Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)
1918-11-14 / 271. szám
k 2. oldal. SZAMOS (1918. november 14., 271. szám.) ivonultak, de tovább mentek s Versecen is szerb csapatok vannak. Azon jelentés, hogy a cseh csapatok kiürilik a magyar területeket, alaptalan. A cseh szlovák csapatok az általuk megszállt magyar területen vannak és igy tehát Nagyszombat kiürítéséről szóló hir is téves. Budapest, nov. 13 Tö'gyestől jelentik : Harminc román katona megjelent a határon s üzenetet küldtek Veres főszolgabíróhoz, hogy Tölgyes, Holló és Borszék községekben átveszik a rendfenntartását A polgári hatóságokat helyükön hagyják, de elrendelik a nemzetőrség leszerelését. Pozsony, nov. 13. Tegnap 170 tengerész érkezett Budapestről, azonkívül a 72 ik háziezred és egy honvéd ezred. A helyzetet kedvezően ité lik meg. Alsókubin, nov. 13 Lengyel légionisták bevonultak Árva megyébe s megszállották Jablonka. Radosk?, Noravka és más helységeket. Raboltak, fosztogattak. A magyar hivatalnokok elmenekültek. Pozsony, nov. 13. Tegnap délután a magyar csapatok bevonultak Vágujhelyre, megütköztek a cseh katonákkal. Az összeütközésben több polgári személy is megsebesült. Trencsénbe kedden újabb ezer cseh katona vonult be. Megrohanták a honvéd kaszárnyát, teljesen kirabolták. Budapest, nov. 13. Poprádról jelentik, hogy az elmúlt éjjel magyar honvéd csapatok visszaverjék a cseheket Ruttkáról A csehek Ruttka előtt megállották s állítólag erősítéseket várnak. Arad, nov. 13. Ma reggel V ülőn vonaton ideérkezett Jászi Oszkár miniszter, Ábrahám Dezső, Bokányi Dezső, Apáthy István és Somló Bódog egyetemi tanárokkal és Vince Sándor katonai népbiztossal. A román nemzeti tanács részéről megjelent Goldis László, Vajda Sándor, Pop Csicsó, Vlád Aurél és Lázár Aurél. A román nemzeti tanács memorandumot intézett a magyar nemzeti tanácshoz, amelyben Erdély közigazgatásának a kezükbe adását kívánják. A tanácskozás délelőtt fél 12 órakor kezdődött a vármegyeházán. Pop Csicsó István felolvasta a románok deklarációját, amelyben egész Erdélyt kívánják, valamint Magyarország ama részei fölött az impe- riumot, amelyeken románok laknak. Összesen 34 vármegyét. Erdélyen kívül kívánják az Arad, Máramaros, Ugocsa és Szatmár vármegyék fölötti uralmat, valamint Békés és Csanádmegye románlakta vidékeit. Hangsúlyozzák, hogy teljes imperiumot akarnak, tehát nemcsak a közigazgatás, hanem a katonaerök felett is. Az előterjesztésre Jászi Oszkár válaszolt. Szerinte a teljes imperium azt jelenti, hogy ahol magyar kisebbség van, ott az elnyomottnak érezné magát s igy mindennapossá válna a súrlódás. Testvéri egyetértésre kéri a románokat. A magyar kormány nem akarja megkötni a román nemzeti tanács kezét a béketárgyalásokig, de ne akarja a román nemzeti tanács sem fait et accompli elé állítani a béke delegátusokat. A tanácskozást ezután félbeszakították, hogy megvárják Maniu Gyula érkezését, akit este 10 órára várnak Bécsből. Hainan Nemzeti Tanácson megalakulása Szatmármegyében Népgyülés Nagybányán és Szatmáron Szatmár, nov. 13. S.almái- vármegye tornán anyanyelvű polgár at két népgyülés kertiében határozták el azt, hogy külön Román Nemzeti Tanács vezetése alatt tömörülnek, a bjd- béke és rend fenntartása és biztosítása végett külön román nemzetőrséget állítanak föl és az őket megillető szabadságokkal élni kívánnak. Az egyik, időrendben első román nép gyű és Nagybányán tegnap délután folyt le, amelyet dr. Drágos Tneofil nagybányai ügyvéd, a román nemzeti párt fiókjának alelnöke hivott össze az István király szállóban levő színház helyiségébe. A gyűlésen megjelentek a vármegyei románság intelligens elemei, — közöttük Sa.u Cornél százados vezetése alatt a szatmári garnizonnal szolgálatot teljesítő összes román anyanyelvű tisztek, azonkívül nagyszámú vidéki földmives. A mintegy 2000 számú hallgatóság teljesen megtöltötte a színházat. A gyűlésen megalakították Szatmár vármegye Román Nemzeti Tanácsát, melynek elnökévé Savanyu Janos szatmári ügy Aédet, alelnökökké dr. Drágos Theofil nagybányai ügyvédet és Brebán Sándcr nagybányai gör. kath. esperes plébánost választottak meg, aki a gyűlésen lelkes beszédet tartott. ezúttal még az illetékes régi egyházmegye vezetőségén" 1 ezen lelkészi állásoknak io mán lelkészekkel való azonnali betöltését., annak dacára, hogy a szatmánészi le készi állás betóltese kegyúri jogon Sz-itm?r vá ros joga volt, mert a lelkészi kinevezés ezideig a püspökök hatáskörébe tartozott, jövőben pedig a nép jogává kivárj ik tenni. Követelik a romanlakta vidékeken levő minden tanitóintézetben a román tannyelv asonnali életbeleptet-se' álla mkölt segen. Az önrendelkezési elv érvényesítése végeit kövelelik a román ne nz*. (gyűlés azonnali összehívását Kolozsvárra. A gyűlés a Desteapte Romane nemze i hymnusz eléneklésével kezdődött es végződött és az összes jelenlevők tetették az esküt a Román Nemziti Tanácsra A gyűlés teljes rendben és nyug lomban folyt le. A járási és községekben román nemzeti tanácsok megszervezésére bizottságokat alakítottak, amelyek egyszersmind román polgárőrséget is szerveznek. A román nemzetőrség megszervezésével Savu Cornél századost bizták meg, mint parancsnokot A gyűlés minden zavaró incidens nélkül, példás rendben folyt le. Szatmáron ma folyt le a másik román népgyülés a városhaza nagytermében dr. Barbul Illés Károly helybeli ügyvéd elnök lésével. A városháza nagytermet ez alkalommal teljesen megtöltötte a vidéki román intelligencia vezetese alatt megjelent románság. A gyűlésen dr. Batbul Illés Károly megnyitó beszéde után felszólaltak Demián Titusz szatmári segédlelkész, StanciuGyörgy királydaróczi lelkész, Róka László épitész, Marchis Romulus nagykárolyi főesperes, Puskás János nagykolcsi lelkész, Savu Co nél 5. gy. ezr.dbeli százados, Buzilla Romul nagymadarászt esperes, Berger József felsőkereskedelmi iskolai tanár, Arde- leán László velési lelkész, továbbá több vidéki gazda. A gyűlésen hozott határozatok lényegesebb pontjai a következők: Csatlakozás az erdélyi és magyarországi Román Nemzeti Tanácshoz. A szatmárnémetii városi, továbbá a szatmári, erdődi, avasi és csenged járások terüietére a helyi nemzeti tanácsok megalakítása. A testvéri megértés szükségessége s e célból állandó érintkezés fenntartása a helyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a szociáldemokrata párttal. A belbéke és rend minden körülmények között való fennt’aiTása s annak biz- tosithatása végett román nemzetőrség léte sitése, továbbá a