósítsa meg a ma­gyar köztársaságot s azután a választói jo got, a birtokpolitikát, a szebb Magyaror­szág kiépítését. Thurner Albert a 48-as, függetlenségi-párt nevében utal arra, hogy ez a párt már 40 éve áll fenn és nem olvad bele más pártba. A háborút megölte a béke, a háború el­vesztette javainkat, a béke visszaszerezte szabadságunkat. A trónok meginogtak, a faragott képek kiestek kereteikből, a törté­nelem megmulatta, hogy kinek van igaza. Mondja ki a népgyülés, hogy kívánja a de­mokrata, a szociális alapon felépült és a köztünk élő népekkel testvéries viszonyban élő Magyarországot. Nagy Lajos ezredes a katonai állo­másparancsnokság nevében intézett lelkes beszédet a népgyüléshez Mint Szatmárné meti újonnan kinevezett áilomásparancsnoka (lelkes éljenzés), úgy a maga, mint az alája rendelt egész lisztikar, összes bajtársai ne­vében ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy a köztársaságnak nemcsak hivei, hanem annak érdekeit minden körülmények között bárki ellen, ha kell, fegyverrel is, megvédik, oltalmazzák. Étjén a független Magyaror­szág ! Éljen a köztársaság ! Demján Titusz gör. káth. lelkész, mint a megalakult Román Nemzeti Tanácsnak kiküldöttje szólalt fel. Nem akarunk mi egyebet — mondotta — mint azt, amit Bél­teky nagytiszteletü ur itt mindnyájunknak megmondott : egyenlőséget, testvériséget. A munkásságnak, a polgárok mindegyiké­nek egyenjogúsítását kívánjuk, azt is egyet­értésben, testvériségben a magyar nemzettel, egyetértésben a szociáldemokrata-párttal. (Lelkes éljenzés.) Szociálisták vagyunk mindnyájan, mindannyian azt akarjuk, hogy úgy a szellemi, mint a fizikai munkások boldoguljanak. (Éljenzés ) Azt akarjuk, ne üldözzenek senkit vallásáért. Éppen ezért én itten kinyilatkoztatom a román nemzeti párt részéről, hogy testvéri szeretetben, testvéri egyetértésben, egy érzésben a Ma­gyar Nemzeti Tanácscsal, a szociáldemo­kratákkal akarunk együtt élni és az összes félreértések*.t kiküszöbölni, hogy ne legyen közöttünk más, mint a testvéiiség és sze­retet. Éljen a polgári szabadság ! (Lelkes éljenzés) Majd dr. Tanódy Endte szólott a népgyüléshez. A Károlyi-párt, a szociáldemekrata párt és a radikális párt megvivta a forra­dalmat és a forradalom meghozta a köz­társaságot. (Lelkes éljenzés.) A köztársaság Szatmáron egy hét óta meg van és meg lesz holnap vagy holnapután egész Ma gyarországon. (Lelkes éljenzés ) Az uj ma­gyar köztársaságnak a demokrácia köztár­saságának kell lennie. Maga az, hogy Ma­gyarország köztársaság, még nem biztosítja az ország demokráciáját. Franciaország is köztársaság volt és hadaival Je akart gá zolni bennünket. Lengyelország is köztár­saság volt és főurai vérpadra viuék a job bágyokat. Éppen ezért unos-untalan, szü net szüntelen ismételjük azt, hogy Magyar- országot nem. mentheti meg semmi sem, csak a teljes, tökéletes, minden társadalmi rétegre kiterjedő demokrácia. Nekünk nem­zetközi demokrácia kell! (Lelkes éljenzés.) Magyarországot csak ez mentheti meg. Ha a nemzetközi demokrácia uralomra kerül Franciaországban, ha uralomra kerül Né­metországban és ha elfoglalja helyét An gliában, akkor az internacionále fogja meg­teremteni a békét, amely lehetővé teszi, hogy maradjon mindenki szabad és füg­getlen polgár. Ma egyek vagyunk a nem­zetközi demokrácia követelményében és abban, hogy ameddig ez a borzalmas vi­lágégés keresztül megy rajtunk, addig ezt a mi kedves, puha fészkünket Szatmár vá­rost és Szatmár megyét őrizzük meg egyet­értéssel, nehogy akkor, amikor felderül az igazi nap, melyen nem lesznek már vér­foltok, itt hullákat, romokat találjon az uj szabadság, hanem találjon embereket, meg­értést és szeretetet polgár és katona között. Mentsük meg Szatmári és mentsük meg a világ demokráciáért! Éljen a demokratikus köztársaság • (Lelkes éljenzés.) azután Molnár István, a Magyar Nem 2éti Tanács budapesti kiküldöttje ulal arra, ho^y az iparosok, szociálisták zenével vo­nultak fel éppen úgy, mint valaha, amikor még lelkesedve kiabálták az emberek, hogy fel a csatára. De mi ma élni akarunk es nem meghalni Lelkesúő, dicsérő szavakkal emlékezik meg a nemzetőrökröj, akik a rend és szabadság' megőrzésére hivatottak. Ebben a munkájukban támogatni kell őket. Elmondja, hogy ott volt tegnap a Román Nemzeti Tanács gyüiésén és ott csupa jó­akaratot, együttérzést tapasztal!. Lelkesen beszél a köztáraságról, amely mellett ki kell tartanunk. Berger Marcell hadnagy a szatmári Katona Tanács nevében szól . — Az a sok vér, sóhaj és fájdalom, amely az anyák és apák leikéből az egekig hatolt, most utat tör és ledöntötte azoknak az uralmát, akik vágóhidra vitték a fiatal • ságot Az osztályuralom, a dinasztiák el­vesztették a háborút, de megnyerték azt a szociáldemokraták. Éz a győzelem lehetővé teszi számunkra az életet, amelyet öt éven át' el akartak tőlünk venni. Az ügyes, lelkesen fogadott beszéd után Strempl Vilmos százados, a tiszti iskola parancsnoka fövid pár szóban, de m 18 m m £ x »18 # 1W N 0 gtS oE £ ‘J2 ■ 175 £ «/» Sj 85 8 « <8 Se (8 JJ E 1/1 m Jü k □ N CJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom