Szamos, 1918. szeptember (50. évfolyam, 208-232. szám)

1918-09-29 / 232. szám

(1918. szeptember >29 , 232 szám.) S Z A M?Ü sn 1 oldali A 3. sz. páholyt A. estékre dr. Domahidy Pál és dr. Damokos Andor. B. estékre dr. Köl­csey Ferenc. C estékre Világossy Gáspár. A 4. sz. páholyt A. estékre dr. Vajay Károly. B. estékre Nagy Endre ügyvéd. C. estékre Uray Jenő. Az 5. sz. páholyt A. estékre Ozory István. B. estékre dr. Keresztszeghy Lajos. C. estékre dr. Pallay M. Béla egy évre (törzsbérlő dr. Len­gyel Alajos). A 6. sz. páholyt A. estékre dr. Wallon Gyula. B. estékre Unger-Ullmanti Sándor. C. estékre Szeőke Sándor egy évre (törzsbérlő Horváth Bertalan). A 7. sz. páholyt A. estékre dr. Heller Gyula. B. estékre Szlávy Dezső. C. estékre Mihály Ferenc. A 8. sz. páholyt A. estékre dr. Lénárd István. B. estékre Kovács Ábrahám. C. estékre Köröskényi Jenő és Makkay Sándor. Földszinti közép páholyok: Az 1. sz. páholyt A. estékre Fried Dezső B. estékre dr. cs. Mayer Józsefné. C. estékre cs. Mayer Mihály. A 2. sz. páholyt A. estékre Bergman Adolf. B. estékre Péterffy Imre. C. estékre Pilhoffer Ida. A 3. sz. páholyt A. estékre ifj. Reiter Mór. B. estékre Babies Sándor. C. estékre Beer Mór. A 4. sz. páholyt A. estékre Altmann Ede. B. estékre Kovács Lajos. C. estékre dr. Kiss Endre. Emeleti közép páholyok : Az 1. sz. páholyt A. estékre dr. Hunwald Izidor. B. estékre Koós Sándor. C. estékre Bánó Gábor. A 2. sz. páholyt A estékre Lőwinger József. B. estékre Mertz József. C. estékre Szabó Géza. A 3. sz. páholyt A. estékre dr. Rácz Miklós. B. estékre ifj. dr. Borgida Lajos. C. estékre Both Gyula őrnagy. A 4. sz. páholyt A. estékre Dőry László. B. estékre Kun Aladár. C. estékre Bárány Sámuel. Az 5. sz. páholyt Sziniigyi bizo'ttság. A 6. sz. páholyt A. estékre Pougrácz Lajos. B. estékre Ingük József. C. estékre Péterffy Gusztáv. A 7. sz. páho.zt A. estékre dr. Hant/. Jenő. B. estékre dr. Steinfeld Géza. C. estékre Újhelyi Károly. A 8. sz. páholyt A. estékre Princz József. B. estékre Szilágyi Endre és dr. Barbul I. Károly. C. estékre Jónap Miksa. Emeleti jobb oldali páholy: 1. sz. páholy nincs bérelve. 2. sz. páholyt A. estékre László Andor fő­hadnagy. B. C. estékre nincs bérelve. 3. sz. Páholyt A. B. estékre nics bérelve. C. estékre Óváry Lászlóné. 4. sz. páholyt A. estékre Ruprecht Sándor. B. estékre Guth Lajos. C. estékre özv. Kaufmann Dávidné. , 5. sz. páholyt A. estékre Hájtájer Pál. B. es­tékre Tankóczy Károly. C.,estékre Horváth András. 6. sz. páholyt A. estékre Feldmann Mór és özv. Bárdyné. B. estékre Spitz Béla, C. estékre Szabó Lajos. 7. sz. páholyt A. estékre Gróf Dániel. B. estékre Róth Róbert. C. estékre Darvas Sámuel. Emeleti bal oldali páholy: 1. 2. 3. sz. páholyok nincsenek bérelve. 4. sz. páholy: A. Kőváry Izsák. B. Ányos Miklósné. 5. sz. páholy: A. Markovics Samu, B. Mar- kovics Mayer. C. Pongrácz Béla Lajos. 6. sz. páholy: A. Wertheimer Sándor, B. Gönczy Mihály, C. Szűcs József. 7. sz. páholy: A. Palády Lajosné, B. dr. Er­délyi Károlyné, C. Mikolay János. A román amnesztia nem lesz cseli amnesztia. Budapesti munkatársunk tele­fonálja : Hetekkel ezelőtt az a hir járta be a sajtót, hogy a Romániával folytatott há­ború következtében keletkezel! bűncselek­mények elkövetői királyi kegyelemben ré­szesülnek és ez a kegyelem kiterjed azokra is, akiknek ügyében már bírói Ítélet hoza­tott. Annak előrebocsájtása után, hogy a híradás ebben a formájában semmieselre , sem fedi a lényállást, ma jól informált he­lyen e kérdésről azt a felvilágosítást kap­tam, hogy ebben az ügyben tolynak ugyan munkálatok, azok azonban semmiesetre sincsenek még a befejezés stádiumában. Valószínű, hogy a királyi kegyelein kiterjed majd azokra, akik önhibájukon kivül estek biinbe, vagy akik hősies magaviseletükkel érdemeket szerezlek a biinbocsánatra. Arról azonban nincsen szó, hogy mindenki, min­den bűnös egyformán amnesztiában része­süljön. Informátorom, aki ebben az ügyben nem óhajtott bővebb közlést tenni, nyilat­kozatát, amelynek minden részét ezúttal nincsen módomban nyilvánosságra hozni, ezekkel, a sokat jelentő szavakkal fe­jezte be : — Anélkül, hogy a részletek tekinte­tében közlést tennék, kijelenthetem, hogy a román amnesztia semmiesetre sem lesz cseh amnesztia ! Ez a kijelentés sokkal többet mond, mint egy kéthasábos nyilatkozat. (P. J.) 9 Néppuhózoti Bizottság nyilatkozik a Szamos budapesti munkatársának a szatmári magán- alkalmazottak ruhaszükségleté­nek kielégítéséről — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, szept. 28. Felkerestem ma Vértess Emilt, a Nép­ruházati Bizottság igazgatóját, akit megkér­tem arra, mondja el nekem, hogy a ma- gánalkalmazottak közül hányán és mikor kaphatnak abból az olcsó ruhából, amely­nek szétosztása a budapesti magánalkalma­zottak között most van folyamatban. E kérdésemre az igazgató ur a kö­vetkezőket mondotta: — A Népruházati Bizottság — amint ezt a Szamos közölte is már — megkere­séssel fordult a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához és fölkérte a kamarát, hogy pontos adatokat bocsásson rendelkezé­sünkre a szatmári magánalkalmazottakról. Minden attól függ, hogy ezt a kimutatást, amely már készül, mikor kapjuk mi meg. A vidéki magánalkalmazottakat nem írták még eddig össze. Ez az összeírás lesz voltaképen az első statisztika. — Budapesten könnyebb volt a dol­gunk, mert hiszen itt hozzávetőleges szám­adatok állottak rendelkezésünkre; tudtuk, hogy a Ferenc Fózsef Kereskedelmi Kór­háznak hány tagja van és mivel itt megvan a biztosítási kötelezettség a magánalkalma- zottakra, tisztában lehetünk azzal, hogy a kórház létszáma körülbelül megfelel a hat­ezer korona törzsfizetésen alul lévő magán alkalmazottak számának. — Vidéken ezek az adatok nem álla­nak rendelkezésünkre és csak a kimutatá­sok beérkezése után leszünk tisztában azzal, hogy az igényeket milyen mértékben tudjuk kielégiteni. Olyan arányt állapítunk meg, amely arányban lesz a rendelkezésre álló készletekkel. Hogy ez az arány lehetővé leszi-e a jelentkezők igényeinek huszonöt százalékban való kielégítését, ezt nem tud­hatjuk addig, amig a vidéki kereskedelmi alkalmazottak létszámáról pontos kimuta­tásunk nincs. Mi mindenesetre azon le­szünk, hogy a legjobb n rászorulók, a családos emberek, a kisfizetésű alkalma­zottak igényeit elégítsük ki és ha a kimu­tatások idejekoián beérkeznek, akkor nem lesz akadálya annak, hogy az első igény kielégítés még a tél folyamán megtörténjék és én azt hiszem, hogy" a kamarák minden körülmények között rajta lesznek, hogy a kis existenciák hozzá jussanak az olcsó téliruhákhoz. — Információim szerint a kamarák serényen dolgoznak az adatgyűjtésen és most már csak arra van szükség, hogy ezek az adatok minél hamarább hozzánk jussanak. P. j. Szatmári anzix-kártya Egy nagyon-nagyon szomorú kis lovat láttam szerdán a lóvásáron. Egy parasztember tartotta a kötöfékjét, nem is tudom, hogy miért tartotta, miért nem engedte el a kötőfékszárat, hiszen esze- ágúban sem volt a szegénynek, hogy el­ragadjon, világgá menjen. Világgá semmi esetre sem, hiszen nem is látta szegény nyomorult, hogy merre van a világ, vakon dicsérte a szegény az istent, akihez talán imádkozott is, mert a lába térdben meg­görbülve imádkozásra hajlott, mint egy hajlított bútor és reszketett, mint a tabe- tikus ember lába. Mégis talán azért tartotta a gaz­dája a kötőfékszárat, mert egy kis enyhe nyári szellő lengedezett a vásártéren: el ne fújja szegény állatot. Mert sovány volt az istenadta, az egész ló elfért volna egy fél pár virstliben tormával vagy zafttal. A csípőjére, ha melege van a gaz­dájának, ráakaszthatja a ködmönét, nem esik le róla. Es az is bizonyos, hogy a katonai rendőrség nem zaklatja igazolással, mert szemre nézvést is túl van a katonaköteles koron, üreg korosztály. Látszik rajta, hogy ha lefekszik a hidlásra, onnan csak oldalruddal lehet fel­emelni, magától ugyan nem tápászko- dik fel. Általában meg lehetne róla mintázni a háborús lói nyomorúság szobrát. Béke­időben a gazdaember már régen odaadta a juhásznak a kutyák részére a bőre áráért. Most árulja a vásárban. főn egy cigány. Vastag botjával vé­gigvág a nyug. paripa gerincén. Ez vevő szándékot jelent. A girhes hátraszegezi a lekonyult fülét, úgy figyeli: vájjon csak­ugyan öt ütik-e ? Bir-e még járni ez a jószág ? kérdi a cigány. — Hogy bir-e? Ez? Jaj-jaj! feleli a gazda büszke hanglejtéssel és mellé olyan kézmozdulattal, mintha a Szent István dij nyertesét tartaná a markában a kötöfékszár on. Azután alkudni kezdenek. A gazda 800 koronát kér az ágyra- járá lói lélek hitvány háló-szállásáért. A cigány ösmeri az árakat, úgy lát­szik, mert nincs meglepve. Meg is ígéri a 600 koronát. Alku közben az is kiderül, hogy a gazda 7 esztendő előtt vette a girhest, 18 pengő forint volt az ára és nagy pénz- , ügyi szakértelemmel magyarázza a cigcmy- nak, hogy mennyi volt 7 év előtt a 18 pengő és mennyi most a 800 korona. KJ Istentisztelet. A szatmári református templomban rna délelőtt 10 órakor prédi­kál Boros Jenő lelkész, délután 2 órakor Thury Sándor s. lelkész. A hétköznapi is­tentiszteletek holnaptól kezdve reggel 8 órakor, a délutáni pedig 2 órakor fognak tartatni a szabnáli református templomban. Katonai kitüntetés. A király Gal- góózy Sándor 15. huszárezredbeli had­nagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a 3. oszt. katonai érdemkeresztet adományozta. Tanárnői meghívás, A zilahi ref. egyház presbitériuma Vass Erzsébetet óvó­nőképzőjéhez rendes tanárnőnek hívta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom