Szamos, 1918. október (50. évfolyam, 233-259. szám)
1918-10-04 / 236. szám
MELYBEN És VIDÉKEN: Bet tim 30 K—L E^-físí lü SOI* ÉKMf. Brd«t4a( «lak iHn flseteotióí. évfolyam. 236-fk szám öz u] német kormány programmja Berlin, okt. 3. Az uj kormány programmjáról Írja a Vorwärts: Az uj kormány feladatának fogja tekinteni, hogy a világnak és Németországnak visszaadja a békét. Ezen békének tartósnak kell lennie, amely a népszövetségen épül fel és lehetővé teszi az általános leszerelést és a népek politikai és gazdasági szabadságát kell hogy biztositsa és mélyreható' demokratizálódást kell céloznia. Balfour beszéde London, okt. 3. (Reuter.) Balfour lord Guilhalban tartott beszédében ezeket mondotta : Az Atlanti óceánon túl levő testvéreink nagyszerű pénzügyi erőfeszítéseket tesznek, amit szabadságkólcsöonek neveztek el. Abban a pillanatban avatkoztak be a háborúba, amikor valamennyi vitás kérdés tel jes terjedelmét felismerték és bölcs módon nagy pénzügyi erőfeszítéseiket arról a dologról nevezték el, amely szivükön feküdt, mert ez a világ szabadságának ügye volt. . Van azonban még egy másik dolog - is, amely épen olyan jelentős az amerikaiak szivének és lelkiismeretének, mint az angolok, franciák és olaszok vagy a többi sző vetségeseink szivének és leJkiismeretének. , Tudatában vagyunk annak, hogy ha ebb°n a háborúban nem sikerül r.em pusztán a háború megnyerése, hanem annak elérése is, hogy ilyen háborúk nem térhetnek többé vissza, akkor feladatunkat csak félig teljesítettük. Ezntán Balfour melegen járult hozzá Wilson beszédéhez, annak a népszövetségről vallott nézeteihez. Majd ezeket mondotta : Ha meg akarják kísérelni, hogy a béke biztosítására nemzetközi apparátust teremtsenek, úgy Európa és az egész világ térképét úgy kell, rendezni, hogy a háborúra való alkalmak ne zavarhassák őket. Ha Közép Európában most fennálló állapotokat örökössé teszik; ha Németor- í szágnak Oroszország, főleg Nyugat Orosz- í ország feletti hegemóniáját tartóssá teszik; a keleti tenger menti kis népeknek nem hagynak semmi reményt; ha vonakodnak az évszázados jogtalanságot, amelyet a i lengyelekkel szemben elkövettek, ismét jó- j vátenni, aminek folytán Lengyelország generációkra a civilizáció szégyenévé vált; ha a leigázott népeket, amelyeket Ausz- j triában emberöltők óta a német és magyar kisebbségek földre tiportak, továbbra is j jelenlegi helyzetűkben hagyják meg; ha a balkáni államokat ismét egymás közötti véres harcok színhelyének hagyják meg, alkalmat adva nekik a szomszédaikkal való ellenségeskedésekre; ha a törököknek megengedik, ha véres uralmukat ismét helyreállítják azokon a területeken, amelyeket tőlük elragadlak; ha a török jövőben is tetszése szerint fosztogathat, gyük- ha Olaszorország nem kapja meg azokat a lakosságokat, amelyek Olaszországot tényleg felsiabaditott bábává tennék; ha Görögországot, mint eddig, ezután is a központi hatalmak hegemóniája fenyegeti; ha Szerbiát minden borzalmas áldozata után újból helyre nem állítják; ha Franciaország nem nyeri vissza az őt meg megillető állását Nyugat-Európában, ha Belgium nem kapja meg egész terjedelmében ismét mindazt, amit tőle a központi hatalmak rettentő rablása elragadod; ha mindezeknek a bajoknak nem nyilik lehetősége arra, hogy megismétlődjenek, — akkor többet tesznek a népszövetség puszta felállításánál. Először azonban a jogtalanságot kell helyreigazítani, mielőtt a népszövetség hatályba lép. A népszövetség lehetővé teleiére a győzelem, a tökéletes győzelem abszolút szükség. A németeknek a bizakodása, hogy ellenségeiket pusztán azzal, hogy a népszövetség iránti petitió alá oda Írják nevüket, meg tudják győznnarról, hogy érzelmeiket megváltoztatnák, hiábavaló illúzió. Németország, ugylátszik valóban felteszi, hogy ha a szövetségesek az éizületválto- zásról, a militárizmus megsemmisítéséről beszélnek, akkor mindaz, amire szükségünk van, néhány alkotmányvaltoztalás a porosz államban és ezeknek a csodálatra méltó javaslatoknak aláírása, melyeket Wilson elnök időről-időre megállapított. Ezek felületes változások, minden érték nélkül valók, ha önmagukban maradnak. Németország csak akkor lehet a népek szövetségének tagja, ha a nemzetközi rendszert nagy megegyezéssel, mindent felölelő békével reformálták. Ez mindaddig nem történhetik meg, inig Németország nem kötelezte magát, hogy hitvallását megváltoztatja s amig a világuralomról szóló álmait szerr.eláltára szét nem tépték. Washington, okt. 3. Amerikai bankárok kijelentették, hogy vagyonukkal utolsó dollárig támogatják az ántánt ügyeit. Csak akkor lesznek megelégedve, ha a központiak feltétlenül megadják magukat. A bolgár események hosszúidéig eltart. Legalább két hónap kell hozzá, hogy a szövetségesek uj frontot létesíthessenek a Duna mellett a központiak ellen ; ekkor ugyanolyan helyzetben lesznek, mint a háború első tizennégy hónapjában. Az ántánt népeinek meg kell gondolniok, ■ hogy ami most történt, még nem döntés. Genf, okt. 3. Franchez d’ Esproy tábornok kijelentette, hogy Bulgária sorsa már szeptember 23 án eldőlt Ezen napon a bolgár kormány minisztertanácsot tartott és könyörgésekkel árasztotta el a bécsi és berlini 1 udvarokat. Ezek megígérték a segítségadást; I miután azonban a szófiai kormány méltán • félhetett attól, hogy anarchia fog kitörni • Bulgáriában, ha csak egy nappal is késlel- 1 teti a fegyverszünet kérését, azért hatá- j rozták el magukat a döntő lépésre. Bern, okt. 3. Ferdinárid cár és Boris trónörökös j nyolc nappal ezelőtt Velezben időztek és a hadsereget kitartásra buzdították. A katonák ! azonban kijelentettek, hogy nem akarnak I tovább harcolni. Interpelláció a román békéről Bécs, okt. 3. Langenhan képviselő meginterpellálta az osztrák miniszterelnököt a romániai i helyzet dolgában. Utalt Czernin grófnak ama nyilatkozatára, hogy a Ferdinánd királylyal megkötött béke csak akkor lesz maradandó, ha megkapjuk a szükséges biztosítékokat is, í hogy Románia nem támadhat meg bennün- ; két ismét. Romániának vagy ténylegesen j részt kell vennie a központi hatalmak had- ! műveleteiben, vagy át kell adnia egész tü- | zérségét és minden munícióját a központi í hatalmaknak. Erre nézve konkrét tárgyalások folynak arra az esetre, ha Romániának a köz-. pontiak melletti beavatkozása nem jönne létre. A népnek érdeke, hogy meg tudja, valóban megkötöttük e ezen megállapodásokat Romániával és hogy ennek folytán a tüzérség és muníció hiánya miatt lehetetlenné vált-e, hogy Románia ismét fellépjen ellenünk. A nyugati harcokból Berlin, okt. 3. A nagyfőhadiszállás hivatalosan jelenti: Budapest, okt. 3. A Wolff-ügynökség jelenti Konstantinápolyból, hogy október elsején Kolusov bolgár követ felkereste a török külügyminisztert és vele hosszasan tanácskozott. Később a török egység és haladás pártja tartott bizalmas értekezletet, amelyen a nagyvezér informálta a pártot a helyzetről. London, okt. 3. A Daily Chronicle irja a macedóniai helyzetről: A bolgár hadsereg leszerelése, a vasutak, utak és területek átengedése még Nyugati Harctér : Ruprecht trónörökös és Böhm vezérezredes hadcsoportja: Flandriában visszavertünk ellenséges támadásokat. Slaadentől északra és Roselaretől nyugatra és északnyugatra ez alkalommal mintegy kettőszáz foglyot ejtettünk. Szintúgy meghiúsultak az ellenségnek este az Ypern és Nemen közötti ut két oldalán indított részleges támadásai. Armentieres és Lens városokat októlipuitk mai számé 4 pldal.