közigazgatásnak a románlakta te öleteken román kezekbe való átadása. A szabad vallásgyakorlat jogán kivál- j nak a hajdudorogi egyházmegye kebeléből • s minden érintkezést az előbbi állapot ! helyreállításával ezen egyházmegyénél meg ; szüntetnek. Érvénytelennek mondják ki Szatmárnémetiben a szatmárrészi, továbbá az érkörtvélyesi és petei lelkészi állásoknak betöltését; követelik, hogy ezen lelkészek állásaikat azonnal hagyják el. Követelik, Szakszervezet és politika TömörUlési kísérlet egy ismeretlen politika körül Szatmár, nov. 13. Azon a széleskörű és hozzászólásokban gazdag nagygyűlésen, amelynek kereteben Szatmár szellemi munkásai szervez- kedésükes beszelték meg, nagy terjedelmű vitát idézett fel annak a kérdeznek a megvitatása : helyénvaló-e, hogy ez az akkor még megalaki andó szervezet politikai jel léggel alakuljon-e, vagy nem. A felszólalók közül sokan voltak, akik azt forszírozták, hogy Szatmár összes szellemi munkásainak egy politikai pártba kell tömörülniök és le kell kötni magukat egy meghatározott politikai párt mellett. Sőt hogy a szervezet előkészítői, illetve alapitól is erre készültek fel, azt bizonyítja az alapszabályoknak a gyűlés so rán törölt negyedik pontja, amely szerint a szeivezet tagja csak az tehet, aki nem tagja más politikai pártnak. A szervezet programmjában 64 pont van, mind a szellemi munkások jólétének, közgazdasági és társadalmi helyzetének emelését, javításai célozza. Egy sincs közötte, amelyért ne szállana síkra minden önérzetes és öntudatos szellemi munkás. m fS 81 18 £ 18 *(B 2 o y, °C M C % o> 2 3) C»(B *3 (8 1 £ £ VE ; v <5» <8 m J8 ^ *0 X © m la *E ©2 *N •o M «(8 Igen ám, de az, hogy a szellemi munkás a maga es társai jólétének kiépítésén dolgozhasson, az ahhoz van kötve, hogy kövesse azt a pártállást, amelyet a szervezet — nincs megállapítva : közgyűlésének vagy intézőbizottságának többsége utján — megállapít. Aki nem hajlandó az eléje szabott pártállást követni, az el lenne zárva annak a lehetőségétől, hogy saját és karíárs3i jóvoltán dolgozzék. Ez lenne az első ilyen egyesülés, amely a politikai pártálláshoz köti azt, hogy valaki egy jóléti intézményen belül a saját helyzeténtk javítását célzó mozgalomban részt vegyen, ami tiszta abszurd terror éppen most, amikor elkövetkezett végre a szabad politikai véleménynyilvánítás felséges ideje. A szervezet tagjai előtt három eshetőség állana ilyenformán : vagy kilép a szervezetből, ha az elébe szabott politikai pártállást nem akarja követni és nem vesz részt a szellemi munkások jóléti munkájában 4 vagy követi a szervezet eddig meghatározatlan szerve álta megállapított pártállást meggyőződésből ; vagy pedig követi azt meggyőződése ellenére, megtagadja politikai hitvallását, hogy a helyzetét javitó közgazdasági munkában részt vegyen és vakon követi a többséget egy neki esetleg meg nem felelő politikai pártba, egy választói tábotba. *1 is _ $ ui W A e N :2 * I 8) 1 :0 (8 1 tZ 1 :0 . I S3 £ I M C- W*I8 • N , C8 « I E e I m £ :<g c *<8 Igv megkötni éppen azok meggyőződését, akik a gondolkodó proletáriátushoz számítják magukat, valóban méllánytalan dolog lenne. Sőt tovább megyünk : céltalannak látjuk azt is, hogy a szellemi munkások ma már egy köztársasági pártba tömörüljenek. 1 I
